Magyarország történetének kézikönyve VII/I.

Tartalom

A reformi és nemzetiségi küzdelmektől a függetlenségi harcz végéig. 1840-1849.
1. Erős főrendi ellenzék szükségletének érzete. Gróf Dezsőfi
Aurél és a fontolva haladó párt. Követválasztások. A pecsovics nevezet. Változások a főállamhivatalokban. A
vegyes házasságok ügye. Az országgyűlés megnyitása.
Deák Ferencz és gróf Batthyáni Lajos az ellenzék vezérei.
A kir. propositiók. A censura kérdése. A pesti követválasztási és a szólásszabadsági sérelem. Amnestia. Az országgyűlés egyéb tárgyai. 1839-1840. . 1
2. A törvényhozás eredménye az 1832/6. és 1839/40. országgyűléseken 26
3. A megyei gyűlések fontossága és árnyoldalai. Az irodalom
a nemzeti fejlődés főtényezője. A nemzeti nyelv. A szépirodalom. A Kisfaludy-társaság. Bölcsészet. Az irodalom
egyéb ágai. Történelem 43
4. A napi sajtó. A Kossuth Lajos szerkesztette Pesti Hirlap.
Kossuth elvei és eltérése az átalakulás módozataira nézve
Széchenyitől. Ennek vádjai a Kelet Népében Kossuth ellen.
A közönség véleménye e vitatkozásról. Mindkettőnek elmélete birálva Dezsőfitől a Világ hirlapban. A vegyes házasságok ügye. 1841-1842. 57
5. A panszlavismus fejlődése. Gr. Zai Károly föllépése a pánszláv törekvések ellen. A pesti prot. főiskola terve. A prot.
papok fölségfolyamodványa. Az illyrismus czélja Horvátországban. A varasdmegyei eset. A zágrábi tisztújítás. A
magyarok elleni gúny dal. Királyi leirat az illyrismus ellen.
Széchenyi kifakadása akadémiai beszédében a magyarok
túlbuzgalma miatt. Bizalmas érintkezése Metternichchel.
Vesselényi szózata. 1841-1843. 72
6. A szatmármegyei 12 reformpont. A városok országgyűlési
szavazata. A közadózás kérdésében gr. Sztárai szózata és
Kossuth izgatása. A nemesség adózásának kérdése a megyék
közgyűlésein. Széchenyi Adó és két garasa czímü müve.
A képviseleti rendszer utjának egyengetése. 1841-1843. .90
7. Anyagi érdekeink. A vámszövetség. A védvám. Iparegyesület. Az 1841. és 1843. iparműkiállitások. A védegyletek
keletkezése. A földmívelés emelkedése. A vukovár-fiumei
vasút. A pesti kereskedelmi bank. Az 1837. és 1841-ki erdélyi országgyűlések . . . . . . 99
8. Országgyűlés hirdettetik 1843. maj. 14-re. Követválasztási
zavargások. A pártok állása. A kir. előadások. Országgyűlési hirlap. Válaszfelirat. A magyar nyelv és horvát viszonyok ügye. A vallási vitatkozások. A túrmezei sérelem s a
megyei kihágások feletti viták . . . .104
9. A haladási kérdések az 1843/4-ki országgyűlésen. A nemnemesek birtok- és hivatal-képessége. A részek visszakapcsolása. Unió Erdélylyel. A városok rendezése. Az ősiség
eltörlése. Örökváltság. Büntető törvénykönyv. Közös teherviselés. Kézmunkák. Hitelintézet. Fiumei vasút. Vámviszonyok. Országos védegylet. Bizalmatlansági szavazat a
kormány iránt . . . 115
10. A törvényhozás eredménye az 1843/4-ki országgyűlésen 126
11. A nemzet és kormány ellentétes átalakulási iránya. Népképviseletre törekvés. A védegylet megalakulása és czélja.
Metternich levelezése József főhg. nádorral a kormány új
iránya felett. Apponyi Gy. és Jósika S. kanczellárok. Az
ellenzék két felekezetre szakadása. A Pesti Hirlap új szer-
kesztője. A központosítási felekezet elvei. A hírlapok színezete. 1845 131
12. Apponyi törekvése a megyékben többséget szerezni. Irányelvei. Állása a védegyletekhöz. Administratori rendszere. A főispáni helytartók eljárása. A honti és bihari esetek. A zágrábmegyei s túrmezei nemesek szavazatjogának és a horvátországi tartománygyülésnek alkotmányellenes rendezése. A megyék lépései ez ellen. Az új kormányrendszer
hibáinak oka. 1845. 142
13. A kormány újításai. Gr. Széchenyi István a közlekedési
osztály élén; pesti ipartanoda; a népiskolák új rendszere;
az óhitűek iránti rendelet. Az ellenzéki felekezetek egyesülése. A felelős kormány eszméjének terjedése. Közadózási
tények s örökváltsági esetek. A védegylet hatása. Gyáralapító társaság. Az 1846-ki iparmükiállítás. Dohány-egyedáruság. Tiszaszabályozás. Közbenső vámviszonyok. Magyar kereskedelmi társaság. Vasutak. Erdélyi országgyűlés.
1845-1847. 155
14. József főhg. félszázados helytartóságának jubilaeuma. A
nádor halála. István főhgnek helytartóvá neveztetése és
körútja. Az administratorok törvényszéki elnöklete. A
conservativpárti programm. Törekvés a kormánynak az
országgyűlésen többséget szerezni. A bécsi kormány alkotmányellenes befolyása nem szűnik meg. A két párt irányelvei. Az ellenzék összejövetelei. Széchenyi „Programm
töredékei". Az „ellenzéki nyilatkozat". 1846-1847. . . 171
15. Országgyűlés hirdettetik 1847. nov. 7-re. Követválasztások.
Kossuth és Széchenyi választatása. A pesti és borsodi utasítások. A horvát tartománygyűlés. Szabadságra és egyenlőségre törekvés. Új személynök. A pártok vezérei V. Ferdinánd kir. magyar nyelven szól. Nádorválasztás. Kir.
előadások. Kossuth válaszfelirati indítványa elfogadtatik.
E felirat letétele. A közteherviselés és örökváltság elfogadása; az ősiség eltöröltetik. A horvátországi partiumbeli s
az administratori sérelem fölvétele. A váratlan események
hullámtorlatai elborítják a tárgyalásokat. 1847-1848. . 190
16. Közügyeink kétségbeejtő állapota. A párisi forradalom híre
zavart állapotban éri a kormányt. A bankjegy-válság.
Kossuth felirati indítványa a független felelős magyar
ministerium iránt. Apponyi az országgyűlést feloszlatni
kívánja. A bécsi forradalom kitörése és Apponyi leköszönése. A feliratot a főrk. is elfogadják. Martius 15-ke Pesten.
Az országos küldöttség Bécsben. István nádor buzgalma
és a főhgek értekezlete. A király a nemzet kivánatainak
megfelel. 1848. mart. 3-18. 212
17. Az átalakulást illető törv.-javaslatok tárgyalása. Batthyáni
és Kossuth irányelvei. Az első felelős független magyar
ministerium. Nehézségek az udvarral a pénz- s hadügyi
ministeriumok megerősítése iránt. Kisérletek az engedmények visszavételére. István nádor emlékirata. Az alsóház
határozata az 1-ső kir. leiratra. A pesti mozgalom. Ujabb
kedvező kir. leirat. Kossuth nyilatkozata. 1848. martius
19-31. . . . . . .. 241
18. A főváros és a vidéki köznép érzülete. Zsidóüldözés. A
szerbek rokonszenve. Horvátország a martiusi mozgalmak
előtt s után. A nemzeti gyűlés petitiója s erre a kir. válasza.
Az országgyűlés határozata az illyr törekvések ellen. A
pesti bizottság szózata a horvátokhoz. A reactio terve. B.
Jellacsics József. Az újvidéki küldöttség az alsóházban.
Kossuth válasza. V. Ferdinánd a törvényeket megerősíti és
befejezi az országgyűlést. 1848. mart. 25. april 11. . . . 262
19. A törvényhozás eredménye az 1847/8-ki országgyűlésen . 278
20. A nemzet reményei. A ministerium pályája kezdetén.
A közigazgatás szervezése. A néposztályok hangulata.
Reactio az unió ellen. A balázsfalvi gyűlés. Az erdélyi országgyűlés megnyitása. Az unió sanctiója. Az udvari
reactio alattomos működése. A bécsi ministerium politikája.
A bécsi és pesti kormányok közti viszonyok elmérgesedése.
A május 6. és 7-ki csász. kir. kéziratok . 295
21. A prágai szláv birodalmi tervek. A ministerium intézkedése a cseh törekvések ellen. Magyar követség d frankfurti
parlamenthez. A kikindai vérengzés. A karloviczi szerb
nemzeti gyűlés; Rajacsics patriarcha. Suplikacz vajdává
választatása. A románok ellennyilatkozata. A horvát moz-
galom; Jellacsics bán első működései. B. Hrabovszki kir.
biztos eljárása. 1848. május 321

Témakörök