1.034.226

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Nyissunk be a tanterembe! 2.

Alapvető szakirodalom az osztályteremben zajló folyamatok megértéséhez

Szerző
Szerkesztő
Fordító

Kiadó: Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 192 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 978-963-9795-11-2
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Thomas L. Good és Jere E. Brophy legfőbb szándéka, hogy segítsen a tanárnak megérteni, mit is tesz tulajdonképpen, milyen hatást vált ki a diákokban, amikor tanít. Segít, hogy reflektálni tudjunk önmagunkra. Éppen ez, a reflektálásra tanítás teszi a könyvet különösen alkalmassá arra, hogy a pedagógusképzés tankönyvnek, a praxisban lévő tanár fejlődésének eszközeként használhassa.
Műfaja a hazai olvasó számára szokatlan. A tanulás, tanítás számos elméleti kérdését tárgyalja (egyfajta didaktika), ugyanakkor a szerzők szakmai intencióit is tartalmazza (mintha kézikönyv lenne). Értéke éppen ebben a kettősségben és tárgyalásmódjában rejlik. Témáit nem a szaktudomány logikája szerint, hanem a leendő és az aktív tanár nézőpontjából rendezi.
Az osztálytermi jelentek elemzéséhez a szerzők sokféle szempontot, a fejezetek végén feladatokat, tevékenységeket, újabb elemzési szempontokat kínálnak. A magyarországi helyzettől eltérő példáikat hazai példákkal egészítettük ki.
A Nyissunk be a... Tovább

Fülszöveg

Thomas L. Good és Jere E. Brophy legfőbb szándéka, hogy segítsen a tanárnak megérteni, mit is tesz tulajdonképpen, milyen hatást vált ki a diákokban, amikor tanít. Segít, hogy reflektálni tudjunk önmagunkra. Éppen ez, a reflektálásra tanítás teszi a könyvet különösen alkalmassá arra, hogy a pedagógusképzés tankönyvnek, a praxisban lévő tanár fejlődésének eszközeként használhassa.
Műfaja a hazai olvasó számára szokatlan. A tanulás, tanítás számos elméleti kérdését tárgyalja (egyfajta didaktika), ugyanakkor a szerzők szakmai intencióit is tartalmazza (mintha kézikönyv lenne). Értéke éppen ebben a kettősségben és tárgyalásmódjában rejlik. Témáit nem a szaktudomány logikája szerint, hanem a leendő és az aktív tanár nézőpontjából rendezi.
Az osztálytermi jelentek elemzéséhez a szerzők sokféle szempontot, a fejezetek végén feladatokat, tevékenységeket, újabb elemzési szempontokat kínálnak. A magyarországi helyzettől eltérő példáikat hazai példákkal egészítettük ki.
A Nyissunk be a tanterembe! eredeti nyelven kilenc kiadást ért meg. Tizedik, átdolgozott, bővített változata - ennek alapján készült a fordítás - a magyar kiadással szinte egy időben jelenik meg.
Kereszty Zsuzsa Vissza

Tartalom

5. fejezet. A motiváció 9
A diákok motiválásának stratégiái 10
Tantermi jelenet 10
Frank Thomas órája 10
Jane Strong órája 11
A motiváció kontextusban való megközelítése 12
A motiváció alapfogalmai 12
A motiváció x értékű elvárásának modellje 13
A motivációs stratégiák sikeres alkalmazásának fő feltételei 14
Támogató környezet 14
A kihívás vagy a megfelelő nehézségi szint 15
Tartalmas tanulási célok 15
A stratégiák alkalmazásának csökkentése és variálása 16
Motiválás a sikerorientált magatartás fenntartásával 16
A siker programja 17
Tanítsuk meg a célkitűzést, a beszámoló értékelését és az önmegerősítést! 17
Segítsünk a diákoknak felismerni az igyekezet és az eredmény közötti kapcsolatot! 20
Az igyekezetre való biztatás egy példája 21
A kedveszegett diákok „kezelése" 22
Záró megjegyzések a sikervárással kapcsolatban 24
Hogyan vegyük rá a diákokat a tanulási tevékenységek értékelésére? 24
A külső motiválás stratégiái 25
Jutalmazzuk az igyekezetet és a teljesítményt! 25
Hívjuk fel a figyelmet a tanulmányi tevékenységek gyakorlati hasznára! 28
A versengés hagyományosan népszerű, de problematikus külső ösztönző eszköz 28
Záró megjegyzések a külső motiváló stratégiákhoz 29
A diákok belső motiváltságát mozgósító stratégiák 30
A saját elhatározásról szóló elmélet 30
Az érdeklődésről szóló elmélet 31
Az önállóság és a döntéshozatal gyakorlásának lehetősége 32
A tevékenységek hozzáigazítása a tanulók érdeklődéséhez 33
Az aktív reagálás lehetősége 34
A magasabb szintű célok és a divergens gondolkodást mozgósító kérdések beillesztése 34
A visszajelzés sajátosságai 34
A játék elemeinek beépítése a tevékenységekbe 35
Alkalmak arra, hogy a diákok végterméket állítsanak elő 35
A képzelet vagy a szimulációs elemek beépítése 35
Az osztálytársakkal való interakciók lehetőségének biztosítása 36
Egy példa: projekten alapuló tanulás 36
Összegző következtetések a belső motivációs stratégiákról 36
A diákok tanulási motivációját ösztönző stratégiák 37
Mutassunk példát saját tanulási motivációnkkal! 37
Közöljük az elvárásokat és a kívánatos tulajdonságokat! 38
Csökkentsük minimálisra a beszámolás miatti szorongást! 39
Figyelemfelkeltés, amikor helyénvaló 39
Mutassuk meg, hogy magunk is lelkesedünk a tantervért! 39
Ébresszük fel a kíváncsiságot, a várakozásteli feszültséget! 40
Tegyük az elvontat személyessé, konkréttá vagy ismerőssé! 40
Mutassunk rá a disszonáns, ellentmondásos részletekre! 41
Ösztönözzük a diákokat saját tanulási motivációjuk felkeltésére! 42
Tűzzük ki a tanulás céljait, és készítsük elő megfelelően! 42
Mutassuk be a feladatban alkalmazható gondolkodási műveletet és problémamegoldási módot! 42
Vezessük be a tanulási stratégiák metakognitív eszközeit! 43
Összegző megjegyzések a diákok tanulásra motiválásához 44
Összegzés 45
Javasolt tevékenységek és kérdések 46
6. fejezet. A tanulók interakciói 51
Minőségi oktatás és esélyegyenlőség 52
Deszegregáció 53
Csoportszervezés fejlettség szerint 54
A tanulmányi eredményre gyakorolt hatások 55
Érzelmi és szociális hatások 55
Képességek szerinti csoportosítás az osztályban 57
Előre tervezett heterogén csoportalkotás 59
Kooperatív tanulás 60
Feladatszerkezet 60
Az ösztönzések szerkezete 61
Jól ismert kooperatív tanulási programok 63
Rövid kooperatív tanulási struktúrák 65
Kontrollált konfliktus és vita a kiscsoportokban 66
A kooperatív tanulás témakörében végzett kutatások 67
Kooperatív kontra hagyományos módszerek 67
Csoportösszetétel és csoportfolyamatok 68
A kiscsoportos tanulás korlátaival kapcsolatos megállapítások 69
A kooperatív csoportok lehetséges előnyei és hátrányai 70
A kooperatív tanulással összefüggő kutatások összegzése 72
A megvalósítás irányelvei: kooperatív tanulás 74
Az önértékelés alkalmainak biztosítása 76
A tutori asszisztencia megszervezése 82
A nagyobb diákok a kisebbek tutorai 82
Osztálytársak közötti tutorálás 83
Páros tanulás 85
A megvalósítás irányelvei: a tanulótársi tutorálás 85
Összegzés 87
Javasolt tevékenységek és kérdések 88
7. fejezet. Heterogenitás a tanulási képességek fejlődésében és a teljesítmény növekedésében 91
A heterogén osztály 92
A befogadó osztály megteremtése 94
A kizárástól a többségi oktatásig és a befogadásig 96
A tanulási nehézséggel küzdő diákok sikerhez segítése: történelmi és kutatási nézőpont 98
Mesterfokú tanulás 100
A differenciált tanítás 101
Differenciálás tanítási segédeszközökkel vagy programokkal 103A tanár által közvetített differenciálás 106
A tanterv szerinti tudáspróba 108
A differenciált tanítás általános alapelvei 109
A feladatok összehangolása a diákok képességeivel 109
A feladatok előkészítése 111
Az önálló munka és a tanulóközpontok 117
Önfegyelem az önálló munka alatt 120
Néhány példa az általános iskolai tanulóközpontokban használt feladatokra 122
Önálló munka középiskolás tanulókkal 123
Összegzés 125
Javasolt tevékenységek és kérdések 126
8. fejezet. A kultúrák megerősítése és a különböző hátterű diákok fejlődésének támogatása 129
Tantermi jelenet 129
Bevezetés 131
A kulturálisan érzékeny tanítás úján 132
Ismerjük meg diákjainkat, családjukat és azt a közösséget, amelyhez tartoznak! 135
Az előnyös csoportközi kapcsolatépítés stratégiái 137
Az angol nyelvet második nyelvként tanuló diákok tanítása 140
Tanítás a nagyvárosi iskolákban 142
Törekedjünk a szülők bevonására! 145
A személyre szabott tanítás - válasz az egyéni különbségekre 150
A nemek közti különbségek 150
A tanulási stílusok közti különbségek 153
A kívánt hatásokkal kapcsolatos állítások tudományos megalapozottságának hiánya 153
Az agy működésére alapozott tanítás és a többszörös intelligencia 154
A tanulási stílusokkal kapcsolatos összegzés 155
Alkalmazkodás a diákok személyes tulajdonságaihoz 155
Összegzés 159
Javasolt tevékenységek és kérdések 160
9. fejezet. A megértésre, megbecsülésre és alkalmazásra érdemes tananyag 163
Tantermi jelent 163
Laura Hirsch 163
Rachel Dewey 164
Laura és Rachel tanítási módszereinek összehasonlítása 166
A tanterv forrásai 167
A tananyag megválasztása és bemutatása 168
Tanítás a tudás megértése, megbecsülése és alkalmazása érdekében 169
Ismeretháló 171
A lényeges tananyagot tanítsuk teljes mélységében! 172
A lényeges gondolatra koncentrálás 172
Autentikus tevékenységek 177
A tanulási tevékenységek kiválasztásának és fejlesztésének további feltételei 178
Tanítás a megértés érdekében: tantárgyspecifikus példák 180
Írás-olvasás 180
Matematika 181
Természetismeret 182
Társadalomismeret 184
Tartsuk szem előtt a célokat! 185
Megértést szolgáló tanítás a nagy téttel járó tesztek korában 187
Addig is mit tehetünk? 188
Összegzés 189
Javasolt tevékenységek és kérdések 190
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv