Kereseti mobilitás a kilencvenes évek Magyarországán

Előszó

Köztudott, hogy a kereseti egyenlőtlenségek szinte minden átmeneti gazdaságban növekedtek Kelet- és Közép-Európában. Szinte semmit sem tudunk ugyanakkor a kereseti mobilitásról és ennek a keresetek egyenlőtlenségére gyakorolt hatásáról. Növekedett-e a kereseti mobilitás a keresetek szórásának növekedésével? Könnyebb-e ma, mint az átmenet előtt feljebb jutni a kereseti létrán? Ellensúlyozza-e a kereseti mobilitás a keresetek egyenlőtlenségének növekedését? A bérből és fizetésből élők mely csoportjai képesek javítani kereseti pozíciójukon, s melyek azok, amelyeket helyzetük romlása fenyeget?
Mindeddig e kérdésekre nem kaphattunk választ, mivel a szóban forgó országokra vonatkozóan nem álltak rendelkezésre olyan longitudinális vizsgálatok, amelyek az egyéni kereseti pályákat is követnék. Magyarország kivétel e tekintetben, a Magyar Háztartás Panel Vizsgálat (MHP) ugyanis longitudinális jövedelmi adatokkal is szolgál az 1992-1997-es időszakra vonatkozóan. Ezen adatállomány alapján Galasi (1998) végzett jövedelmi mobilitáselemzést. Jelen tanulmány tehát az első kísérleteknek tekinthető a kereseti mobilitás vizsgálatára vonatkozóan az átmenet időszakában. Kiinduló hipotézisünk szerint a gazdasági átmenettel járó különféle megrázkódtatások a keresetek erősebb ingadozásához vezettek, így növelték az alkalmazottak mozgását a különböző kereseti sávok között. A továbbiakban e hipotézist teszteljük, s megpróbáljuk megállapítani, a magyar példa alapján, hogy a gazdasági átmenetre jellemző kereseti mobilitás magasabb-e az érett piacgazdaságokra jellemzőnél. Vissza