| A népgazdasági és vállalati tervezés | |
| Hogyan valósul meg a tervgazdaság a tervek lebontása nélkül? | 3 |
| A gazdaságfejlesztés alapja a terv | |
| 15 éves, ötéves, éves tervek | |
| A vásárlóerő és az árualap egyensúlya | |
| Hogyan készül a vállalati terv? | 6 |
| A vállalat maga készíti tervét | |
| Piackutatás, értékesítés | |
| Műszaki-gazdasági intézkedések | |
| Mennyi lesz a nyereség? | |
| Milyen szervezeti keretek között? | 9 |
| A vállalat és gyáregységei | |
| A tröszt és vállalatai | |
| Az egyesülések | |
| Ár, nyereség | |
| Hogyan készül a termelői ár? | 13 |
| Az árstabilitást szolgálja | |
| A velúrfonal termelői ára | |
| Eszköz a fogyasztó védelmében | |
| Mitől függ a nyereség? | |
| A nyereség tömege és rátája | |
| A termelési költségek csökkentése | |
| Eredményes piaci munka - milliókban | |
| Vállalati alapok és felhasználásuk | |
| Hogyan képződnek a vállalati alapok? | 20 |
| A nyereség adóztatása | |
| A részesedési alap | |
| A fejlesztési alap | |
| A tartalékalap | |
| Hogyan osztható fel a részesedési alap? | 24 |
| Mennyi lesz az elosztható összeg? | |
| Juttatások, segély, tartalék | |
| Év végi, egyéni részesedés | |
| Hogyan növelhetők a személyi jövedelmek? | 28 |
| A szabályozás kiindulópontja | |
| Mire ad lehetőséget az 1967-es bérszint? | |
| Ösztönzés a részesedési alapból | |
| Miből fedezik a béren kívüli juttatásokat? | 32 |
| Szabályozás a kollektív szerződésben | |
| Amit a részesedési alapból fizetnek | |
| Ami a termelés költségeihez tartozik | |
| Hogyan változik az újítómozgalom? | 35 |
| Pénzügyi fedezet 1968-ban | |
| Mennyit hoz az újítás a részesedési alapba? | |
| A díjak, jutalmak elszámolása | |
| Milyen célt szolgál a fejlesztési alap? | 39 |
| A két fő pénzforrás | |
| Mit mire fordítanak 1968-ban? | |
| Csak az 1968. évi mérlegzárás után | |
| Milyen pénzügyi forrásokból fedezik a műszaki fejlesztést és a kutatást? | 42 |
| A központi műszaki fejlesztési alap | |
| A vállalat műszaki fejlesztési forrásai | |
| Önálló ipari kutatók | |
| Beruházás és hitel | |
| Milyen lesz az új beruházási rendszer? | 46 |
| A vállalatok döntési joga | |
| Jobb előkészítés, gyorsabb megvalósulás | |
| Mikor kaphat hitelt a vállalat? | 50 |
| Megduplázódik a saját forrás | |
| A piac felvevőképességétől függően | |
| Verseny a hitelkérelmek között | |
| Értékesítés, kereskedelem | |
| Kinek adja el termékeit a vállalat? | 53 |
| A kereskedelmi partner megválasztása | |
| Verseny a gyakorlatban | |
| Átmeneti korlátozó intézkedések | |
| Milyenek lesznek a termelő és a külkereskedelmi vállalatok kapcsolatai? | 56 |
| Új együttműködési és elszámolási formák | |
| A bevételek az értékesítési árból származnak | |
| Önálló exportjog és választási lehetőség | |
| Hogyan gazdálkodnak a kereskedelmi vállalatok? | 59 |
| A termékgazdálékodás új rendje | |
| Verseny a vállalatok és a szállítók között | |
| Mire szolgál az árkockázati alap? | |
| A tsz-ek gazdálkodása | |
| Miként erősíti a tsz-ek szövetkezeti jellegét a vállalatszerű gazdálkodás? | 62 |
| Az eredményesség feltétele | |
| Alapok létesítése, fejlesztése | |
| Kedvező lesz a hatása | |
| Hogyan bővül a tsz-ek tevékenységi köre? | 66 |
| Segít a foglalkoztatottsági gondokon | |
| Az eddigi kezdeményezések | |
| Előrelátóan, körültekintően | |
| Hogyan valósul meg a tsz-ekben a garantált munkadíjzás? | 69 |
| Változás a sorrendben | |
| Egyenlősítés nélkül | |
| Sok még a félreértés | |
| Milyen a tsz-ek hitelellátása? | 72 |
| Hogyan mérlegel a bank? | |
| A beruházás segítése | |
| Termelési célú hitelek | |
| Hogyan értékesíthetők a mezőgazdasági termékek? | 75 |
| Egyenrangú partnerek | |
| A fő forma: a szerződéses értékesítés | |
| Feloldott kötöttségek | |
| Állami monopóliumok | |
| Az eddigi tapasztalatok | |
| A tanácsok | |
| Hogyan nő a tanácsok gazdasági önállósága? | 78 |
| A fejlesztési alap | |
| Állami költségvetési hozzájárulás | |
| Bevételek és kiadások | |
| A szakszervezetek jogköre | |
| Hogyan alakul a szakszervezet hatásköre? | 82 |
| A döntés joga | |
| Az egyetértési jog | |
| Vélemény a gazdasági vezető munkájáról | |
| A vétójog | |