| Bevezetés | 3 |
| Hogyan tanuljuk a tankönyvből? | 4 |
| Az anyag felépítése és szerkezete | 7 |
| Néhány tudományos kísérlet és felfedezés (Olvasmány) | 7 |
| Az atomok felépítése, mérete és tömegszáma | 10 |
| Izotópatomok, az atomok tömege | 13 |
| Az atom elektonszerkezete és energiája | 16 |
| Az elektron mozgása és atompályái | 18 |
| Az elektronszerkezete kiépülése | 23 |
| A periódusos rendszer | 25 |
| Ionok képződése atomokból | 30 |
| Az atomok elektronegativitása | 36 |
| Az atomok és ionok mérete | 37 |
| Az ionkötés | 38 |
| A molekulák képződése és szerkezete | 41 |
| A molekulapáylák kialakulása és energiája | 43 |
| A többszörös kovalens kötés | 46 |
| A molekulák térbeli felépítése | 48 |
| A molekulák polaritása | 52 |
| Delokalizált elektronrendszerek | 54 |
| Anyagi halmazok | 56 |
| Anyagi halmazok és sajátságaik | 56 |
| A gázok | 57 |
| Avogadro törvénye. A gázok moláris térfogata | 58 |
| A folyadékok | 60 |
| Másodrendű kötések | 60 |
| Szilárd anyagok | 63 |
| A molekularácsos kristályok | 64 |
| Atomrácsos kristályok | 66 |
| A fémrács | 68 |
| Az ionrácsos kristályok | 69 |
| Átmenet a kötéstípusok között a halmazokban | 71 |
| Az oldatok | 73 |
| Az oldás folyamata | 74 |
| Ionkristályos vegyületek oldódása | 76 |
| Molekuláris szerkezetű anyagok - kovalens vegyületek - oldódása | 77 |
| Apoláris molekula és apoláris oldószer kölcsönhatása | 78 |
| Az oldás energiaviszonyai | 79 |
| Az oldatok koncentrációja | 80 |
| Az anyagok kolloid állapota | 83 |
| Az ozmózis és élettani jelentősége (Kiegészítő anyag) | 87 |
| Kémiai átalakulások | 89 |
| A kémiai folyamatok kísérő energiaváltozások | 89 |
| Az aktivitási energia | 93 |
| A kémiai folyamatok sebessége | 95 |
| A kémiia egyensúly | 98 |
| A kémiai egyensúly megváltozásának feltételei | 100 |
| A koncentáricóváltozás hatása az egyensúlyra | 100 |
| A nyomás változásáank hatása a kémiai folyamatok egyensúlyára | 102 |
| A kémiai reakciók csoportosítása és típusai | 103 |
| Egyesülés (addició) | 104 |
| Bomlás (elimináció) | 105 |
| Helyettesítési vagy csereakciók (szubsztitúció) | 105 |
| Molekulán belül átrendeződés (izomerizáció) | 106 |
| Átviteli vagy transzferens reakciók | 106 |
| Protonátmenettel járó reakciók | 106 |
| Elektronátmenettel járó folyamtaok. A redoxireakciók | 106 |
| Az oxidációs szám | 113 |
| A kémiai átalakulások és az elektromos energia kapcsolata | 114 |
| A kémai energia átalakítása elektromos energiává: galvánelemek | 114 |
| A standardpotenciál | 116 |
| Az elektrolízis | 119 |
| Kémiai elemek és szervetlen vegyületek | 125 |
| A kémiai elemek csoportosítása és jellemzése | 125 |
| Az elemek keletkezése, gyakorisága és körforgalma a természetben (Olvasmány) | 127 |
| A szén körforgása (Olvasmány) | 129 |
| A nitrogén körforgása (Olvasmány) | 129 |
| Az oxigén körforgása (Olvasmány) | 131 |
| Szervetlen vegyületek | 132 |
| A szervetlen vegyületek elnevezése | 133 |
| Nemfémes elemke és vegyületek | 133 |
| A molekularácsos elemek és vegyületek | 134 |
| A Hidrogén | 136 |
| A nemesgázok (kiegészítő anyag) | 137 |
| A halogéncsoport molekularácos elemei és azok vegyületei | 141 |
| A hidrogén-halogenidek | 144 |
| Az oxigéncsoport molekulrácsos elemei és vegyületei | 145 |
| Az oxigén | 146 |
| Az ózon | 146 |
| A kén | 147 |
| A víz | 148 |
| A hidrogén-peroxid | 149 |
| A kén oxidjai és a kénsav | 151 |
| A nitrogéncsoport elemei és vegyüeltei | 153 |
| A nitrogén | 153 |
| A foszfor | 154 |
| Az ammónia | 156 |
| Salétrmsav | 159 |
| Műtrágyák | 160 |
| Az atomrácsos elemek | 160 |
| A mesterséges és természetes szenek | 161 |
| A szén oxidjai | 163 |
| A szénsav és a karbonátok | 164 |
| A szilícium-dioxid | 165 |
| Az üveg | 166 |
| A kovasavak | 167 |
| Fémes elemek és vegyületek | 168 |
| A fémek általános jellemzése | 168 |
| Az ötvözetek | 170 |
| A fémek kémiai tulajdonságai | 173 |
| A fémek korróziója | 174 |
| A fémek védelme a korróziótól | 175 |
| A fémek csoportosítása | 176 |
| Az s-mezőú fémei | 176 |
| Az alkálifémek | 176 |
| A legfontosabb nátrium- és kélumvegyületek | 178 |
| Az alkáliföldfémek | 180 |
| A legfontosabb alkáliföldfém-vegyületek | 181 |
| A természetes vizek keménysége | 183 |
| Vízlágyítás | 184 |
| A p-mező fémei (a földfémek) | 185 |
| Az alumínium gyártása | 186 |
| A d-mező elemei | 188 |
| A vascsoport fémei | 188 |
| A vasgyártás | 190 |
| Az acélgyártás | 192 |
| A rézcsoport elemei (kiegészítő anyag) | 193 |
| Rézcsoport fémeinek fontosabb vegyületei (kiegészítő anyag) | 194 |
| Komplexionok képződése (kiegészítő anyag) | 194 |
| A szénvegyületek kémiája | 196 |
| A szénvegyületek általános jellemzése | 196 |
| A szénvegyületek nagy száma | 197 |
| A szénhidrogének | 202 |
| Nyílt szénláncú, telített szénhidrogének (alkánok) | 202 |
| A telített szénhidrogének homológ sora | 204 |
| Szénhidrogénforrások | 207 |
| Nyílt szénláncú, telítetlen szénhidrogének | 210 |
| Az alkének | 210 |
| Az alkinek | 213 |
| Zárt szénláncú, aromás szénhidrogének | 215 |
| A benzol. Az aromás szerkezet | 215 |
| Heterociklusos vegyületek (kiegészítő anyag) | 217 |
| A szénhidrogének származékai | 218 |
| A szénhidrogének halogénszármazékai (kiegészítő anyag) | 218 |
| Oxigéntartalmú szénvegyületek | 219 |
| Hidroxivegyületek | 220 |
| Alkoholok | 220 |
| Fenolok | 223 |
| Az éterek (kiegészítő anyag) | 224 |
| Osovegyületek | 225 |
| Aldehidek | 226 |
| Ketonok | 227 |
| A szénhidrátok | 228 |
| Egyszerű szénhidrátok | 229 |
| Szőlőcukor | 231 |
| Gyümölcscukor | 231 |
| Összetett szénhidrátok | 232 |
| Répacukor vagy nádcukor | 232 |
| Nem cukorszerű szénhidrátok (poliszacharidok) | 233 |
| A keményítő | 233 |
| A cellulóz | 234 |
| Karbonsavak | 235 |
| Egyértékű, nyílt láncú, telített karbonsavak | 237 |
| Nagy szénatomszámú zsírsavak | 239 |
| A szappanok | 240 |
| Az észterek | 242 |
| Szervetlensav-észterek | 244 |
| A gliceridek biológiai jelentősége (kiegészítő anyag) | 244 |
| A karbonsavak funkciós származékai, nitorgéntartalmú szerves vegyületek | 245 |
| Az aminosavak | 245 |
| A fehérjék | 247 |
| Az enzimek (kiegészítő anyag) | 251 |
| Nukleinsavak (Olvasmány) | 251 |
| Műanyagok | 252 |
| A természetes alapanyagokból átalakított műanyagok | 254 |
| Mesterséges alapanyagú műanyagok | 255 |
| Polimerizációs műanyagok | 255 |
| Kondenzációs műanyagok | 256 |
Folytatás Microsoft-tal