| Előszó az első kiadáshoz | 9 |
| Előszó a második kiadáshoz | 11 |
| Előszó a harmadik kiadáshoz | 12 |
| Bevezetés | 13 |
| A művészet mint a társadalmi tudat egy formája | 13 |
| A művészet funkciója | 14 |
| "Objektív" és "szubjektív" dialektikája | 14 |
| Képzelőerő és valóságtükrözés | 15 |
| A szép fogalma | 15 |
| Művészet és tudomány | 16 |
| Tartalom és forma dialektikus egysége a művészetben | 17 |
| A hangképzésről általában | 18 |
| Énektanítás és hangképzés | 18 |
| A hangképzés feladata | 19 |
| Szép hang és jó hang | 19 |
| Természetesség | 20 |
| Alapismereti rész | |
| Fizikai alapismeretek | 23 |
| A hang mint fizikai jelenség | 23 |
| Hangkeletkezés | 23 |
| Hangterjedés | 24 |
| Hangtalálkozás | 25 |
| A hang alaptulajdonságai | 26 |
| Magasság | 26 |
| Erősség | 26 |
| Színezet | 27 |
| A rezonancia szerepe és a felhangok | 28 |
| Időtartam | 29 |
| A kombinációs hangok | 30 |
| Fiziológiai alapismeretek | 33 |
| A természetes automatizmus | 33 |
| Feltétlen és feltételes reflexek | 33 |
| Inger és ingerület | 33 |
| Az idegrendszer, az idegsejt anatómiája és élettana | 33 |
| Neuronok | 37 |
| Reflexív | 38 |
| Szinapszisok | 38 |
| Ingerület-terjedés, ingerületvezetés | 38 |
| Chronaxis | 39 |
| Első és második jelzőrendszer | 41 |
| A magasabb idegtevékenység alaptörvényei | 41 |
| Az időleges idegkapcsolatok képződésének elve | 41 |
| Jelzőtevékenység | 41 |
| Irradiáció | 42 |
| Koncentráció | 42 |
| Izgalom, gátlás | 42 |
| Az idegkapcsolatok kölcsönös indukciójának törvénye | 43 |
| Dinamikus sztereotípia | 44 |
| Analízis és szintézis | 44 |
| Emlékképek | 44 |
| A reflexek megváltoztathatósága | 45 |
| Differenciáció | 45 |
| A "fiziológiai" és a "pszichológiai" összefüggése | 46 |
| Anatómiai alapismeretek | 47 |
| A fül anatómiája és élettana | 47 |
| A tüdő és légcső anatómiája és élettana | 53 |
| A gége anatómiája és élettana | 57 |
| A toldalékcső és a fej rezonáns üregeinek anatómiája és élettana | 66 |
| Az emberi hang fizikája | 71 |
| Az emberi hang magassága | 71 |
| Az emberi hang erőssége | 71 |
| Az ember hang színezete | 72 |
| Hangfajták | 74 |
| Fonetikai alapismeretek | 75 |
| A beszédről általában | 75 |
| A beszéd kialakulása | 75 |
| A beszéd funkciója | 76 |
| A beszéd, mint második jelzőrendszer | 76 |
| Fogalmi általánosítás | 76 |
| Elvonatkoztatás | 77 |
| Beszéd és gondolkodás | 77 |
| Belső hallás és kinesztetikus érzés | 78 |
| Beszéd és írás kapcsolata | 78 |
| Hang és hangzó | 79 |
| A hangzók felosztása | 79 |
| A magánhangzók | 80 |
| A magánhangzók elemzése | 81 |
| Típusjelleg | 81 |
| Formánsok | 84 |
| A mássalhangzók | 84 |
| A mássalhangzók elemzése | 85 |
| A hangszervek vizsgálatához használatos eszközök rövid leírása | 89 |
| Elméleti rész | |
| A légzés | 103 |
| A légzésről általában | 103 |
| Légzéstípusok | 104 |
| Légzásgyakorlatok | 106 |
| Orr és szájlégzés | 109 |
| A levegőn ülő hang | 110 |
| Hangos és kapkodó légzés | 111 |
| A hangszervi működések kiegyensúlyozottsága | 111 |
| A könnyedség izomérzete | 111 |
| A légzés a "bel-canto" idején | 112 |
| A hangszalagok funkciói | 114 |
| A hangszalagok működése | 114 |
| Primer hang | 114 |
| Regiszter | 114 |
| Teljes funkció és falzett funkció | 115 |
| A falzett funkció és a fisztula-hang közti különbség | 117 |
| A falzett szó az énekpedagógiában | 118 |
| Énektanárok regiszterelméletei | 119 |
| Fiziológus-elméletek: Lehfeldt és Johann Müller | 120 |
| Morell Mackenzie | 122 |
| A falzett probléma megoldása | 123 |
| Funkciójavító gyakorlatok | 124 |
| Kemény hangindítás | 124 |
| A "h" hangzó szerepe | 125 |
| Lágy hangindítás | 128 |
| A falzett funkció szerepe | 130 |
| A funkciótan szerepe a kóruséneklésben | 131 |
| A tiszta intonációról | 131 |
| A rezonancia szerepe a hangadásban | 133 |
| A hangfajták a szerepek tükrében | 137 |
| Lírai tenorok | 138 |
| Drámai tenorok | 142 |
| Wagner tenorok | 145 |
| Magas baritonok | 147 |
| Mély baritonok | 151 |
| Basszusok | 153 |
| Buffók | 155 |
| Lírai szopránok | 156 |
| Drámai szopránok | 158 |
| Koloratúr szopránok | 162 |
| Mezzo szopránok és Wagner szopránok | 166 |
| Altok | 169 |
| Szubrettek és Komikák | 170 |
| Kasztráltak | 173 |
| A szövegkiejtés problémái | 185 |
| A magán- és mássalhangzók szerepe az éneklésben | 176 |
| Az artikulációs szervek működése | 179 |
| Posztációs pont és zengőtér | 181 |
| "Elöl" zengés | 181 |
| "Egy-helyen" megszólalás | 182 |
| Irányítás | 182 |
| Különbség ének és beszéd között | 183 |
| Hangsúly és hanglejtés | 183 |
| Összefüggés zenei és zövegi hangsúly között | 184 |
| Az artikuláció-bázis | 184 |
| Sajátos magyar hangzók | 185 |
| Hangzótörvényekkel kapcsolatos vonatkozások | 187 |
| Magánhangzótörvények: Hangrend | 188 |
| Illeszkedés | 188 |
| Hangzókivetés | 188 |
| Mássalhangzó-törvények: Igazodás | 188 |
| Hasonulás | 189 |
| Összeolvadás | 189 |
| Torlódás és kivetés | 189 |
| Rövidülés | 189 |
| Szótag-, szó-, mondatgyakorlatok | 190 |
| A művészi átélés | 191 |
| Az átélés szótani és művészi értelemben | 191 |
| Az érzelmek | 191 |
| Az érzelmek létrejöttének fiziológiai alapjai | 192 |
| Az érzelem mint jelzőfunkció | 192 |
| Az átélés fiziológiai mechanizmusa | 192 |
| A színpadi átélés folyamata | 193 |
| A színpadi cselekvés | 193 |
| A "mintha" szerepe | 194 |
| A "képzelőerő" szerepe | 194 |
| Realista előadásmód, realista művészet | 195 |
| A tipikus fogalma | 195 |
| Sztanyiszlavszkij rendszere | 196 |
| Az átélés szerepe az énekművészetben és annak pedagógiájában | 196 |
| A művészi átélés és művészi technika kölcsönhatása | 197 |
| Az előadóművészi készség és a gyakorlási anyag | 198 |
| A gesztus, a mimika a bel-canto korban | 198 |
| Beszédhibák | 200 |
| Lokális és centrális hibák | 200 |
| Szöszögés | 200 |
| Selypítés | 201 |
| Raccsolás | 201 |
| "L" hibák | 201 |
| Hadarás | 202 |
| Dadogás | 202 |
| A mutálás | 203 |
| A hanghibák | 207 |
| Gombócozás | 207 |
| Préselés | 207 |
| Szorítás | 208 |
| Sötétítés | 208 |
| Fojtás | 208 |
| Orrhang | 209 |
| Fedés | 209 |
| Hangegészségtani tudnivalók | 216 |
| A nátha | 216 |
| Az orrmelléküregek betegségei | 217 |
| Orrsövényelhajlás | 217 |
| Garathurut | 218 |
| Mandulagyulladás | 218 |
| Légcsőhurut | 219 |
| Hörghurut | 219 |
| Gégehurut | 219 |
| A hangszalagműködtető izmok megbetegedései | 220 |
| A fonaszténia | 221 |
| Az énekes életmódja | 222 |
| A beéneklés | 224 |
| A markírozás | 224 |
| Az énektanítás hangképzés történetének rövid vázlata | |
| Ókor | 226 |
| Középkor | 228 |
| Újkor 16., 17., 18. század | 229 |
| 19. század | 235 |
| 20. század | 239 |
| Gyakorlati rész | |
| A gyakorlás fiziológiája | 247 |
| Az énekművészet alapjai és gyakorlati célja | 247 |
| Művészi elképzelés és művészi mondanivaló | 247 |
| Az énektanár feladata | 247 |
| Az éneklés mint tudatos tevékenység | 247 |
| Az éneklés összfolyamatának és részfolyamatoknak dinamikus sztereotípiája | 248 |
| A készségek kialakításának alapmozzanatai: Részmozzanatok gyakorlása | 248 |
| A felszabadult mozgás elérése | 249 |
| A felesleges mozdulatok kiküszöbölése (differenciáció) | 249 |
| Kinesztetikus érzés | 249 |
| Az automatizált készségek tudatosítása | 250 |
| Önállóságra való nevelés | 250 |
| A figyelem | 251 |
| Merevség feloldólazító-gyakorlatok | 253 |
| Légzésgyakorlatok | 254 |
| Teljes testlazítás; hanyattfekvés, törzsmozgatás, fejforgatás, vállmozgás | 256 |
| Speciális hangszervi gyakorlatok: nyelvmozgás, ajakmozgás | 259 |
| Állejtés | 260 |
| Lágyszájpad mozgás | 261 |
| A nyakizmok merevségét kiküszöbölő gyakorlatok | 261 |
| A lámpalázról | 264 |
| Az énektanulmányok hangképző alapgyakorlatai | 267 |
| A szinpadi beszéd technikájáról | 300 |
| Gyakorlatok a művészi éneklés problémáinak megoldásához | 302 |
| Kötött éneklés (legato) | 302 |
| Hangátkötés (portamento) | 304 |
| Tartott hang (tenuta di voce) | 305 |
| Szaggatott hang (staccato) | 306 |
| Koloratúra | 304 |
| Futamok | 304 |
| Ékítések | 3058 |
| Messa di voce | 310 |
| Trilla | 311 |
| Recitatívo | 314 |
| Az előadás kifejezési megoldásai (dinamika, színezés, árnyalás, hangsúly, tempo) | 317 |
| Az általános iskolai énektanítás hangképzésének gyakorlati fokozatai | 328 |
| Tananyagbeosztás | 341 |
| Szakirodalom | 378 |
