Az információs jogok és a sajtó

A média lehetőségei és korlátai

Szerző

Kerekes Zsuzsa

Zombor Ferenc

Budapest

'Kerekes Zsuzsa: Az információs jogok és a sajtó ' összes példány

Kiadó:	Indok Bt.
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1999
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	146 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	21 cm x 15 cm
ISBN:	963-03-9456-1

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A személyes adatok védelméről és közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXVIII. törvény e két jogot nemzetközi összehasonlításban is korszerű módon szabályozza, és ennek a törvénynek az érvényesülését hivatott biztosítani az Országgyűlés 1995 óta működő adatvédelmi biztosa.
Az Emberi Jogi Információs és Dokumentációs Központ (INDOK) 1999-ben elhatározta, hogy szeminárium-sorozatot szervez gyakorló újságírók számára az információszabadság és az adatvédelem gyakorlati kérdéseiről. Az októberben megrendezett első kétnapos szeminárium megtartására az Adatvédelmi Biztos Irodájának két szakértőjét, Kerekes Zsuzsát és Zombor Ferencet kértük fel. A szeminárium sikerén felbuzdulva most közreadjuk annak - az előadók által megszerkesztett, a vonatkozó jogszabályokkal, szakirodalommal és adatvédelmi biztosi ajánlásokkal kiegészített - anyagát. Reményeink szerint a kiadvány nemcsak a nyomtatott és az elektronikus médiumok munkatársai számára lesz hasznos, hanem minden érdeklődőnek... Tovább

Tartalom

Előszó	9
Közérdekű adatok és nyilvánosság	11
Az információszabadság érvényesítése	15
Mi tekinthető közérdekű adatnak?
Milyen formában kérhető közérdekű adat?
Milyen új lehetőséget jelent az internet a közérdekű adatok megismerésére?
Lehet-e térítést felajánlani az adatszolgáltatásért?
Mennyi időn belül és milyen formában kell az adatkérést teljesíteni?
Van-e joga a közszereplőnek a vele készült interjú közlését megtiltani?
Hogyan lehet bírósághoz fordulni, ha az adatkérést nem teljesítik?
Mikor lehet az adatvédelmi biztoshoz fordulni, és mit tehet az adatvédelmi biztos?
Lehet-e az Alkotmánybírósághoz fordulni?
Az információszabadság korlátai	20
Az államtitok	20
Mi minősíthető államtitokká?
Miről ismerhető fel egy államtitkos irat?
Kinek kell őriznie az államtitkot?
Mit tegyen, akinek egy titkosított irat kerül a birtokába?
Milyen jogi következményei lehetnek az államtitok megsértésének?
A szolgálati titok	23
Mi lehet szolgálati titok?
Miről ismerhető fel egy szolgálati titkot képező irat?
Kinek kell őriznie a szolgálati titkot?
Milyen jogi következményei lehetnek a szolgálati titok megsértésének?
Mit tegyen, akinek szolgálati titok kerül a birtokába?
A belső használatra készült döntés-előkészítő iratok	25
Mit jelent az iratokon a "Nem nyilvános", vagy a "Belső használatra" felirat?
Mi minősül döntés-előkészítő iratnak?
Kit köteleznek titoktartásra a belső használatú iratok?
Létezik-e olyan szerv, amely felülbírálhatja az állami szervek titokminősítését?
A nyilvánosság korlátozása a büntetőeljárásra tekintettel	27
Az üzleti titok	28
Mi lehet üzleti titok?
Mikor tagadható meg közérdekű adat közlése az üzleti titokra hivatkozva?
Melyek a nyilvános üzleti adatok?
Kinek kell védenie az üzleti titkokat?
Milyen jogi következményei lehetnek az üzleti titok megsértésének?
Személyes adatok és nyilvánosság	31
A magánszemélyek titkai	34
Mik a személyes adatok?
Mi a különleges adat?
A magánszemélyeknek milyen titkait védi a jog?
Ki sérti meg a levéltitkot?
Milyen egyéb titkokat véd a törvény?
Mikor minősül visszaélésnek más hangjának vagy képmásának közlése?
Milyen védelemben részesülnek a személyes adatok?
Mi a jogosulatlan adatkezelés?
Mi tekintendő különleges adatokkal való visszaélésnek?
Mit tehet az ombudsman, ha alkotmányos visszásságot tapasztal?
Miért választott a parlament önálló ombudsmant az információs jogok védelmére?
Ki és mikor fordulhat az adatvédelmi biztoshoz?
Milyen eszközökkel élhet a biztos?
Milyen ügyekben kerül kapcsolatba az adatvédelmi biztos a sajtóval?
Melyek az "adatkezelés" feltételei az Avtv. szerint a sajtóban?
Milyen jogok illetik meg az olvasói levél íróját?
Milyen jogai vannak a helyi televíziós közérdekű bejelentéssel forduló polgárnak személyes adatai védelméhez?
Miben áll az újsághirdetés feladójaként feltüntetett személyek védelme?
Mit jelent az adatkezeléshez (felvételhez és közreadáshoz) való hozzájárulás megléte az elektronikus sajtóban?
Mikor tudatos az érintett hozzájárulása?
Hogyan igazolható a hozzájárulás?
Hogyan kell védeni a kiskorúak személyes adatait?
Mit jelent a kegyelmi jog, a magánélet védelméhez fűződő jog, illetve a képmás jogi védelme?
Az adatvédelem speciális esetei	50
Kik a közszereplők, kik a közfeladatot ellátó személyek?
Milyen adatok szerepelhetnek a bűnügyi tudósításokban?
Milyen védelem illeti meg a balesetek és bűncselekmények áldozatainak, sértettjeinek jogait?
Közölhető-e tudósítás az érintett tiltakozása ellenére?
Mikor nyilvánosak a származásra, etnikai hovatartozásra vonatkozó adatok?
Ki nyilvánítható valamilyen kisebbség tagjának?
A nyilvánosságra tartozik-e az etnikai hovatartozás?
A személyes adatok védelméhez fűződő jog érvényesítése	57
Hogyan fordulhatunk bírósághoz?
Mik a kártérítés szabályai?
Mellékletek	61
Irodalomjegyzék	63
A legfontosabb jogszabályok, határozatok	64
Az információszabadsággal kapcsolatban	64
Az Alkotmány
Törvények
Rendeletek, közlemények
Az Alkotmánybíróság legfontosabb határozatai
A személyes adatok védelmével kapcsolatban
A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény	69
Az adatvédelmi biztos fontosabb ajánlásai	72
Az információszabadság és a sajtó kapcsolatát érintő kérdésekben	72
A sajtó személyesadat-kezelésével kapcsolatban	114
A vizsgálat megindítása
Az Objektív: október 9-i adása
Személyiségi jogok tisztelete és a sajtó
A Szerencsejáték Rt. (SzRt.) jogállása és az ötös lottó szervezése
A fogadó és a Szerencsejáték Rt. közötti szerződés, az érintett beleegyezése
Felelősség a jogsértésért
A vizsgálat alapján javasolt intézkedések
Függelék	143