Előadások a magyar társadalomfejlődés szociológiájáról

Fülszöveg

BA Kemény István (1925-2008) által röviddel a kényszerű emigrációból való hazatérése után, 1991-93-ban a szegedi egyetemen tartott előadások legtöbbje most először jelenik meg nyomtatásban. A főleg a cigányság kutatójaként ismert szociológus rendkívül széles témakört tárgyal éles logikával, sokszor meglepően új megvilágításban. Elméleti-módszertani indítás (Hajnal, Bibó István, Max Weber, Durkheim) után végighalad a magyar társadalomtörténeten, az általa - a vonatkozó koncepciók elemzése, bírálata miatt is - fontosnak tartott szakaszain-kérdésein. Középkor („kelet-közép-európaiság", Berend T. Iván, Szűcs Jenő), XIX-XX. század (reformkor, liberalizmus, dualizmus kor, újkonzervativizmus, zsidókérdés), a két világháború között (antipolgári fejlődés, népiesek), 1945 (koalíció, jóvátétel, infláció), Rákosi-, majd Kádár-korszak, és végül az előadások jelene, a mi közvetlen múltunk: a rendszerváltozás első évei. Előadásaiban elemzi a társadalmi-hatalmi struktúra jellegének és az... Tovább

Fülszöveg

BA Kemény István (1925-2008) által röviddel a kényszerű emigrációból való hazatérése után, 1991-93-ban a szegedi egyetemen tartott előadások legtöbbje most először jelenik meg nyomtatásban. A főleg a cigányság kutatójaként ismert szociológus rendkívül széles témakört tárgyal éles logikával, sokszor meglepően új megvilágításban. Elméleti-módszertani indítás (Hajnal, Bibó István, Max Weber, Durkheim) után végighalad a magyar társadalomtörténeten, az általa - a vonatkozó koncepciók elemzése, bírálata miatt is - fontosnak tartott szakaszain-kérdésein. Középkor („kelet-közép-európaiság", Berend T. Iván, Szűcs Jenő), XIX-XX. század (reformkor, liberalizmus, dualizmus kor, újkonzervativizmus, zsidókérdés), a két világháború között (antipolgári fejlődés, népiesek), 1945 (koalíció, jóvátétel, infláció), Rákosi-, majd Kádár-korszak, és végül az előadások jelene, a mi közvetlen múltunk: a rendszerváltozás első évei. Előadásaiban elemzi a társadalmi-hatalmi struktúra jellegének és az átalakulás irányának nagy elméleti-ideológiai kérdéseit (éles polémiát folytat Szelényi Ivánnal mint a „harmadik út" képviselőjével) csakúgy, mint a közvetlen gyakorlati gazdasági és társadalmi bajok okait s a reformok útkereséseit (eladósodás, munkanélküliség, feketemunka; adórendszer, nyugdíjrendszer, egészségbiztosítás, szociális ellátórendszerek alakítása stb.) Roppant tanulságos több mint másfél évtizedes távlatból látni, hogyan látta e máig sem megnyugtatóan megoldott - újra és újra felvetődő, konfliktusokkal terhes - kérdéseket egy a romantikus antikapitalizmussal szemben álló és a szegények, a nincstelenek, a „vesztesek" sorsa iránt elkötelezett tudós. Vissza