Előszó
Majdnem minden házban találkozik olyan szekrényfiók, ahová a mindenféle becsesebb tárgyak letöredezett darabjait szokták összedobálni. Ilyen például a szobornak letört feje, keze, lába. Továbbá...
Tovább
Előszó
Majdnem minden házban találkozik olyan szekrényfiók, ahová a mindenféle becsesebb tárgyak letöredezett darabjait szokták összedobálni. Ilyen például a szobornak letört feje, keze, lába. Továbbá nemesebb faragású fadarabok, arabeszkek, bronzdiszítések, antik pipakupakok, borostyánszopókák, finom csavarok, láncszemek és effélék. Olykor ezüstdarabocskák, régi pénzek; elvétve még aranytöredékek is.
Ha ebben a fiókban az ember néha kaparász, öröme van benne, mivel sok érdekes, kedves dolgára emlékszik vissza. Azután az egyes darabok még jók is lehetnek valamire. Gyerekeknek és idegen embernek meg egész iparművészeti gyüjtemény az ilyen.
Van ilyen fiók a sokat látott-hallott embernek a fejében is. Mindenféle apró kómikus és tragikus esetek, adomák, történetek, ötletek, megjegyzések és ilyenfélek vannak benne összedobálva. Nagy dolgoknak apró töredékei, amikről sok mindenfélére vissza lehet emlékezni és amiket elfelejteni kár. Egyikből-másikból csinálni is lehet még valamit.
Most én íme a magam fiókját kinyitom és ha érdekesebb töredéket találo benne, hamarjában közreadom.
Lesz, amennyi lesz. és olyan lesz, amilyen lesz. De úgylehet, a legkisebb sem lesz olyan, hogy valami nagy ne jusson tőle eszébe az olvasónak.
Most kezdődik.
Vissza 
