8. Salgótarjáni Tavaszi Tárlat

Előszó

Az évenként, számban egyre gyarapodó kiállítások sorában a salgótarjáni Tavaszi Tárlat már évtizedes múlttal hitelesítetten rangos évadnyitó rendezvény. Országrész művészeit szólító seregszemle - az Észak-magyarországi Területi Szervezet művészeinek fóruma - s egyben a szűkebb kötődésen túl, az egész országból művészeket hívó és fogadó bemutató. Ez a nyitottság és a válogatás minőséget tisztelő szigorúsága teremtette meg a kiállítás rangját, biztosítja ma is színvonalát - ma már nem túlzás állítanunk, hogy a Tavaszi Tárlat az országos kiállítások "előkelői" között is az elsők között ismert, s becsült is.
Az évenként ismétlődő tárlat visszatérő közönsége, a szak- és napisajtó kritikusai, illetve a kollégák munkásságát figyelő alkotók már sokszor és sok helyen dokumentálták elismerésüket és megbecsülésüket a salgótarjáni ünnepi kiállításról. A közönség azzal, hogy valóban visszatér, keresi a már ezen a fórumon megismert alkotók műveit, s felfedez újakat, véleményt formál. A kritika elemző bírálataival - ez eddig egyetlen alkalommal sem maradt el - vállal részt a megbecsülésben. Az alkotók pedig évek óta tartó, megszakítatlan szereplésükkel bizonyítják, hogy számontartják a Tavaszi Tárlatot. Visszatekintve éppen ezekből a megnyilatkozásokból, a rendezvényhez fűződő kapcsolatból olvasható a tárlat története: voltak kiemelkedő, szinte más képzőművészeti fórumokat elhomályosító sikerek, és természetesen voltak egyhangúbb, sikertelenebb bemutatók is. Vissza