| Bevezetés | 9 |
| Iparunk megváltozott helyzetének kérdőjelei | 17 |
| A makroszint nyitott kérdései | 18 |
| Milyen ütemű lehet iparunk növekedése a következő évtizedben? | 19 |
| Szerkezetváltoztatás - de milyen irányban? | 29 |
| Milyen lehetőségeink és feladataink vannak a hatékonyság és versenyképesség növelése terén? | 35 |
| Kérdőjeleink - egy esettanulmány tükrében | 44 |
| A vizsgálat tárgya: a fűtőberendezés-gyártás | 46 |
| A termelési keresztmetszet feladatai | 48 |
| Hogyan igazodott a szilárd tüzelőanyagú kályhagyártás az új követelményekhez? | 56 |
| Milyen hatást gyakorolt az olajárrobbanás az olajkályhák gyártására | 61 |
| Mennyiben valósult meg a gázfűtőberendezés-gyártás kívánatosnak ítélt növelése? | 64 |
| Milyen tényezők befolyásolták a villanykályhagyártás fejlesztését? | 71 |
| A lehetséges következtetések és a nyitott kérdések | 76 |
| Miben segítik a válaszadást a rendelkesére álló tapasztalatok? | 84 |
| A szakirodalom iránymutatásai | 85 |
| Az iparfejlesztés fogalma | 86 |
| Az iparfejlesztés lényege (céljai) | 90 |
| Az állam szerepe az iparfejlesztésben | 99 |
| Az iparfejlesztés és a vállalatok | 107 |
| Történelmi tapasztalataink | 115 |
| Iparunk fejlődése 1945 előtt | 116 |
| A szocialista iparfejlődés első 30 éve (1945-1975) | 122 |
| Gazdálkodás új feltételek között | 132 |
| Az iparfejlesztés állami befolyásolása Nyugat-Európában | 138 |
| Iparpolitikai törvény Olaszországban | 141 |
| A belga iparpolitika | 147 |
| Az iparfejlesztés állami befolyásolása az NSZK-ban | 154 |
| Az állam szerepe az angol ipar fejlesztésében | 164 |
| Az iparfejlesztés állami befolyásolása Franciaországban | 170 |
| Válaszkeresés a konkrét termelő és fejlesztő munkában | 182 |
| Mekkora mozgásterünk van az ipar fejlesztésében? | 184 |
| Mozgástér, korlátok, determináció | 185 |
| Beruházási korlátaink - a középtávú népgazdasági tervben | 192 |
| Külgazdasági determináció | 200 |
| Az iparfejlesztési mozgástér és korlátai | 206 |
| Iparfejlesztés - struktúrafejlesztés | 209 |
| A struktúrafejlesztés eredményei és gondjai | 210 |
| Mit kell tennünk struktúránk javítása érdekében | 222 |
| Az iparfejlesztés komplexitása | 228 |
| A komplexitás és fogalma | 228 |
| A komplexitás záloga: az egységes iparpolitika | 235 |
| Milyen feladataink vannak a komplexitás biztosítása terén? | 238 |
| Válaszkeresés a vezetés területén | 251 |
| Hogyan javíthatja a vállalati középtávú tervezés iparunk szervezettségét? | 253 |
| A távlatokra tekintő gazdálkodás igénye | 253 |
| A stratégiai gondolkodás gyengesége iparunkban | 262 |
| A jövő bizonytalanságából fakadó tervezési nehézségek | 265 |
| A tervezés vállalati és népgazdasági feladatainak konfliktusai | 271 |
| A tervmunka további gondjai | 279 |
| Milyen szinten (szerkezeti tagolásban) határozzunk az iparfejlesztési tennivalókról? | 281 |
| A vizsgálatról | 282 |
| A döntés-előkészítés információk tagolásai | 285 |
| A tervezési egységek | 288 |
| A részletek szabályozásának a hiánya | 292 |
| Bővítsük az átfogó célú erőfeszítések körét is | 297 |
| A többdimenziós megközelítés szükségessége | 302 |
| Hogyan érvényesíthetők a hatékonysági követelmények az iparfejlesztésben? | 308 |
| Az elvek és a gyakorlat eltérései | 308 |
| A gazdaságossági számítások szerepköréről | 312 |
| A műszaki-gazdasági kritériumok alkalmazási lehetőségei | 324 |
| A hatékonyságjavítás szervezeti-érdekeltségi feltételei | 330 |
| Összefoglalás | 336 |
| Függelék | 345 |
| Irodalom | 369 |