Kenőolajok technológiája

Előszó

A korszerű műszaki tudományok legfontosabb feladatai az energiatermeléssel, helyesebben az energia-átalakítással kapcsolatosak. Az ember a rendelkezésére álló természeti energia-forrásokat a legtöbbször nem közvetlenül, hanem a célnak megfelelően átalakítva használja fel. így lesz pl. a tüzelőszerekben rejlő vegyi energiákból a kazán tüzelőterében vagy a robbanómotor hengerében hőenergia, ezt a gőzgép, vagy a motor mozgási energiává alakítja át, ez viszont a munkagépek millió változatában alakul a célnak megfelelő munkává. Az ember korán rájött, hogy ez az energia átalakulás korántsem tökéletes, hanem mindig jelentős veszteséggel jár. Megindult a küzdelem az energia átalakulás ellenségei, a veszteségek ellen, a minél tökéletesebb eredmény, a „mechanikai hatásfok" érdekében.
A hatásfokot csökkentő veszteségek között talán a legfontosabb szerepet a súrlódás játssza. A gépek szilárd, legtöbbször fémalkatrészeinek egymáson való elmozdítása ellenállásba ütközik. Az ellenállás oka elsősorban az, hogy a legfinomabban csiszolt felületeknek is vannak egyenetlenségei, melyek az egymáson való elmozdulás alkalmával, mint két fésű fogai kapcsolódnak egymásba. Különös finomsággal megmunkált felületek érintkezésekor az egymáshoz elég közel került molekulák vonzó ereje szinte elválaszthatatlanul tapasztja össze az érintkező alkatrészeket és mindez az elmozdítás elé igen nagy akadályt gördít, amelyet súrlódásnak neveznek. Az erőszakos elmozdítás az egymásba kapcsolódó szemcséket kiszakítja az egymáson csúszó, forgó, gördülő, "súrlódó" felületekből, újabb és esetleg nagyobb egyenetlenségek, mélyedések keletkeznek, a géprészek rohamosan „kopnak", „berágódnak". A súrlódási munka részben hővé alakul, a csapágy „bemelegszik", a tengely „hőn fut" és esetleg az alkatrészek össze is olvadnak. A gép a befektetett energiának egyre kisebb hányadát képes hasznos munkává alakítani és tönkremegy, megáll, használhatatlanná válik. Vissza