kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
| Kiadó: | Rózsa Kálmán és neje R.-T. |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Tűzött kötés |
| Oldalszám: | 264 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 15 cm x 10 cm |
| ISBN: | |
| Előszó | |
| A szellemi életet illető hasznos intelmek | |
| Krisztus követéséről s a világ minden hiuságának megvetéséről | 3 |
| Arról, hogy önmagáról alázatosan kell vélekedni | 5 |
| Az igazság tudományáról | 6 |
| A tettekre való vigyázatról | 10 |
| A szentirás olvasásáról | 10 |
| A rendetlen indulatokról | 11 |
| A hiu reményt és fölfuvalkodást kerülni kell | 12 |
| A túlságos barátkozás elkerüléséről | 13 |
| Az engedelmességről és magunk alávetéséről | 14 |
| A fölösleges beszédtől ovakodni kell | 16 |
| A béke megszerzéséről és a haladási buzgalomról | 17 |
| A bajok hasznos voltáról | 19 |
| A kisértetek visszatorlásáról | 20 |
| A vakmerő itélés elkerülendő | 24 |
| A szeretetből végbe vitt cselekedetekről | 25 |
| Mások fogyatkozásainak eltüréséről | 26 |
| A szerzetes életről | 28 |
| A szent atyák példáiról | 29 |
| A jó szerzeesnek gyakorlatairól | 31 |
| A magánynak és hallgatásnak kedveléséről | 35 |
| A szivnek töredelmességéről | 39 |
| Az emberi nyomor szemléletéről | 41 |
| A halálról való elmélkedésről | 49 |
| Egész életünknek buzgalmas megjavításáról | 53 |
| Intelmek, melyek a bensőkre vonatkoznak | |
| A benső társalkodásról | 58 |
| Az alázatos alávetésről | 62 |
| A békeszerető jó emberről | 63 |
| A tiszta elméről és egyszerű szándékról | 65 |
| A magunk megtekintéséről | 66 |
| A jó lelkiismeretnek vidámságáról | 67 |
| Jézusnak mindenek fölötti szeretetéről | 69 |
| Jézusnak szives barátságáról | 71 |
| A vigasztalásnak hiányairól | 73 |
| Az Isten kegyelmeért való háladatosságról | 77 |
| Milyen kevesen szeretik Jézust | 80 |
| A szent keresztnek királyi ösvényéről | 82 |
| A belső vigasztalásról | |
| Az olvasóhoz | 90 |
| Krisztusnak a hiv lélekhez intézett belső szózatáról | 90 |
| Könyörögsz, hogy a belsődben szóló Istent hallhassad | 91 |
| Hogy az Isten igéit alázatossággal kell hallgatni s hogy ezt sokan meg nem fontolják | 93 |
| Hogy az Istennel igazságban és alázatosságban kell társalogni | 97 |
| Az isteni szeretetnek csodálatos indulatáról | 98 |
| Az igazi szeretőnek kipróbáltatásáról | 101 |
| Hogy a kegyelem az alázatosság őrizete alá rejtendő | 104 |
| Magunknak csekélybe vételéről Isten előtt | 107 |
| Hogy mindenek Istenhez, mint végczélhoz vezetendők | 109 |
| Megvetve a világot édes szolgálni Istennek | 110 |
| Hogy a szivnek vágyait megvizsgálni és mérsékelni kell | 113 |
| A béketürés megtanulásáról s a kivánságok elleni küzdelemről | 114 |
| Az alázatos alattvalónak Jézus Krisztus példája szerint való engedelmességéről | 116 |
| Az Istennek titkos itéleteit kell tekintenünk, nehogy a jóban elbizakodjunk | 118 |
| Milyen legyen minden kivánatos dologra nézve magunkviselete és beszédünk? | 120 |
| Hogy az igaz vigasztalás egyedül Istenben keresendő | 122 |
| Hogy minden gondot Istenre kell biznunk | 123 |
| Hogy az ideiglenes nyomort, Krisztus példájára, egykedvüen kell elviselni | 124 |
| A bántalmak elviseléséről, és ki az igazi béketürő | 126 |
| Saját erőtlenségünk megvallásáról és az életnek nyomorairól | 128 |
| Minden javakon és adományokon fölül Istenben kell megnyugodnunk | 130 |
| Az Istennek sokféle jótéteményeiről való megemlékezésről | 134 |
| Négyről, a mik a békét magukkal hozzák | 136 |
| Mások életének kiváncsi vizsgálatát kerülni kell | 139 |
| Miben áll a szilárd béke és a valódi haladás? | 140 |
| A szabad elmének jelességéről, melyet a könyörgő ima inkább megérdemel, mintsem az olvasás | 142 |
| Az önszeretet leginkább tart vissza a legfőbb jótól | 143 |
| A rágalmazók nyelve ellen | 146 |
| Hogyan kell agyötrelem idején segitségül hívnunk és áldanunk az Istent | 146 |
| Az isteni segélynek kéréséről és a kegyelem visszanyerése iránti bizalomról | 148 |
| Minden teremtmény elhanyagolásáról, hogy megtalálhassuk a teremtőt | 151 |
| Az önmegtagadásról és a kivánságokról való lemondásról | 152 |
| A szivnek állhatatlanságáról és miként kell szándékunkat mindvégig Istenre irányoznunk | 155 |
| Annak, a ki szeret, mindenek fölött és mindenkiben izlik az Isten | 156 |
| A kisértetre nézve ez életben nincs biztosság | 158 |
| Az embereknek hiu itéletei ellen | 160 |
| A tiszta és teljes önmegtagadásról, a sziv szabadságának megnyerésére | 161 |
| A külső dolgok jó kormányozásáról és hogy veszély idején Istenhez kell folyamodnunk | 163 |
| Hogy az ember ne legyen ügyeiben heveskedő | 164 |
| Hogy az emberben önmagától nincsen semmi jó és hogy nem dicsekedhetik semmivel | 165 |
| Minden ideiglenes tiszteletnek megvetéséről | 168 |
| Hogy a békét nem emberbe kell helyeznünk | 169 |
| A hiu és világi tudás ellen | 170 |
| Hogy a külsőket ne vonja magához senki | 172 |
| Hogy nem kell mindenkinek hinni és a szavakban könnyü botlani | 173 |
| Hogy Istenben kell biznunk, midőn a szavak nyilai ellenünk támadnak | 175 |
| Hogy mindent, a mi nehéz, az örök életért türni kell | 178 |
| Az örökkévalóságnak napjáról és ezen életnek szorongattatásairól | 180 |
| Az örök élet utáni vágyódásról, és mennyi jó igértetik a küzdőknek | 183 |
| Az elnyomorodott ember Isten kezébe ajánlja föl magát | 187 |
| Hogy alázatos munkáknál kell maradnunk, mikor a legfőbbekben gyarlók vagyunk | 191 |
| Hogy az ember ne tartsa magát vigasztalásra méltónak, hanem inkább bünösnek, ki megérdemli a verést | 192 |
| Hogy Isten kegyelme nem tér be a földi érzésüekhez | 194 |
| A természetnek és kegyelemnek különféle mozzanatairól | 197 |
| A természet romlottságáról és az isteni kegyelem hathatós voltáról | 201 |
| Hogy magunkat megtagadnunk és kereszt által Krisztust követnünk kell | 204 |
| Hogy az ember igen el ne csüggedjen, ha némi fogyatkozásokba esik | 206 |
| Hogy a magasabb dolgokat és Istennek titkos itéleteit kutatni nem kell | 208 |
| Hogy minden reményt és bizalmat egyedül Istenbe kell helyeznünk | 213 |
| Az oltári szentségről | |
| Ájtatos intelem a szent áldozáshoz | 216 |
| Minő tisztelettel kell fogadni Krisztust | 216 |
| Hogy a szentségben Istennek nagy jóságát és szeretetét látja az ember | 222 |
| Hogy hasznos többször áldozni | 225 |
| Hogy az áldozónak sok jó adatik | 228 |
| A szentségnek méltóságáról és a papi állapotról | 232 |
| Kérdezés az áldozás előtti gyakorlásról | 234 |
| A saját lelkiismeretnek vizsgálatáról és a jobbulási fogadásról | 235 |
| Krisztusnak a kereszten való fölajánlásáról és a saját elszánásról | 237 |
| Hogy magunkat és mindenünket Istennek kell fölajánlanunk és mindenkor imádkoznunk | 239 |
| Hogy a szent áldozást egykönnyen nem kell abbahagyni | 242 |
| Hogy Krisztus teste és aszentirás fölötte szükségesek az ájtatos léleknek | 245 |
| Hogy a ki áldozni akar, annak nagy gonddal kell magát a Krisztussali egyesülésre elkészitenie | 249 |
| Hogy az ájtatos lélek a szentségben a Krisztussal való egyesülést kell hogy teljes szivvel óhajtsa | 252 |
| Némely ájtatoskodónak a Krisztusnak teste utáni forró kivánkozásáról | 254 |
| Hogy az ájtatosságnak kegyelmét alázatossággal és önmegtagadással kell megszerezni | 255 |
| Hogy szükségeinket Krisztus előtt nyilvánitanunk és annak kegyelmeért könyörögnünk kell | 257 |
| A Krisztus vétele iránti égő szeretetről s erőszakos vágyról | 259 |
| Hogy az ember ne legyen a szentségnek kiváncsi fürkészője, hanem érzékeit a szent hitnek alávetvén, legyen Krisztusnak alázatos követője | 262 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.