Keresztények és a demokrácia

Előszó

Részlet a könyvből:

A Barankovics Akadémia megalakulása
Az első világháborút követő évtizedek magyar közéletének egyes korszakait radikális fordulatok sorozata, a szerves fejlődés hiánya jellemzi. A hazai közélet szellemi és gyakorlati vonulataiban nehéz felfedezni a korszerű és előremutató demokratikus erények érvényesülését, jóllehet nem hiányoztak az erre irányuló társadalmi és politikai törekvések, egyes politikai gondolkodók figyelmeztetései. Szekfű Gyula hitelesen mutatott rá, hogy "valahol utat tévesztettünk", vagyis hogy 1848 és 1867 után nem tudott kifejlődni a demokratikus erényeket megszilárdító és továbbadó magyar polgári középosztály, a feudális hagyományok tovább éltek egy neobarokk keresztény közszellemben. Barankovics István egy 1948-ban írt, nyomtatásban meg nem jelent tanulmányában a gondolatot így folytatta:
"Magyarországon hiányzik az a természetes felfogó réteg - ti. a polgárság - vagy legalábbis nagyon gyenge, amelynek hivatása volna a kívülről érkező hatásokat, világmozgalmakat feldolgozni, szelektálni, a salakot az értékes anyagtól elválasztani."
Nem változtatott alapvetően ezen a helyzeten azoknak a keresztény elkötelezettségű szellemi és társadalmi reformmozgalmak kibontakozása sem, amelyek a katolikus egyház társadalmi tanításának nyomán mélyreható szociális reformokat és demokratikus politikai áttörést sürgettek egy keresztény humanista társadalmi és gazdasági rend irányába. A második világháború útját állta a szerves fejlődésnek.
A második világháborút követő demokratikus kísérlet kudarca igazolta Szekfű és Barankovics aggódó elemzését. A bekövetkezett katasztrófa, a negyvenéves kommunista egyeduralom közvetlen oka természetesen az a körülmény, hogy a győztes hatalmak Magyarországot a szovjet hatalmi szférába utalták. Ennek következtében megsemmisült a demokratikus társadalmi és politikai fejlődés minden előfeltétele, a szerves kibontakozás minden lehetősége. A szellemi és kulturális élet, az oktatási rendszer az egyoldalú marxista ideológia erőszakos befolyása alá került, meghatározta a politikai művelődés feltételeit is. Ilyen körülmények között érte a magyar társadalmat az 1989-es fordulat. Kétségtelenül meglepő és elismerésre méltó, hogy a kedvezőtlen történelmi előzmények ellenére az 1990-es választások megteremtették a demokrácia és jogállamiság működési feltételeit. Vissza