Kémiai számítások általános kémiából

Előszó

Az Általános Kémia oktatása három részből áll. Az elméleti anyag (az előadások) feldolgozását és a gyakorlati anyag (a laboratóriumi gyakorlat) mélyebb megértését segíti elő a gyakorlatokhoz kapcsolód szemináriumok munkája. Ezeken a hallgatók az alapvető kémiai számításokkal ismerkednek meg. A szemináriumok tematikája az elméleti anyag és a gyakorlatok tematikájához illeszkedik. Az egyes ténákat úgy dolgoztuk fel, hogy a számításokhoz szükséges általános összefüggések (elméleti bevezető rész) után néhány feladat részletes magyarázattal kísért megoldása követezik (példák). Ezek ismeretében, az általuk bemutatott módon lehet a gyakorló feladatokat megoldani, az összefüggések használatát elsajátítani. A gyakorló feladatok megoldásai az egyes fejezetek végén megtalálhatók önellenőrzés céljából.
A mintafeladatok megoldásánál törekedtünk a részlépések feltüntetésére, s minden esetben, ahogy természetes is, a mértékegységgel is számoltunk. Ehhez nyújt segítséget az 1. fejezet, amelyben a jegyzetben használt mértékegységek definíciói találhatók, ill. esetleges kapcsolatai más mértékegységgel megkereshetők. A mértékegységekkel való számolás nyomatékosan javasolt az egyéni feladatmegoldások során is. Ha ugyanis a helyes egység, pl. egy keresett térfogatra m3, dm3 vagy cm3 nem adódik a számolás során, bizonyosan rossz volt a felhasznált összefüggés is. (Sajnos, fordítva nem igaz, azaz a várt mértékegység nem feltétlenül jelenti, hogy helyes összefüggést használtunk!) A példák megoldása ún. paraméteres alakban történik, azaz a legutolsó lépésig az egyes mennyiségeket szimbolizáló jelekkel végezzük el a műveleteket, s csak a végső kifejezés származtatása után helyettesítjük be a konkrét egyenleteket ad. Cserébe viszont a konkrét adatoktól független megoldást szolgálat, amely után a hasonló feladatok ugyanígy számolhatók. A paraméteres alakban való számolás lehetővé teszi, hogy olyan mennyiségekkel, amelyek az egyszerűsítések miatt kiesnek, ne is kelljen számolni. Ez jelentősen csökkenti a számolási hibák esélyét. Megjegyzendő ugyanis, hogy a "csak egy kicsit elszámoltam" védekezés egy helytelen eredmény esetén nem elfogadható. Egy adott kémiai reakció megvalósításánál a "csak egy kicsit elszámoltam" jelentheti azt is, hogy felrobban a laboratórium, vagy a gyár, stb. Vissza