Kernstok

Előszó

A Komárom megyei művészet XX. századi történetének legragyogóbb fejezete Kernstok Károly tevékenysége. Személyében, munkássága révén egy haladó szellemiségű, korszerű művészeti célokat kitűző és megvalósító, nagy eredményeket elérő művészt vallhatunk magunkénak, hiszen Kernstok szoros szálakkal kötődik Nyergesújfaluhoz. Esztergomhoz, s ezáltal Komárom megyéhez.
A gyermek Kernstok Károly félárvaságra jutván - édesanyja születése után röviddel meghal - anyai nagyszüleinek házában, Nyergesújfalun nevelkedik. Kapcsolata később - a Budapesten, majd külföldön elvégzett tanulmányok után - sem szakad meg a Duna-parti településsel: 1912-ben műtermes villát épittet itt. Gyakran időzik, dolgozik nyergesi otthonában. 1918-ban a Radikális Párt esztergomi szervezetének elnökéül választják meg, majd a Tanácsköztársaság művészeti direktóriuma Kernstokot bízza meg a nyergesújfalui művésztelep létesítésével és vezetésével. A korszak legkiválóbb művészeit, politikusait látja vendégül, tanítványai között találhatjuk többek között Haranglábi Nemes Józsefet, Novotny Emil Róbertet, a ma is Nyergesújfalun dolgozó Nyergesi Jánost és itt bontakoztatja tehetségét a fiatal asztalossegéd Derkovits Gyula is. A Tanácsköztársaság bukása, a berlini emigráció után, a 20-as évek derekán ide tér, vonul vissza erőt gyűjteni, dolgozni. S hogy művészetét milyen inspirációkkal telítették, milyen élményekkel gazdagították csendes vidéki környezetének, kertjének motívumai, részletei, a Duna, a körülvevő táj, azt több, az életműben is kiemelkedő állomást jelző alkotás bizonyítja. Ma is álló házán emléktábla őrzi művészegyéniségének máig ható eleven emlékét. Vissza