Kell még egy szó (dedikált példány)

Fülszöveg

A csend partján ha lépdelsz, lesz veled: egy "Mégis", lesz veled egy "Mégsem".
Nem lesz fontos már, a "Volt", de emlékezz: "Miért nem?"
Csak a csend lesz fontos, csak az: ami nem kezdődött, s aminek nem lett vége -
az a reggel, aminek nem volt éje, s az éjszaka, mely nem fényre ébredt.
A csend partján ha lépdelsz, nézz mélyen magadba,
hogy türelmetlenül vársz nem létező szavakra.
Soha nem volt napokra, amiket Te adtál oda másnak -
de nem kaptál soha vissza, csak ennyit, ami van.
S ami most tiéd lett eldobtad, mint értéktelen semmit.
lesz még olyan csend, mely harangszóval ébreszt,
mely bátortalan válaszokat ágyúszóval öl meg.
Mely csend, majd megérteti, mit megérteni kár:
hogy kopogtat az élet, de beengedni fájt.
mert volt már sok okosság - túl okos vagy élni,
mára elfáradt a jó - napok napokra halnak - mint sok illúzió.
A csend partján ha lépdelsz, azért veled lesz egy szó -
a szó: az őszinte, s a mögötte rejtőzködő vágy, hogy egyszer legyen jó,
hogy megérdemled már - hogy neked is úgy legyen, ahogy rendelték valahol messze:
fenn, ahol egy csillag, egy csillagnak van teremtve -
és nem igaz, hogy bukásunk hordozzuk szívünkben.
Aludni jó veled és jó veled a reggel, mégis a "Mégsem" fáj,
mégsem a "Mégis"-sel kelek fel.
Nem könnyű szeretni azt - aki már döntött - döntött önmaga ellen,
mert bűnhődni akar a múlttól és büntetni azt, aki eljött.
Aki eljött a csend partjára, üvölteni, hogy végre -
ő megkapta a semmit a mindenért cserébe.
Amikor az első bomba lehullt, hozzám bújtál éppen -
ha a csend partjára tévedsz, veled leszek mégis -
mondd el majd, miért nem?... Vissza