1.034.149
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
A magyarországi cigányság
1971-2003
| Kiadó: | Gondolat Kiadó-MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
| Oldalszám: | 192 oldal |
| Sorozatcím: | A magyarországi cigány népesség helyzete |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 24 cm x 15 cm |
| ISBN: | 963-9567-65-5 |
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Fülszöveg
1971-ben Kemény István vezetésével országos reprezentatív felmérés készült a magyarországi cigány népességről. Az akkori vizsgálat összegzéséből idézünk:"A hét osztálynál kevesebbet végzett cigány gyerekek gyakorlatilag majdnem teljesen analfabéták. [...] Ez megnehezíti a társadalmi munkamegosztásba való kapcsolódásukat, illetve azt olyan foglalkozásokra korlátozza, amelyeknek betöltéséhez semmiféle iskolázottság sem szükséges. [...] Ezzel egyidejűleg számolnunk kell gazdasági életünk és iparunk szerkezetének megindult átalakulásával [...] A tanulatlan munkaerőre irányuló kereslet a jövőben már nem emelkedik, hanem csökken, vagy legföljebb változatlan marad. Ennek következtében előre látható, hogy már egy-két évtized múlva felesleg képződik a tanulatlan cigány munkaerőből, és ez a felesleg elhelyezhetetlennek fog bizonyulni."
1993 végén és 2003 tavaszán újabb országos felmérések készültek, melyek sajnálatosan igazolták az akkori jóslatokat, miközben a cigányság integrációját... Tovább
Fülszöveg
1971-ben Kemény István vezetésével országos reprezentatív felmérés készült a magyarországi cigány népességről. Az akkori vizsgálat összegzéséből idézünk:"A hét osztálynál kevesebbet végzett cigány gyerekek gyakorlatilag majdnem teljesen analfabéták. [...] Ez megnehezíti a társadalmi munkamegosztásba való kapcsolódásukat, illetve azt olyan foglalkozásokra korlátozza, amelyeknek betöltéséhez semmiféle iskolázottság sem szükséges. [...] Ezzel egyidejűleg számolnunk kell gazdasági életünk és iparunk szerkezetének megindult átalakulásával [...] A tanulatlan munkaerőre irányuló kereslet a jövőben már nem emelkedik, hanem csökken, vagy legföljebb változatlan marad. Ennek következtében előre látható, hogy már egy-két évtized múlva felesleg képződik a tanulatlan cigány munkaerőből, és ez a felesleg elhelyezhetetlennek fog bizonyulni."
1993 végén és 2003 tavaszán újabb országos felmérések készültek, melyek sajnálatosan igazolták az akkori jóslatokat, miközben a cigányság integrációját tovább késleltető tényezőkre is rávilágítottak. Könyvünk a három kutatás legfontosabb tapasztalatait foglalja össze, és célja, hogy átfogó képet adjon a cigányok társadalmi helyzetéről, anyanyelvi és etnikai megoszlásáról, településtípusok és régiók szerinti eloszlásáról, a települési és lakásviszonyokról, a cigány családok nagyságáról, a gyermekek és az élveszületések számáról, az iskolázottságról és a jövedelmi viszonyokról. Vissza
Tartalom
I. részA CIGÁNY NÉPESSÉG HELYZETE
Országos vizsgálatok, 1971, 1993, 2003 (Kemény István - Janky Béla) 7
ELŐSZÓ 9
I. A CIGÁNY NÉPESSÉG FŐBB JELLEMZŐI 11
A 2003. évi cigány felmérésről 11
Kik a cigányok? 12
Földrajzi eloszlás 13
Településtípusok 15
Népességnövekedés, születésszám, kormegoszlás 17
Családi állapot 19
A nők élve született gyermekeinek száma 21
A háztartások létszáma. Gyermekszám a háztartásokban 27
További táblázatok a 2003-as vizsgálatból 30
II. ANYANYELVI ÉS NEMZETISÉGI ADATOK 37
Anyanyelv 37
Nemzetiség 42
További táblázatok a 2003-as vizsgálatból 47
III. TELEPÜLÉSIES LAKÁSVISZONYOK. KÖLTÖZÉSEK 51
Települési és lakásviszonyok 51
Költözések 60
További táblázatok a 2003-as vizsgálatból 68
IV. A CIGÁNYOK ÉS AZ ISKOLA 77
További táblázatok a 2003-as vizsgálatból 91
V. MUNKAERŐPIACI ÉS JÖVEDELMI VISZONYOK 96
A cigányok munkaerőpiaci helyzete 96
A munkaerőpiac változásainak fő tendenciái a cigányok és a nem cigányok körében 96
A foglalkoztatottak arányának változása 1971 és 2003 között a cigányok különböző csoportjaiban 100
Regionális és településtípus szerinti különbségek 102
Regionális és településtípus szerinti különbségek 102
Anyanyelv szerinti eltérések 104
Anyanyelv szerinti eltérések 104
Az iskolázottság szerepe 105
Az iskolázottság szerepe 105
Korosztályok közötti eltérések 106
Korosztályok közötti eltérések 106
Szegregáció és foglalkoztatottság 107
Az egyes változók önálló szerepe 107
Az átmenet éveinek változásai 108
A foglalkoztatottak aránya 109
Az utolsó munkahely elvesztése az egyes években 110
Munkába állók és munkát abbahagyók az egyes években 110
Munkahelyvesztők 112
Munkába állók 114
A foglalkoztatottak belső rétegződése 115
Az 1993-as adatok elemzése 115
Az 1993-as adatok elemzése 115
A 2003-as adatok 117
Jövedelmi viszonyok 119
További táblázatok a 2003-as vizsgálatból 127
VI. A CIGÁNY NÉPESSÉG MAGYARORSZÁGON: ÁTTEKINTÉS 132
2. rész
VIDÉKEN ÉLŐ CIGÁNYOK
VII. BORSODI ÉS BARANYAI FALVAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA (Kemény István-Janky Béla) 139
Az elemzésről és a mintáról 139
A két térség közötti eltérések: néhány korábbi kutatási eredmény 141
A két térség cigány népessége 143
Jövedelmi és munkaerőpiaci viszonyok 145
Gyermekszám 148
Iskolázottság 150
Összegzés 152
VIII. TISZAVASVÁRI CIGÁNY NÉPESSÉGE (Lengyel Gabriella) 157
Bevezető megjegyzések' 157
Magyar cigányok és oláh cigányok népességszáma 158
Kormegoszlás és népességnövekedés 159
Család" 168
Házasság 175
MELLÉKLETEK 181
FELHASZNÁLT IRODALOM 189
Témakörök
Megvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.