Élet és irodalom

Tartalom

I. A XIX-ik század első felében a régi magyar irodalom mellőzésének okai. A nyelvujítás
és politikai reform. A forradalom után miért ébred föl a részvét a régi magyar irodalom
iránt? 7-12
II. A nyelvujítás hatása az irodalomra. A gazdagodás és csín mellett a feszesség és
idegenszerűség okai 12-16
III. A népies elem az irodalomban, mint a democratiai törekvések hatása. A mozgalom
jelleme. A régi irodalom iránti részvét szintén megtermékenyíti az irodalmat 16-19
IV. A régi magyar történeti emlékírók kiadásának fontossága politikai és irodalmi tekintetben. A történeti irodalom közönségének növekedése 19-23
V. A nagy olvasó közönség. A szépirodalom fontossága. Regényirodalmunk a forradalom
előtt. Történeti regényeink fogyatkozásai a korfestés tekintetében 24-28
VI. A magyar társadalmi állapotok a forradalom után. A nagy polgárság és középnemesség. Mennyiben nyert amaz és vesztett emez a műveltség eszközei
tekintetében 28-34
VII. A nekünk nem tetsző közdolgoknak figyelemmel nem kísérése veszélyes 34-39
VIII. A magyar közép- és kisebb birtokos osztálynak feladata a forradalom után. A mezőgazdasággal czélszerűbb foglalkozás vagyonosodási és politikai szempontból, az
irodalom pártolása a művelődés és nemzetiség szempontjából 39-44
IX. A magyar irodalom állapota a forradalom után. A hirlapok, a tudományos és szépirolalom. A magyar történeti regények 44-53
X. A krónikák és emlékiratok mennyiben segítik elő a történeti regény fejlődését jellemrajz és korfestés tekintetében 53-59
XI. A történeti hűség a költészetben és határai 59-62
XII. A történeti és költői mű különbségei még akkor is, ha ennek tárgya a történetből vétetett. Jó tanácsok a történeti regényíróknak 63-69
XIII. A magyar közönség három fő osztálya 69-73
XIV. A változó szellemi szükségek szerint változik a tudomány vagy irodalom valamely
ágának előszeretettel mívelése 73-78
XV. Mi ez idő szerint legsürgetőbb kötelessége, legszebb hivatása irodalmunknak. A kellemes és hasznos olvasmányok 78-82
XVI. A tudományos könyvek, különösen az oly szakmunkák, melyeket a közönség változott helyzete megkíván 82-85
XVII. A fordított vagy átdolgozott tudományos munkák. A m. t. akadémia. A vagyonosabb
hazafiak teendői 85-90
XVIII. Irodalmunk állapota a forradalom után. Történeti művek, röpiratok, élet- és jellemrajzok. Irodalmi művek a természettudományok köréből. Szemlék 90-94
IX. Szépirodalmi művek. Lyrai költök 94-98
XX. A regényirodalom. Igaz-e, hogy a regényirodalom csak akkor virágzik, a mikor a költészet már elhanyatlott? 98-10
XXI. Igaz-e, hogy a polgárosodás romlottsága a regény eleme? A regény és dráma
közti különbség 102-109
XXII. Mennyiben utánozzuk a külföldi regényírókat, s mennyiben vagyunk és lehetünk
eredetiek? 109-114
XXIII. A régibb magyar kritika. Kritikánk a forradalom után 114-120

Témakörök