1.034.197

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Tények és legendák, tárgyak és ereklyék

A Petőfi Irodalmi Múzeum és az MTA Irodalomtudományi Intézete Kultusztörténeti Kutató Csoportja közös konferenciájának megszerkesztett anyaga

Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az irodalmi kultusz önálló kutatási diszciplinaként 1989-től honosodott meg Magyarországon. Dávidházi Péter "Isten másodszülöttje." A magyar Shakespeare-kultusz természetrajza című könyve... Tovább

Előszó

Az irodalmi kultusz önálló kutatási diszciplinaként 1989-től honosodott meg Magyarországon. Dávidházi Péter "Isten másodszülöttje." A magyar Shakespeare-kultusz természetrajza című könyve inspirálta az MTA Irodalomtudományi Intézetének munkatársait Kultusztörténeti Kutató Csoport (KUKUCS) létrehozására. A kötet az írókultuszt, egy már korábban is ismert, de eddig nem elemzett jelenséget állított reflektorfénybe, s lökést adott sokaknak, hogy az irodalmi kultuszokhoz - az irónia és az elutasítás helyett - a megismerés és a feltárás attitüdjével közelítsenek. A kutatás módszereiben, a kultusz megnyilvánaulási formáinak rendszerezésében később többen támaszkodtak a könyvben kifejtett hármasságra: a kultikus érzület, a kultuszhoz kapcsolódó cselekvések (rítusok), a kultusz nyelvi jellegzetességeinek vizsgálatára. Az első konferenciát 1989-ben tartották Irodalom és kultuszképződés címmel, anyaga az Irodalomtörténeti Közlemények 1990/3. számában jelent meg. A harmadik, már nemzetközi konferencia 1991-ben zajlott le az Irodalomtudományi Intézetben; ennek nyomán állította össze Dávidházi Péter és Karafiáth Judit a Literature and its Cults (La littérature ez ses Cultes) című tanulmánykötetet B. 1994.
A jelen kötet a második, 1990. november 5-6-án a Petőfi Irodalmi Műzeumban tartott konferencia előadásait közli, jórészt továbbfejlesztett, átdolgozott formában. Vissza

Tartalom

Kultusz és múzeum9
Praznovszky Mihály. Az irodalmi emlékhely mint a kultusz egyik intézménye vagy szentélye11
Kovács Ida: A fénykép mint dokumentum és/vagy ereklye23
Esettanulmányok: XIX. század33
Keserű Katalin: A kultusz köztes helye Kazinczy magyarországi kultusza35
Kerényi Ferenc: Önkultusz vagy önigazolás? (Déryné Naplója mint kultusztörténeti forrás)47
E. Csorba Csilla: Szederinda (Jókai írói jubileuma)57
Kalla Zsuzsa: Irodalmi relikviák, világi ereklyék (A Petőfi-kultusz tárgyai)67
Ratzky Rita: Petőfi öltözködéséről91
Esettanulmányok: XX. század105
Kelevéz Ágnes: A pályakezdés önmítosza Babits Angyalos könyvében107
Csaplár Ferenc: Kassák, a próféta (Fejezet egy kultusz történetéből)117
Tverdota György: A nekro-logika (József Attila halotti búcsúztatói)125
Kabdebó Lóránt: Egy vers vágóasztala (Szabó Lőrinc fekete kultusza)145
Takács Olga: Gyóni Géza kultusza szülőföldjén a hatvanas-hetvenes években153
Szerdahelyi Zoltán: Egy élő kultusz nyomában (Megjegyzések Hajnóczy Péter írói utóéletéhez)163
Kitekintés: irodalmi kegyhelyek a nagyvilágban173
Dávidházi Péter: Könyvtár, múzeum, szentély (A Folger Shakespeare Library szimbolikus jelentése)175
Takács Ferenc: Az ironikus kegyhely (A James Joyce Múzeum Dublinban)187
Sargina Ludmilla: Két Puskin-ház197
Elágazások205
Gerő András: A második parancsolat és a magyarok istene207
Kozák László: A médiakultusz217
Kovalovszky Márta: Öcsike kultuszt űz225
Függelék231
A konferencia dokumentumai231
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Tények és legendák, tárgyak és ereklyék Tények és legendák, tárgyak és ereklyék

Egy lapon tulajdonosi bejegyzés található.

Állapot:
1.740 ,-Ft
9 pont kapható
Kosárba
konyv