Keresztes Szent János művei I.

Fülszöveg

Keresztes Szent János műveit olvasva sokan tévedésbe esnek. Felületesen nézve az írásait, az a vélemény alakul ki bennük, hogy a szerző a Misztikára akarja elvezetni olvasóit. Pedig semmi sem áll tőle olyan távol, mint ez. Nagyon is jól tudja, lépten nyomon hangoztatja is, hogy a Misztikában az Isten kezdeményez. Vannak esetek, amikor minden előzetes felkészültség nélkül, egy bűnös emberben is megvalósítja a misztikus élményt. Majdnem mindenkinek az életében voltak olyan váratlan és mély istenélmények, amikor szinte érezte az Isten közelségét, s maga sem tudta, hogy mit kezdjen a szokatlan élménnyel.
A misztikus elhivatottság "általános" útja nagyon is feltételezi a lélek aszketikus felkészültségét. Azt, hogy a lélek mentes legyen a szándékos bűnöktől, valamint a komoly törekvést Krisztus követésére és az erények gyakorlását. Az ilyen embereket szokta Isten meghívni a Vele való egyesülésre.
Keresztes Szent János hangsúlyozza is, hogy műveit nem az utca emberének szánta. Olvasóinál feltételezi, hogy komolyan törekszenek az életszentségre.
A Karmel kezdeti időszakában, a kemény és imádságos életben nem voltak ritka jelenségek a rendkívüli misztikus kegyelmek: látomások, elragadtatások, vagy az, hogy valaki hangokat hallott. Műveiben ezért is akart útmutatást adni rendtársainak, hogy hogyan viselkedjék a lélek, akit a jó Isten ezen az úton akar vezetni, mit kell tennie, hogy ne gördítsen akadályt az isteni Vezető elé.
De arra is figyelmeztet, hogy milyen óvatosnak kell lennie a léleknek, nehogy hamis misztika áldozatává váljon. Az ördög erre a területre is be tud lopózni. A Szent határozott tanítása az, hogy a Gonosz áldozatai elé tudja varázsolni az Úr Jézus, a Szűzanya, a szentek és angyalok alakját is. A világosság angyaléként jelenik meg, hogy rontó tevékenységét álcázza. A misztika Doktora abban is segítségünkre akar lenni, hogy meg tudjuk különböztetni a szellemeket.
A nagy misztikusok általában erősen elrejtőzni akaró, visszahúzódó emberek voltak. Szenvedtek, amikor a jó Isten nyilvánosság előtt bocsátott rájuk valamilyen misztikus élményt. Az Egyház sem vitte utcára a Misztikát. Nem csinált belőle vásári komédiát. Keresztes Szent János, aki maga is nagy misztikus volt, élesen elítélte azokat a gyóntatókat és lelkivezetőket, akik rendkívüliségek keresésére bíztatták, fütötték vezetetteiket. Még Ávilia Szent Teréznek is nagy elégtételt adott, amikor az ilyenekről számolt be gyónásaiban. Írásaiban sokat hangoztatja, hogy egyetlen jócselekedet vagy az alázatosság sokkal több hasznot jelent a lélek számára, mint sok rendkívüli misztikus jelenség. Ám az olyan misztikusnak ható élmény, amely nem növeli az istenszeretetet és az alázatosságot, nem Istentől való.
Ma, amikor újdonságokra-éhes korunk a misztikus jelenségek és a szellemvilág felé fordul, nagy segítségül szolgálhat Keresztes Szent János tapasztalata és útmutatása. ez teszi műveit ma is időszerűvé. Vissza