Keresztes Szent János művei I-II.

Szerző

'Keresztes Szent János: Keresztes Szent János művei I-II. ' összes példány

Kiadó:	Győri Kármelita Rendház
Kiadás helye:	Győr
Kiadás éve:	1995
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	965 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	17 cm x 12 cm
ISBN:
Megjegyzés:	1 db kihajtható melléklettel.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Keresztes Szent János műveit olvasva sokan tévedésbe esnek. Felületesen nézve az írásait, az a vélemény alakul ki bennük, hogy a szerző a Misztikára akarja elvezetni olvasóit. Pedig semmi sem áll... Tovább

Tartalom

I. kötet
A Kármelhegy útja
Tájékoztató bevezetés	3
A Kármelhegy útja, versekbe foglalva	47
Keresztes szent János előszava	52
Megmagyarázza, hogy mi az a sötét éjjel és hogy mennyire szükséges rajta keresztülmennünk, ha el akarunk jutni az Istennel való egyesüléshez, különösebben tárgyalja az érzi rész és az érzéki vágyak éjjelét s kifejti, hogy mekkora kárt okoznak ez utóbbiak a lélekben	58
Idézi az első versszakot. Megállapítja, hogy a lelki életet élő embernek két éjjelen kell átmennie, tekintve, hogy egy felsőbb és egy alsóbb részből áll. Magyarázza az első versszakot	58
Kifejti, hogy milyen az az éjszaka, amelyen át a lélek saját szavai szerint, eljutott az Istennel való egyesüléshez Elmondja annak okait	61
Első oka ezen éjjelnek. Ezen éjjel nem egyéb, mint az érzéki vágynak megszünése az egész vonalon	63
Kifejti, mennyire szükséges a lélekre nézve az érzéki résznek éjjele, vagyis az érzéki vágynak elnyomása, ha el akar jutni az Istennel való egyesüléshez. Bizonyítja ezt hasonlatokkal, szentírási képekkel és idézetekkel	66
Folytatja az előbbi tárgyat és a Szentírásból vett idézetekkel és képekkel bizonyítja, mennyire szükséges, hogy a lélek ezen sötét éjjel, vagyis az érzéki vágyaknak az egész vonalon való elnyomásának útján haladjon Isten felé	72
Kifejti, hogy micsoda károkat okoznak a lélekben az érzéki vágyak és pedig egyrészt fosztó-, másrészt pedig tételes értelemben. Szentírási idézetekkel okadatolja ezt a tanítást	77
Arról beszél, hogy mennyire elkínozzák a lelket az érzéki vágyak. Bizonyítja ezt hasonlatokkal és idézetekkel	81
Hasonlatokkal és szentírási idézetekkel bizonyítja, hogy mennyire elhomályosítják a lelket az érzéki vágyak	84
Hasonlatokkal és Szentírásból vett idézetekkel bizonyítja, hogy mennyire bemocskolja a lelket az érzéki vágyak	89
Hasonlatokkal és szentírási idézetekkel bizonyítja, hogy mennyire elzsibbasztják és elgyöngítik az érzéki vágyak a lelket az erénygyakorlat szempontjából	93
Bizonyítja, hogy a léleknek meg kell szabadulnia az összes érzéki vágyaktól, még a legkisebbektől is, ha el akar jutni az Istennel való egyesüléshez	95
Megfelel a másik kérdésre s megmagyarázza, hogy milyen vágyak azok, amelyek a lélekben az említett károkat okozzák	101
Miképpen kell viselkednie és mit kell tennie a léleknek, hogy beléphessen az érzékek éjjelébe?	104
Ebben az idézett versnek második sora van kifejtve	109
Magyarázza az idézett versnek további sorait	110
Megmagyarázza, hogy az Istennel való egyesülésnek közvetlen eszköze a hit s ilymódon fejtegeti a léleknek második, vagy a szellemi részét illető éjjelét. Erről szól a második vers, amely így hangzik:	112
Megmagyarázzuk ezt a verset	112
Ezen éjjel második részéről, illetve okáról kezd beszélni, amely nem egyéb, mint a hit. Két okkal bizonyítja, hogy ez az éj sötétebb úgy az elsőnél, mint a harmadiknál	114
Miért nevezhető a hit sötét éjnek a lélekre nézve?	116
Általánosságban fejtegeti, hogy a léleknek, amennyiben rajta múlik, sötétben kell lennie, mert csak így fogja őt a hit fölvezetni a tökéletes szemlélődés magaslatára	119
Megmagyarázza, hogy mi a léleknek Istennel való egyesülése. Egy hasonlattal világítja meg	124
Megmagyarázza, hogy a három isteni erénynek feladata tökéletessé tenni a lélek három tehetségét, s hogy miképen üresítik ki és sötétítik el ezek az erények a lelki tehetségeket	130
Kifejti, hogy mily szűk az élet útja, s hogy mennyire lemondó és tehertől mentes legyen az, aki rálép. Belekezd az értelem lemondásának tárgyalásába	133
Kifejti általánosságban, hogy semmiféle teremtmény s az értelem körébe vágó semmiféle ismeret sem szolgálhat közvetlen eszközül az Istennel való isteni egyesüléshez	140
A hit a közvetlen és megfelelő eszköz, amelynek útján a lélek eljuthat a szeretetben való isteni egyesüléshez	145
Részletezi azokat a fogalmakat és eszméket, amelyek az értelemben fölmerülhetnek	148
Mekkora akadályul szolgálhatnak és milyen kárt okozhatnak a lélekben azon ismeretek, amelyeket természetfölötti módon szerez a külső érzékek benyomásai útján s hogy miképen kell a léleknek ezekkel szemben viselkednie	149
A képzeleti és természetes benyomásokról. Mik azok és miért nem szolgálhatnak megfelelő eszközül az isteni egyesüléshez, s mekkora kárral jár, ha valaki nem mond le idejében róluk	157
Bizonyítja, hogy ezek a jelek megfelelnek céljuknak s indokolja a reájuk vonatkozó megjegyzések fontosságát az ezután mondandók szempontjából	165
Megmagyarázza, hogy az olyanok, akik már kezdenek belépni a szemlélődés ezen általános iskmeretébe, mindamellett jól teszik, ha olykor gyakorolják a gondolkodó elmélkedést a természetes tehetségek segélyével	174
Ebben azon képzeleti benyomásokról van szó, amelyek természetfeletti úton jelennek meg a képzelőtehetségben. Kifejti, hogy ezek sem szolgálhatnak a léleknek közvetlen eszközül az egyesüléshez	177
Kifejti, hogy milyen célból és milyen módon szokta Isten a szellemi javakat az érzékek útján alélekbe árasztani. Megfelel a fentemlített ellenvetésre	185
Arról beszél, hogy mekkora kárt okozhatnak egyes lelkivezetők a rájuk bízott lelkekben, ha nem megfelelő módon irányítják azokat az említett látomások tekintetében. Kifejti, hogy ezek még akkor is megtéveszthetik az embert, ha tényleg Istentől származnak	192
Megmagyarázza és bizonyítja, hogy még abban az esetben is, ha a látomások is kinyilatkoztatások csakugyan Istentől származnak, mégis tévedhetünk bennök. Ezt szentírási idézetekkel bizonyítja	197
Szentírási idézetekkel bizonyítja, hogy habár Isten szavai és kijelentései mindig igazak, a teljesülésük - mivel esetleg feltételhez vannak kötve - nem mindig biztos	207
Megmagyarázza, hogy bár Isten olykor megadja a feleletet a hozzá intézett kérdésre, azért nem szereti az ilyen kérdezősködést Bebizonyítja, hogy ilyen esetben Isten meg is haragudhatik a kérdezőre	213
Megfelel arra a kérdésre, hogy miért nem szabad az Úristentől most, az Újszövetség korában természetfölötti felvilágosítást kérni, holott ez az Ószövetségben meg volt engedve. Érdekes felvilágosításokat tartalmaz a hit titkaira vonatkozólag. Bizonyítja a tételt szent Pálból vett egyik idézettel, amelyet e célból megmagyaráz	222
Megkezdi azon értelmi benyomások tárgyalását, amelyek kizárólag természetfölötti útjon jutnak a lélekbe. Elmondja, hogy mik azok	236
A természetfölötti értelmi látomások két különböző osztályáról	239
Ebben a kinyilatkoztatásokról van szó. Megmagyarázza, hogy mik azok és egy megkülönböztetést ad elő	245
Ebben szó van a puszta, meztelen igazságok felfogásáról az értelem által. Megmagyarázza, hogy ez kétféle módon történhetik s azt, hogy miképpen kell a léleknek ezen dolgokkal szemben viselkednie	246
Fejtegeti a kinyilatkoztatásoknak második fajtáját, vagyis a titkoknak és rejtett dolgoknak közlését. Elmondja, hogy milyen tekintetben mozdíthatják előre az egyesülést és mennyiben hátráltathatják, s hogy az ördög mennyire rászedheti az embert ezen a téren	257
Ebben szó van a belső szózatokról, amelyek természetfölötti módon jöhetnek létre a lélekben. Megmagyarázza, hogy hányfélék	261
Fejtegeti az első osztályba tartozó szózatokat, amelyeket az áhítatba merült lélek olykor önmaga szövegez magában. Megmagyarázza, hogy mi okból jönnek létre és hogy mennyiben járhatnak haszonnal vagy kárral	262
Fejtegeti azokat a belső szavakat, amelyek valóban és teljesen természetfölötti befolyást következtében keletkeznek a lélekben. Magyarázza, hogy mennyiben lehetnek káros hatásúak s hogy miképen kell őrizkednünk a megtévesztésektől	269
Megmagyarázza a lélek bensejében jelentkező teremtő szózatok mibenlétét. Elmondja, hogy miben különböznek a ténylegesektől s hogy miben mutatkozik a jó hatásuk, nemkülönben azt, hogy mily megadással és tisztelettel kell a léleknek velük szemben viselkednie	273
Tárgyalja azokat a benyomásokat, amelyeket az értelem a belső érzékek révén kap és pedig a lélekre gyakorolt természetfölötti hatások folytán. Megmagyarázza ezeknek okait s azt, hogy miképpen kell a léleknek ezekkel szemben viselkednie, nehogy akadályozzák az Istennel való egyesülés útján	275
Ebben tárgyaljuk az emlékezetnek és akaratnak tisztulását, illetve aktív éjjelét. Megmagyarázzuk benne, miképpen kell a léleknek viselkednie ezen két tehetség működését illetőleg, hogy a tökéletes hit, remény és szeretet révén eljuthasson az Istennel való egyesüléshez	280
Tartalom	280
Az emlékezet természetes benyomásai. Hogyan kell az emlékezetnek kiürülnie, hogy a lélek ezen tehetsége szempontjából képes legyen Istennel egyesülni	281
Kifejti, hogy háromféle kár háramlik a lélekre, ha nem hajlandó elsötétülni az emlékezet ismeretei és okoskodásai tekintetében. Itt az első kárról lesz szó	289
Beszél a második kárról, amely a lelket az emlékezetnek természetes benyomásai révén az ördög részéről érheti	293
A harmadik kárról, amely a lelket az emlékezet részletes, természetes ismeretei folytán érheti	294
Azon haszonról, amely a lélekre háramlik, ha elfelejti és kiüresíti önmagából mindazokat az eszméket és ismereteket, amelyeket az emlékezet révén természetes módon tartogat	296
Fejtegeti az emlékezet benyomásainak második osztályát, vagyis a képzeleti és természetfölötti ismereteket	298
Milyen káros hatással lehetnek a természetfölötti dolgok ismeretei a lélekre nézve, ha foglalkozik velük. Elmondja, hogy hány ilyen káros hatás van és fejtegeti az elsőt	300
A károk második osztályáról, vagyis arról a veszedelemről, hogy az ember önteltségbe és hiú elbizakodásba esik	302
Arról a harmadik káros hatásról, amelyet az emlékezetnek képzeleti benyomásai révén az ördög gyakorolhat a lélekre	304
A negyedik kárról, mely a lelket az emlékezetnek természetfölötti, világos benyomásai folytán érhetni, tudniillik arról, hogy megakadályozzák az egyesülést	305
Az ötödik kárról, amely a lélekre háramlik a természetfölöttiekre vonatkozó képzeleti fogalmakból és képzetekből, tudniillik, hogy Istenről alacsony, nem megfelelő fogalmat alkot	306
Mennyi haszna van a léleknek abból, ha kiküszöböli magából a képzelőtehetség benyomásait	308
Tárgyalja a szellemi ismereteket, amennyiben azok az emlékezet körébe tartoznak	315
Általános utasításokat tartalmaz arra vonatkozólag, hogy miképen kell a lelki embernek ezen lelki tehetség tekintetében viselkednie	317
Elkezdi az akarat sötét éjjelének tárgyalását. Idézetekkel támogatja Mózes ötödik könyvéből és a zsoltárokból. Felsorolja az akarat különböző érzelmeit	319
Elkezdi tárgyalni az akarat első érzelmét Kifejti, hogy mi az öröm és osztályozza azokat a dolgokat, amelyekben az akarat örömét lelheti	322
Tárgyalja az ideiglenes dolgokra vonatkozó örömet. Megmagyarázza, hogyan kell az öröm szempontjából ezekkel szemben viselkedni	324
Milyen kárt vallhat a lélek, ha az ideiglenes dolgokban találja örömét	328
Megmagyarázza, hogy milyen haszna van a léleknek abból, ha tartózkodik az ideiglenes dolgokon érzett örömtől	335
Kifejti, mekkora hiúság a természeti javaknak örülni, s hogy miképen kell az embernek közöttük Isten felé haladnia	338
Azokról a károkról, amelyek az akaratra háramlanak, ha a természeti javakban leli örömét	340
Fejtegeti, hogy mennyi haszna van a léleknek abból, ha nem leli örömét a természeti javakban	345
Tárgyalja a harmadik osztályát azon javaknak, amelyekben az akarat örömét találhatja, tudnillik az érzékieket. Megmagyarázza, hogy milyenek és hányfélék s hogy miként kell az akaratnak ezen örömtől megtisztulnia, ha teljesen Istenre akar irányulni	348
Azokról a károkról beszél, amelyek a lelket abban az esetben fenyegetik, ha az akarat az érzéki javakban találja örömét	351
Milyen szellemi és ideiglenes haszon háramlik a lélekre abból, ha megtagadja magától az érzéki javakban való kedvtelést	354
Kezdi fejtegetni a javak negyedik osztályát, vagyis az erkölcsi javakat. Megmagyarázza, hogy milyenek és hogy milyen értelemben szabad az akaratnak bennök örömét találnia	357
Az embert hétféle kár érheti, ha akarata az erkölcsi javakban találja örömét	361
Elmondja, hogy mennyi haszna van a léleknek abból, ha lemond az erkölcsi javakon érzett örömről	366
Beszél az ötödik osztályáról azon javaknak, amelyekben az akarat örömét találhatja, tudniillik a természetfölötti javakról. Megmagyarázza, hogy milyenek, hogy miben különböznek a szellemiektől és hogy miként kell a bennök lehető örömet Istenre irányítani	368
Milyen károk származhatnak abból, ha a lélek örömét leli az effajta javakban	371
Azon haszonról, mely a lélekre háramlik, ha elfojtja a természetfölötti kegyelmek okozta örömét	376
Elkezdi tárgyalni a hatodik osztályát azon javaknak, amelyeknek az akarat örülni szokott. Elmondja, hogy milyenek, azután pedig osztályozza őket	378
Azokról a szellemi javakról, amelyeket az értelem és az emlékezet világosan képes felfogni. Kifejtjük, hogy miképen viselkedjék az akarat a reájuk vonatkozó öröm dolgában	380
Azon kellemes szellemi javakról, amelyek világos tárgyai lehetnek az akaratnak. Megmagyarázza, hogy hányfélék	381
Folytatja a képekre vonatkozó fejtegetést. Beszél arról, hogy egyesek mennyire tudatlanok e tekintetben	385
Miképen kell az akaratnak örömét a képek tárgyai révén Istenre irányítania, nehogy tévedésbe essék és fennakadjon miattok haladásában	388
Az indítójavakra tér át. Beszél a kápolnákról és egyéb imára rendelt helyekről	390
Miképen kell az embernek a kápolnák és templomok tekintetében viselkednie, hogy azok Istenhez vezessék a lelkét	393
Folytatja ugyanazt a tárgyat s ajánlja, hogy a lélek igyekezzék belső összeszedettségre szert tenni	395
Néhány kárról, amelynek azok teszik ki magukat, akik az ájtatossági helyek dolgában ez említett kedvetlésnek hódolnak	396
Az ájtatossági helyek három különböző fajáról s arról, hogy miképen kell az akaratnak ezekkel szemben viselkednie	398
Egyéb, az imádságra indító dolgokat tárgyal, amelyeket sokan felhasználnak, tudniillik a sok mindenféle ájtatosságot	400
Miképen kell az akarat örömét és erejét ezen ájtatosságok révén Istenre irányítani	402
Tárgyalja a második faját azon világosan felfogható javaknak, amelyekben az akarat hiú örömét találhatja	406
Az akaratnak első hajlamáról és arról, hogy a törekvő képesség körébe tartozó dolgok közül egyetlen egy sem megfelelő eszköz arra, hogy a lélek akarata tekintetében Istennel egyesüljön	410
Az Istennel való egyesülés szempontjából szükséges, hogy az akarat ürítse ki önmagából természetes hajlamait	412
II. kötet
A lélek sötét éjszakája
Az érzéki rész éjszakája
Az első verssor alapján a kezdőknek egyik-másik hibáját fejtegeti	11
A kezdőknek néhány lelki gyarlóságáról, amelyek a gőg főbűnéből erednek	13
A kezdőknek néhány gyakrabban előforduló gyarlóságáról, melyek a szellemi értelemben vett fösvénység főbűnéből erednek	18
Egyéb tökéletlenségekről, amelyek a kezdőknél a harmadik főbűn, vagyis a szellemi értelemben vett paráznaság tekintetében fordulnak elő	20
Azokról a tökéletlenségekről, amelyekbe a kezdők a harag főbűnének tekintetében szoktak beleesni	24
Gyarlóságok a szellemi értelemben vett torkosság terén	26
A szellemi értelemben vett irigység és jóban való restség terén előforduló gyalóságokról	30
Megmagyarázzuk az első versszaknak első sorát s megkezdjük a sötét éjszaka fejtegetését	32
Azokról a jelekről, amelyekről föl lehet ismerni, vajjon a lelkiember ennek az éjszakának, vagyis ezen érzéki tisztulásnak útján van-e	35
Miképen kell az embernek ebben az éjszakában viselkednie	41
Megmagyarázzuk a költemény három következő sorát	44
Azon előnyökről, amelyekkel az érzéki résznek ez az éjszakája jár a lélekre nézve	47
Egyéb üdvös hatásokról, amelyek az érzéki résznek ebből az éjszakájából háramlanak a lélekre	54
Megmagyarázza az első versszak utolsó sorát	59
A szellemi rész sötét éjszakája
Megkezdjük a második vagyis szellemi éjszakának fejtegetését Megmagyarázzuk, hogy mikor veszi kezdetét	63
A haladóknak egynémely tökéletlenségéről	65
Bevezetés a következő fejezetekhez	68
Idézzük az első versszakot és megmagyarázzuk	70
Idézi az első verssort. Elkezdi fejtegetni, hogy ez a szemlélődés miért nem csupán sötét éjszaka a lélekre nézve, hanem egyúttal szenvedés és kín is	71
Más egyéb fájdalmakról, amelyeket a léleknek ebben az éjszakában el kell szenvednie	75
Folytatja ugyanazt a tárgyat s beszél egyéb szenvedésekről és szorongatásokról, amelyek az akarat gyötrik	80
Egyéb szenvedésekről, amelyek ebben az állapotban a lélekre nehezülnek	86
Ez az éjszaka ugyan elhomályosítja a lelket, de ezt azért teszi, hogy megvilágosítsa és fényt adjon neki	90
Egy hasonlattal alaposan megmagyarázza ezt a tisztulást	96
Elkezdi az első versszak második sorának fejtegetését. Megmagyarázza, hogy a lélek nagy hasznot merített ebből a keserves kínlódásból, mert Isten iránti szenvedélyes szerelemre gyulladt	101
Megmagyarázza, hogy ez a rettenetes éjjel nem egyéb, mint egy tisztítóhely s hogy benne az isteni bölcsesség ugyanazon világossággal világosítja meg az embereket, amellyel tisztítja és megvilágosítja az angyalokat az égben	104
Egyéb élvezetes hatásokról, amelyeket a szemléletnek ez a sötét éjszakája hoz létre a lélekben	108
Idézi és megmagyarázza az első versszaknak utolsó három sorát	114
Idézi és megmagyarázza a második versszakot	116
Idézi az első verssort s megmagyarázza, hogy midőn a lélek sötétben halad, akkor biztosan halad	117
Idézi a második verssort és megmagyarázza, hogy miért titkos ez a sötét szemlélődés	125
Megmagyarázza, hogy miért lépcső ez a titkos bölcsesség	130
Megkezdi az isteni szeretet e misztikus lépcsője tíz fokának fejtegetését. Szent Bernát és Szent Tamás alapján. Megmagyarázza az első ötöt	133
Beszél a szeretetnek további öt fokáról	138
Megmagyarázza azt a szót, hogy álruhában s kifejti, hogy milyen színei vannak az álruhának ebben az éjszakában	141
Megmagyarázza a második versszak harmadik sorát	147
Megmagyarázza a negyedik verssort. Beszél arról a csodálatos rejtekhelyről, amelyben a lélek meghúzza magát az éjszaka folyamán s arról, hogy bár az ördög más, ennél magasabb helyekre be tud hatolni, ehhez nem férkőzhetik hozzá	148
Bevégzi a második versszak magyarázatát	155
Röviden megmagyarázza a harmadik versszakot	157
A szellemi páros ének	162
Az élő szeretetláng	411
Néhány műkifejezésnek és nehezebben érthető fogalomnak magyarázata	529

Témakörök

Vallás > Kereszténység > Szerzetesrendek
Vallás > Vallásos irodalom > Egyéb
Vallás > Kereszténység > Egyházak, felekezetek > Katolikus
Vallás > Kereszténység > Egyházak, felekezetek > Katolikus
Vallás > Kereszténység > Teológia > Egyéb

Keresztes Szent János

Keresztes Szent János műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Keresztes Szent János könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem