A kosaram
0
80%-ig
még
5 db

Történelmi Szemle 2016/4.

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének értesítője - LVIII. évfolyam, 4. szám

Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a kötetből:
A közjó fogalma a kora újkori politikai diskurzusokban
A közjó a kora újkori politika egyik kulcsfogalma, de nem saját alkotása. A középkortól örökölte, amikor még az emberi... Tovább

Előszó

Részlet a kötetből:
A közjó fogalma a kora újkori politikai diskurzusokban
A közjó a kora újkori politika egyik kulcsfogalma, de nem saját alkotása. A középkortól örökölte, amikor még az emberi megfontolásokat és megegyezéseket megelőző és minden tekintetben ezek felett álló isteni rendre utalt. Ezért, ahogy Aquinói Szent Tamás fogalmazott, a közjó az egyén javánál előbbre való.1 A kora újkor lassú laicizálódása során a természetjogi felfogás általában véve lépésről lépésre szekularizálódott, és ily módon emancipálódott is. Ekkor kapott világi tartalmat a közjó fogalma is. A 18. században érvényesülő haladás megtapasztalásának hatására kialakult és dominánssá vált a fejlődésgondolat.2 Ennek jegyében a közjó az immár e világi és a jövőbe kivetülő ideális állapot elérésére törekvő gondolkodás központi fogalma lett. Modern felfogása szerint a magasztos társadalmi, nemzeti stb. célok mindent legitimálnak, tekintet nélkül akármely felsőbb (isteni stb.) korlátra.
A kora újkor (ebben az értelemben) átmeneti korszakában „a világ varázstalanításának" előrehaladtával elhalványult az isteni rendbe vetett bizalom, és a szuverenitás igényével fellépő abszolút uralkodó egyre kevésbé tudta magát a régi módon Isten kegyelméből uralkodó királyként elfogadtatni. A modern állam Leviathánja ezért éppúgy a közjó fokozatosan elvilágiasodó fogalmához nyúlt legitimitásának alátámasztására, mint ahogyan a republikanizmus politikai nyelvét beszélő ellenfelei is ezt tűzték zászlajukra - csak éppen azt némiképpen eltérően értelmezve, a régi módon a magánérdekekkel szemben definiálva.
Már Machiavellinél azt láthatjuk, hogy A fejedelem című munkájának a középpontjában álló államreform, az uralkodónak hatalma megtartására irányuló magánérdeke nem önmagában legitim hivatkozási alap, hanem azáltal, hogy az uralkodó hatalmának a közösség (az alattvalók, a nép) érdekét kell szolgálnia.3 Az abszolút monarchia pedig ideológiája szerint (Jean Bodin) a közjót volt hivatott szolgálni. Vissza

Tartalom

A KÖZJÓ A KÉSEI RENDISÉG DISKURZUSAIBAN
Szíjártó M. István: A közjó fogalma a kora újkori politikai diskurzusokban 499
Hőnich Henrik: „Közönséges boldogság" és „közjó". Fogalomhasználatok
Osvald Zsigmond Az igaz hazafi című művében 505
Kökényest Zsolt: A hasznos állampolgár képzése. Közjó és oktatás-nevelés kapcsolata
a 18. századi Habsburg Monarchiában 519
Szilágyi Márton: A közjó Bessenyei György Tariménes utazása című
regényében (1804) 533
Miru György: Morális értékek és megosztható javak a reformkori politikai
gondolkodásban 541
TANULMÁNYOK
Patrice M. Dabrowski: A Kárpátok „felfedezése". Síkvidékiek és hegylakók találkozásai
a 19. században 555
Rubén González Cuerva: „A kiváló erdélyi fejedelem". A török elleni hosszú háború
(1593-1606) a relaciones de sucesos tükrében 565
MŰHELY
Mátyás-Rausch Petra: A szatmári bányavidék helyzete Bethlen Gábor uralkodásának
első éveiben (1613-1620) 585
Turbucz Dávid: „Ferenc Jóska azt üzente". Uralkodói születés- és névnapok
az I. világháború alatt 603
Kapitány Adrienn: Közlekedéssel kapcsolatos javaslatok az
1828-1830. évi országos bizottság kereskedelmi munkálatában 615
DOKUMENTUM
Kertész Balázs: A magyarországi obszerváns ferencesek 1499. és 1518. évi
konstitúcióinak prológusa 643
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv