| Keresztes hadjárat és dzsihád - szeptember 11. | |
| Történelmi háttere | 9 |
| Előszó | 11 |
| Bevezetés | |
| A keresztény Európa és az iszlám Kelet a dzsihád és a keresztes háború szorításában a Földközi-tenger térségében | 23 |
| A tárgy: az iszlám és Európa - A Földközi-tenger háború és béke ütközőzónájában | 23 |
| A módszer: történeti-társadalomtudományi iszlámkutatás | 26 |
| Az euro-iszlám szomszédság a mediterrán térségben | 29 |
| Két civilizáció a világ- és egyetemes történelem között | 32 |
| Németország és az iszlám világ a dzsihád és a keresztes háborúk hagyományának tükrében | 36 |
| Az iszlám dzsihád és a keresztény Nyugat keresztes háborúi - két egymással versengő univerzalizmus | 39 |
| Fenyegetés és csodálat között: összefoglalás és kitekintés | 42 |
| A dzsihád mint világuralmi törekvés: az iszlám expanzió programja - történeti áttekintésben | 46 |
| Szent háború és dzsihád a múltban és a jelenben | 46 |
| Fogalomzavar - Mit jelent a dzsihád? | 49 |
| A történelmi dzsihád | 51 |
| A dzsihád mint az erőszak alkalmazásának eszköze: az iszlám kihívja a világbirodalmakat | 52 |
| A harcos Omajjádok és az Oszmánok közötti hasonlóság | 54 |
| Az iszlám dzsihád-terjeszkedés hullámai | 55 |
| A dzsihád-hódítások sikerének titka | 57 |
| A dzsihád gyakorlata és a vallási rítusok közötti összefüggés | 60 |
| Az arab dzsihád-hódítások vége | 62 |
| Dzsihád mint az iszlám egyetemessé tételét szolgáló iszlám expanzió igazolása | 63 |
| A dzsihád nem jelent szükségképpen harcot. A világ kettéosztottságának problémája | 66 |
| A koráni dzsihád-doktrína időaspektusa | 68 |
| Az eszmény: szalám. A valóság dzsihád és kitál szorításában | 71 |
| Európa kialakulása az iszlám dzsihád korában. Nagy Károly és az iszlám | 74 |
| Egy bagdadi elefánt Aachenben | 74 |
| Fenyegetettségérzet és a nyugati Európa kialakulása a Karolingok korában | 79 |
| A Pirenne-elmélet: a keresztény Nyugat születése a középkorban mint az iszlám kihívásra adott válasz | 84 |
| Nagy Károly, a keresztények császára párbeszédet kezdeményez Hárúnnal, a muszlinok kalifájával: politika és kultúrák párbeszéde | 90 |
| A keresztény válasz: keresztes háborúk | 94 |
| Nagy Károlytól és Hárúntól a keresztes háborúkig | 95 |
| Háború Kelet és Nyugat között: a keresztes háborúk. Védekező vagy támadó szent háború? | 96 |
| II. Orbán pápa keresztényhez méltatlan eljárása: a "Deus lo volt" felhívás tömeggyilkossághoz vezet | 100 |
| Iszlám ellenállás: a gyenge bagdadi kalifa és Szaladin, a győzedelmes hadvezér | 103 |
| Az arab történészek és a keresztes hadjáratok történelmi öröksége | 107 |
| Az iszlám dzsihád újjászületése: az Oszmán-török Birodalom és hódításai | 110 |
| A törökök: az iszlám harmadik meghatározó népe | 111 |
| A keresztes háborúk árnyékában: a türk törzsek a népvándorlás különböző hullámaival benyomulnak Nyugat-Ázsiába | 112 |
| Az Oszmán Birodalom: hogyan látjuk maik szemmel? | 116 |
| Az Oszmán Birodalom dzsihád-hódításai: képzet és valóság | 119 |
| Az Oszmán Birodalom és szomszédai: az oszmán örökség | 122 |
| A csodálat és a "török vész"-től való félelem | 125 |
| A vad gáziktól a dzsihád-harcosokig. Az oszmán-törökök minden muszlimok kalifái | 128 |
| Az oszmán történelem mint hadtörténet | 130 |
| Az európai oszmán örökség: a Balkán | 133 |
| Egy jelentős közjáték: a reneszánsz - ígéretes találkozás túl dzsihádon és keresztes háborún | 136 |
| Arab és reneszánsz: rokon mozgalmak és ortodox ellenzőik | 137 |
| A görög ókor iszlám recepciója és továbbfejlesztése | 140 |
| A latin averroistáktól a reneszánszig | 143 |
| A reneszánsz emberközpontú világfelfogása és iszlám forrásai | 145 |
| Újabb zavarok a kapcsolatokban: a csodálat alábbhagy - visszatérés a dzsihád és a keresztes háborúk hagyományos fenyegetéséhez? | 148 |
| Európa meghódítja a világot. Az európai expanzió a keresztes hadjáratok újabb változata, avagy a reneszánsz egyetemessé tétele | 151 |
| Európa létrehozásától a világ "európaizmus" nevében történt meghódításáig | 152 |
| Vissza a reneszánsz vívmányait megelőző időkbe? | 153 |
| A humanizmus: Európa és az iszlám találkozása. Világi tudás és az emberközpontú világszemlélet mint reneszánsz örökség | 155 |
| Ibn Rusd "kettős igazságától" és a reneszánsz viláűgiasságától a totális vallásig | 156 |
| Miben áll az iszlám Európára gyakorolt hatása? A fogalmi zavar és az öncélú értelmezés veszélye | 158 |
| Összeköthet-e a racionális tudás különböző civilizációkat? Netán világethoszra van szükségünk? | 160 |
| A tudás hatalom - katonai hatalom! Az iszlám és a modern tudomány. Történelmi háttér | 163 |
| A tudásról alkotott iszlám koncepció és helye az iszlám történetében. Kettős hagyomány | 165 |
| Távlatok a reneszánsz tükrében | 168 |
| Az utolsó iszlám rend és az elnyugatosítás folyamata | |
| A "keresztresek összeesküvése" az iszlám világa ellen? | 170 |
| Az Oszmán Birodalom megreformálása a janicsárok és az ulamá ellenállásába ütközik: a nyugatosítás kezdetei | 171 |
| Egyiptom oszmán tartomány helytartója és a birodalom | 174 |
| Dzsihád és a keresztes háboirú egymásra találása? Német tisztek az Oszmán Birodalomban: von Moltke és Wilhelm Souchon tengernagy - oszmán dzsihád a németek oldalán | 177 |
| Miért vallott kudarcot az Oszmán Birodalom megreformálása? | 180 |
| Az Oszmán Birodalom mérlege a Földközi-tenger térségében zajló dzsihád-keresztes háborúk történeti összefüggésében | 184 |
| Az iszlám fundamentalizmus mint Nyugat-ellenes lázadás | |
| Új dzsihád Európa ellen? | 187 |
| Iszlám ébredés vagy a civilizációk újabb összeütközése? | 188 |
| Az iszlám Európa iránt érzett csodálatától a Nyugat-ellenes dzsihád-lázadásig | 191 |
| Európa és az iszlám. A világnézeti-vallási kihívás | 194 |
| Miért hiányos az európaiak ismerete az iszlamizmusról? | 197 |
| A világnézeti háttér: az iszlám újbóli átpolitizálása és a civiliz ációk sokfélesége. Az erről kialakult vita | 199 |
| A neodzsihád mint a világ elnyugatiasítása elleni küzdelem | 202 |
| Lehetséges-e az iszlám és a nyugati civilizáció közötti béke megteremtése a dzsihád-keresztes háború öröksége ellenére? | 204 |
| Jegyzetek | 206 |
| Utószó a magyar kiadáshoz | |
| Az iszlám világ és a Nyugat 2001. szeptember 11. után | 239 |
| A "kulturalizálódó" nemzetközi rendszer és az "iszlám fenyegetés" | 240 |
| A második Öböl-háború mint "civilizációs háború" | 243 |
| Támadás a "civilizált világ" ellen | 246 |
| Az iraki háború dilemmái | 249 |
| Az iszlamizmus mint "első számú ellenség" - a szakértők felelőssége | 251 |
| Amerika-ellenesség mint a Nyugat-ellenesség konkrét megjelenési formája | 253 |
| Van-e megoldás? | 254 |
| Jegyzetek | 258 |
| Név- és helymutató | 263 |