| Bevezető | 3 |
| Alapvető szerves kémiai műveletek | 5 |
| Alapfogalmak | 5 |
| A szulfonálás | 7 |
| A nitrálás | 10 |
| A halogénezés | 12 |
| Az aminocsoport kialakítása | 16 |
| A hidroxilcsoport kialakítása | 18 |
| Az aminovegyületek átalakításai | 19 |
| Az oxidálás | 20 |
| A kénezés | 21 |
| A kondenzáció | 22 |
| Az átrendeződés | 22 |
| Összefoglaló kérdések | 23 |
| A szálasanyagok kémiája | 24 |
| A szálakat felépítő nagymolekulájú anyagok tulajdonságai | 24 |
| A polimerek, a polimerizációfok | 24 |
| A szálasanyagokban működő kötőerők és szerepük az anyag felépítésében | 26 |
| A rendezett és rendezetlen részek jellemzői | 28 |
| Összefoglaló kérdések | 29 |
| A cellulóz és származékai | 29 |
| A cellulóz előfordulása és járulékos anyagai | 29 |
| A cellulóz kémiai szerkezete és térszerkezete | 31 |
| A cellulóz funkciós csoportjai | 32 |
| A cellulóz szubmikroszkópos szerkezete | 34 |
| A cellulóz hozzáférhetősége | 35 |
| A cellulóz duzzadása | 36 |
| A cellulóz oxidációja | 40 |
| A cellulóz hidrolízise | 44 |
| A cellulózszármazékok | 47 |
| A regenerált cellulóz gyártástechnológiája | 50 |
| A cellulóz-észter-szálak | 57 |
| Összefoglaló kérdések | 59 |
| A fehérjeszálak | 59 |
| A fehérjék kémiája és szerkezete | 59 |
| A gyapjúkeratin szerkezete | 66 |
| A gyapjúkeratin reakciói | 69 |
| A selyemfibroin kémiai szerkezete | 74 |
| A selyemfibroin kémiai reakciói | 75 |
| Összefoglaló kérdések | 77 |
| Az üvegszálak | 77 |
| Az üvegszálak összetétele és gyártása | 77 |
| Az üvegszálak tulajdonságai és felhasználása | 79 |
| A szintetikus szálak | 79 |
| A szintetikus szálak jelentősége | 79 |
| Műanyagkémiai alapfogalmak | 80 |
| A polimerizációs és a poliaddíciós szálak | 88 |
| A polikondenzációs szálak | 106 |
| A szénszálak | 131 |
| Összefoglalás | 131 |
| Összefoglaló kérdések | 134 |
| Színelmélet | 135 |
| A fény, a színek keletkezése | 135 |
| Az Ostwald-féle színelmélet | 137 |
| Fehér, szürke, fekete | 137 |
| A tarka színek | 138 |
| A színfélkör-elmélet | 139 |
| A színháromszög, a színkettőskúp | 139 |
| A színkeverés | 141 |
| A színkeverés módjai | 141 |
| A hígítás | 142 |
| A színkeverés három alapszínnel | 143 |
| A színmérés alapjai | 144 |
| A színmérés gyakorlati alkalmazása | 146 |
| Az optikai fehérítőszerek hatása | 146 |
| Összefoglaló kérdések | 147 |
| A színezékek kémiája | 148 |
| A színezékek fogalma | 148 |
| A szín és a szerkezet közötti összefüggések | 149 |
| A színezékek rendszerezése | 155 |
| Összefoglaló kérdések | 157 |
| A nitrozo- és a nitroszínezékek | 158 |
| Összefoglaló kérdések | 160 |
| Az azoszínezékek fogalma | 160 |
| Az azonszínezékek előállításának alapelvei | 161 |
| A diazotálás, az aromás diazovegyületek | 161 |
| A diazotálás módszerei | 163 |
| Az azokapcsolás | 165 |
| Összefoglaló kérdések | 168 |
| A monoazoszínezékek | 169 |
| A bázisos színezékek | 169 |
| A savas színezékek | 170 |
| A krómpác és a fémkomplex színezékek | 172 |
| A diszperziós színezékek | 175 |
| A monoazopigmentek | 176 |
| A disz- és a poliazoszínezékek | 177 |
| A direkt színezékek | 180 |
| Az utánkezelhető direkt színezékek | 181 |
| A reaktív azoszínezékek | 184 |
| A szálon fejlesztett azonszínezékek | 187 |
| Összefoglaló kérdések | 189 |
| A di- és a trialril-metán-színezékek | 190 |
| A xanténszínezékek | 193 |
| Összefoglaló kérdések | 194 |
| Az antrakinonszínezékek | 194 |
| Összefoglaló kérdések | 200 |
| Az indigó- és a tionidigó-színezékek | 201 |
| Az azin-, az oxazin- és a tiazinszínezékek | 204 |
| A kénszínezékek | 206 |
| A ftálocianinszínezékek | 208 |
| Összefoglaló kérdések | 208 |
| A színezékek összefoglaló csoportosítása felhasználásuk szerint | 209 |
| A vízoldható színezékek | 209 |
| A bázisos (kationos) színezékek | 209 |
| A savas színezékek | 210 |
| A pácszínezékek (krómpácszínezékek) | 211 |
| A savas fémkomplex színezékek | 212 |
| A direkt színezékek | 212 |
| A reaktív színezékek | 213 |
| A szálon fejlesztett színezékek | 213 |
| Az oxidációs színezékek | 214 |
| A szálon fejlesztett azoszínezékek (naftolszínezékek) | 214 |
| A szálon fejlesztett ftálocianinok | 215 |
| A lúgos redukcióval oldható színezékek | 216 |
| A kénszínezékek (kénes színezékek) | 216 |
| A csávaszínezékek | 216 |
| A diszperziós színezékek | 217 |
| A pigmentek | 218 |
| A textilsegédanyagok kémiája | 219 |
| Kolloidikai alapfogalmak | 219 |
| A határfelületi jelenségek | 219 |
| A vizes tenzidoldatok fizikai-kémiai tulajdonságai | 222 |
| A felületi és határfelületi feszültség csökkentésének textilkémiai vonatkozásai | 226 |
| Összefoglaló kérdések | 232 |
| A fontosabb textilsegédanyagok | 232 |
| Fogalom és felosztás | 232 |
| A zsírok, az olajok és a viaszok | 233 |
| A felületaktív anyagok (tenzidek) felosztása | 235 |
| Az anionos tenzidek | 236 |
| A kationos tenzidek | 245 |
| Az amfoter tenzidek | 248 |
| A nemionos tenzidek | 249 |
| Összefoglaló kérdések | 252 |
| A nagymolekulájú anyagok | 252 |
| A különleges kikészítő segédanyagok | 257 |
| Összefoglaló kérdések | 262 |
Folytatás Microsoft-tal