Előszó
A hazai szakirodalom a kontrolling (controlling) néven ismert funkció megjelenése óta küszködik egy nyelvészeti problémával: azzal, hogy kontrollingnak vagy controllingnak hívja a vizsgált területet. A megkülönböztetés azonban csak látszólag nyelvtani: szemléletbeli eltérések húzódnak meg mögötte. Azok a szakemberek, akik a vezetéstudomány és annak módszertana oldaláról közelítik meg, inkább a „c" betűs verzióra hajlanak, akiknek viszont a számvitel jelenti a háttérterületet, inkább a „k" betűs megnevezést részesítik előnyben.
Az, hogy a tantárgy a főiskola tanrendjében Kontrolling név alatt kapott helyett, s hogy a jelen jegyzetben is ebben a formában hivatkozunk rá, nem a véletlen műve. Megközelítésünk alapvetően számviteli, de annak legtágabb értelmezéséből ered. Számviteli információnak tekintünk minden a gazdálkodó szervezet gazdálkodásának folyamatait és eredményeit mérő információt, függetlenül annak keletkezési helyétől és kezelési módjától; számviteli információs rendszernek (SZÍR) pedig minden számviteli információt kezelő rendszert, függetlenül attól, hogy az részben vagy egészben beletartozik-e a menedzsmentet a döntések meghozatalához szükséges információkkal ellátó vezetéstámogató információs rendszernek (VIR).
Ebben a logikában a kontrollingnak, mint szervezeti funkciónak világos szerepe van:
• Összekötő kapocsként funkciónál a VIR és SZÍR között,
• A menedzsment információs elvárásait fogalmazza meg a számviteli funkció felé,
• A számviteli információkban rejlő lehetőségeket teszi kihasználhatóvá, kézzelfoghatóvá a vezetés számára.
Mindezek alapján a kontrollingot olyan szakmai területként definiálhatjuk, amely módszertanát tekintve egyszerre menedzsment, informatika és számvitel, ugyanakkor funkcionális szempontból egyik sem: a vezetés alrendszere, amely a tervezést, elszámolást, ellenőrzést, valamint az információellátást koordinálja. Lehetővé teszi a vezető számára, hogy célra orientáltan, a környezeti változásokhoz igazodva irányítsa a vállalatot és a koordinációs feladatait az operatív rendszer követelményeinek megfelelően lássa el.
Fontos tudni, hogy nemcsak a controlling, de a kontrolling sem tévesztendő össze a kontroll (ellenőrzés fogalmával), annál jóval összetettebb, de nem része ugyanakkor az összes átfogó vezetési funkció sem. Frank-Jürgen és Karin Witt hasonlatával élve: ha a vállalat egy hajó, akkor az általános felelősséget viselő menedzser a kapitány, míg az ő belső tanácsadója, a controller a révész, akinek a feladata, hogy a zátonyokat idejekorán jelezze és elkerülésükre javaslatot tegyen. Ehhez a tevékenységéhez mind kvantitatív (pl.számviteli), mind kvalitatív (pl. portfólió-menedzsment) eszközöket felhasznál.
Vissza 
