| I. KÖTET | |
| Előszó | 2 |
| ÁLTALÁNOS ÁLLATTENYÉSZTÉS | |
| Az állattenyésztés fogalma | 15 |
| Az állattenyésztés gazdasági jelentősége | 16 |
| A gazdasági állatok eredete. A háziasítás | 18 |
| Az állatok megváltozása a háziasítás folyamán | 22 |
| Elvadulás (dedomesztikáció) | 25 |
| Az állattenyésztés fejlődéstörténetének rövid áttekintése | 26 |
| A magyar állattenyésztés fejlődésének rövid áttekintése | 28 |
| A környezet hatása a szervezetre | 29 |
| Takarmányozás | 30 |
| Éghajlat | 32 |
| Hőmérséklet | 32 |
| Nedvesség | 34 |
| Fény | 34 |
| Egyéb éghajlati tényezők | 35 |
| A gyakorlás, mozgás és szervműködés hatása | 36 |
| A honosulás (akklimatizáció) | 38 |
| A szervezetre ható belső tényezők | 40 |
| Ivarjelleg | 44 |
| Ivartalanítás | 46 |
| A gazdasági állatok testalakulásának jelentősége és bírálata | 46 |
| Testméretek felvétele | 50 |
| Fejlettség (testsúly) | 52 |
| Kondíció | 55 |
| Arányosság (homogenitás) | 56 |
| Kültakaró | 57 |
| Színeződés | 58 |
| Formalizmus az állattenyésztésben | 61 |
| Az átöröklés | 62 |
| Az immunitás és a betegségek átöröklése | 72 |
| Kvalitatív jellegű tulajdonságok öröklődése | 75 |
| A vércsoportok jelentősége az állattenyésztésben | 80 |
| Mennyiségi tulajdonságok átöröklése | 84 |
| Biometriai alapfogalmak | 89 |
| A vegetatív hibridek | 89 |
| Biometriai alapfogalmak | 90 |
| A biometria területe | 91 |
| Az átlag és a szórás kiszámítása | 93 |
| Korrelációk | 95 |
| A regresszió és a korreláció kiszámítása | 96 |
| Az adatok megbízhatóságának vizsgálata | 98 |
| Gazdasági állatok rendszerezése | 102 |
| A faj | 102 |
| A fajta | 103 |
| Egyoldalú és vegyes hasznosítás az állattenyésztésben | 110 |
| A fajtatisztaság. A telivér, félvér. | 111 |
| Alfajta, fajtaváltozat (válfajta), tájfajta, tenyészet, törzstenyészet, zárttenyészet, törzs, család, vérvonal, vonal, populáció | 112 |
| Gazdasági állatok értékmérő tulajdonságai és értékelésük | 113 |
| Termelőképesség | 116 |
| Tejelékenység | 116 |
| Hús- és zsírtermelőképesség | 117 |
| A fejlődés gyorsasága, koraérés | 119 |
| Erőtermelés | 120 |
| Gyapjútermelés | 121 |
| Tojástermelés | 121 |
| Termékenység. Szaporaság | 122 |
| Vérmérséklet, természet, rossz szokások | 123 |
| Szellemi és ösztönszerű képességek | 124 |
| Igényesség, igénytelenség | 125 |
| Konstitúció | 125 |
| Egészség | 129 |
| A szaporodás | 130 |
| A szaporodás fogalma | 130 |
| Ivarzás | 130 |
| Párzás (fedezés, hágás stb.) | 132 |
| Megtermékenyülés | 133 |
| Meddőség | 134 |
| A pároztatás módjai | 135 |
| Az egy apaállatra számítható nőstények száma | 136 |
| Mesterséges termékenyítés | 137 |
| A magzat fejlődése, táplálkozása és elhelyezkedése | 141 |
| A vemhesség tartama | 143 |
| A vemhesség megállapításának módjai | 145 |
| Az ellés, elvetélés | 146 |
| A közeledő ellés jelei | 147 |
| Az ellés lefolyása | 147 |
| Az anya és az újszülött ápolása az ellés után | 148 |
| Ikerellés, egypetés ikrek | 150 |
| Növekedés és fejlődés | 151 |
| Ivarérettség, tenyészérettség | 156 |
| A kor szerepe az állatok életében | 158 |
| A tenyészkiválasztás (szelekció) | 160 |
| Kiválasztás az egyedek tulajdonságai (fenotípus, individualitás) alapján | 166 |
| A származás, a család és a rokonok ismeretének jelentősége a tenyészkiválasztásban | 167 |
| Az ivadékvizsgálat | 170 |
| A párosítás alapelvei | 175 |
| A tenyésztési eljárások | 176 |
| Fajtatiszta tenyésztés. Vérújítás (vérfrissítés) | 177 |
| Beltenyésztés (Rokontenyésztés.) | 179 |
| Vérvonaltenyésztés | 181 |
| Keresztezés | 182 |
| Gazdasági és biológiai tulajdonságok összeegyeztetése | 198 |
| A törzskönyvezés | 200 |
| Az egyedi megjelölés módszerei | 203 |
| Az állatok fényképezés | 204 |
| Állatkiállítások | 205 |
| Gazdasági állatok elhelyezése és gondozása | 207 |
| Az elhelyezés iránt támasztott általános követelmények | 207 |
| Az istállóépítés | 208 |
| A természetszerű tartás, fészerek, karámok, kifutók | 211 |
| A legeltetés | 213 |
| Az állatok ápolása | 214 |
| Az állatok szállítása | 216 |
| Balesetelhárítás az állattenyésztésben | 217 |
| Az állattenyésztés gépesítés | 218 |
| Ajánlott irodalom | 218 |
| GAZDASÁGI ÁLLATOK TAKARMÁNYOZÁSA | |
| Bevezetés | 223 |
| Gazdasági állataink takarmányozásának története | 224 |
| A takarmányozási ismeretek jelentősége a gyakorlatban | 226 |
| Az állati szervezet kémiai összetétele | 227 |
| A takarmányok összetétele és a takarmányalkotórészek szerepe az állatok táplálásában | 228 |
| A takarmányok víz- és szárazanyag-tartalma | 229 |
| Zsírok és zsírnemű anyagok (lipidek) | 230 |
| A nyersrost és a nitrogénmentes kivonat | 233 |
| A takarmányok teriméje | 238 |
| A takarmányok nitrogéntartalmú anyagai | 239 |
| Vitaminok | 255 |
| Zsírban oldódó vitaminok | 256 |
| Vízben oldódó vitaminok | 260 |
| Antibiotikumok | 266 |
| Hormonok és anyagcserére ható anyagok | 267 |
| Antimetabilitok | 268 |
| A takarmányok megemésztése | 269 |
| A takarmányok táplálóanyagainak kihasználását befolyásoló tényezők | 272 |
| A közbülső anyagcsere | 275 |
| A nitrogénforgalom | 275 |
| A szénforgalom | 277 |
| Az energiaforgalom | 279 |
| Az ásványianyag-forgalom | 283 |
| A vízforgalom | 292 |
| A takarmányok táplálóértéke | 293 |
| Gazdasági állataink táplálóanyag-szükséglete | 301 |
| Az életfenntartó táplálóanyag-szükséglet | 301 |
| Az állati termelés táplálóanyag-szükséglete | 304 |
| A növekedés táplálóanyag-szükséglete | 304 |
| A gyapjútermelés táplálóanyag-szükséglete | 308 |
| A szaporodás táplálóanyag-szükséglete | 309 |
| A tojástermelés táplálóanyag-szükséglete | 310 |
| A tejtermelés táplálóanyag-szükséglete | 313 |
| A zsírhizlalás táplálóanyag-szükséglete | 319 |
| A munka táplálóanyag-szükséglete | 321 |
| A takarmányértékesítés | 322 |
| Takarmányismeret | 326 |
| Zöldtakarmányok | 326 |
| A legelő jelentősége | 326 |
| Gyeplegelők | 327 |
| Mesterséges legelők | 333 |
| Alkalmi legelők | 334 |
| Kaszált zöldtakarmányok | 334 |
| Silózott takarmányok | 343 |
| Gyökér- és gumós takarmányok, húsos termések | 345 |
| Széna-, szalma- és pelyvafélék | 347 |
| Magvak és termések | 353 |
| Ipari melléktermékek és hulladékok | 358 |
| Állati eredetű takarmányok | 366 |
| Egyéb takarmányok | 370 |
| A takarmány minőségének megítélése | 379 |
| A takarmányok eltartása és etetése | 384 |
| A takarmányok eltartása | 384 |
| A szénakészítés | 384 |
| A takarmányok előkészítése | 415 |
| A takarmányozás gyakorlati végrehajtása | 420 |
| A jó takarmányellátás megszervezése | 442 |
| Ajánlott irodalom | 443 |
| A különböző zsírtartalmú tej átszámítása 4%-os zsírtartalmú tejmennyiségre | 446 |
| A takarmányok szerves és szervetlen táplálóanyag-tartalma | 450 |
| Gazdasági állatok táplálóanyag-szükséglete | 479 |
| Név- és tárgymutató | 513 |
| II. KÖTET | |
| SZARVASMARHATENYÉSZTÉS | |
| Bevezetés | 13 |
| A szarvasmarha eredete és domesztikációja | 13 |
| A marha rokonfajai | 15 |
| A szarvasmarhatenyésztés népgazdasági jelentősége | 18 |
| A szarvasmarhák elnevezései | 19 |
| A szarvasmarha külső testalakulása | 21 |
| A testalakulás bírálatának jelentősége | 21 |
| A szarvasmarha kültakarója | 23 |
| A szarvasmarhák színei | 24 |
| A szarvasmarha súlyának és testméreteinek megállapítása | 26 |
| A fejlettség és az élősúly | 30 |
| A szarvasmarha testrészeinek elbírálása | 31 |
| A fej | 31 |
| A törzs | 34 |
| A tőgy | 38 |
| A végtagok | 45 |
| A szarvasmarha életkorának meghatározása | 49 |
| Az ivari jelleg és az ivartalanítás | 50 |
| A szarvasmarha belső értékmérő tulajdonságai | 52 |
| Egészség, szervezeti szilárdság, élettartam | 52 |
| Termékenység | 56 |
| Növekedési erély, koraérés, ivari koraérés | 58 |
| Vérmérséklet, természet és rossz szokások | 59 |
| A tejtermelés | 61 |
| A tejképződés és tejleadás mechanizmusa | 66 |
| Tejzsírtermelés, zsírszázalék | 68 |
| A tej egyéb alkotórészei | 71 |
| Fejhetőség (Fejési sebesség) | 73 |
| Perzisztencia | 74 |
| A tejtermelést befolyásoló tényezők | 76 |
| Takarmányfelvevő-képesség, legelőkészség | 81 |
| Hústermelés, hizodalmasság | 81 |
| Erőtermelés, lábszerkezet | 84 |
| A szarvasmarhafajták és csoportosításuk | 85 |
| Magyar szürke marha | 86 |
| A szimmentáli marha | 87 |
| A magyar tarka marha | 89 |
| Borzderes fajták | 92 |
| Kosztromai | 94 |
| A jersey marha | 95 |
| Fekete és vöröstarka lapálymarhák | 98 |
| Dán vörös | 100 |
| Egyéb fajták | 101 |
| A szarvasmarha tenyésztése | 111 |
| A tenyésztés elvei és a kiválasztás módszerei | 111 |
| Kiválasztás az egyediség (fenotípus) alapján | 114 |
| Kiválasztás a származás és a rokonok minősége alapján | 115 |
| Az ivadékvizsgálat (tenyészértékbecslés az ivadékok alapján) a szarvasmarhatenyésztésben | 118 |
| A szelekció hatékonyságának növelése a gazdaságosabb termelés érdekében | 124 |
| A törzskönyvezés és a termelésellenőrzés | 128 |
| Állományfelvétel | 129 |
| Termelési adatok megállapítása | 129 |
| Tenyésztési adatok | 130 |
| A törzskönyvi ellenőrzés alatt álló tehenek és utódai megjelölése | 130 |
| Küllemi bírálat | 132 |
| Törzskönyvezési adatok értékelése | 135 |
| A szarvasmarha szaporítása | 139 |
| Az ivarzás | 140 |
| A bika használata | 142 |
| Fedeztetés | 143 |
| A vemhesség jelei és tartama | 144 |
| A vemhes tehén ápolása és takarmányozása | 145 |
| Az ellés | 147 |
| A szarvasmarha fölnevelése | 150 |
| Az újszülött borjú ápolása | 152 |
| A borjúnevelés | 154 |
| Az üszők takarmányozása | 160 |
| A bikaborjak felnevelése | 163 |
| Fejlődő szarvasmarhák hizlalása | 164 |
| A kifejlett szarvasmarhák takarmányozása | 167 |
| A tehenek takarmányozása | 167 |
| Tenyészbikák takarmányozása | 175 |
| Szarvasmarhahizlalás és -feljavítás | 176 |
| A vágómarha minősítése | 181 |
| A levágott szarvasmarha húsának kereskedelmi felosztása és minősítése | 181 |
| Az igásökör takarmányozása | 184 |
| A szarvasmarha elhelyezése, ápolása és fejése | 186 |
| A tehénistállók | 186 |
| Az istálló berendezése és tartozékai | 197 |
| A bikaistálló | 200 |
| A borjúnevelő | 200 |
| Növendék- és hízóistállók. Egyéb rendeltetésű istállók | 202 |
| A fejés | 207 |
| A tehenek gondozása | 212 |
| A tenyészbikák gondozása | 218 |
| Az igásmarhák gondozása és járomozása | 219 |
| Javasolt irodalom | 220 |
| JUHTENYÉSZTÉS | |
| Bevezetés | 223 |
| A juhtenyésztés népgazdasági jelentősége | 223 |
| A juh mint gyapjútermelő | 223 |
| A juh mint tejtermelő | 224 |
| A juh mint hústermelő | 224 |
| A juh mint prémtermelő | 224 |
| A juh egyéb szolgáltatásai | 224 |
| A juh jelentősége a mezőgazdasági üzemben | 224 |
| A juhászat takarmányigényei | 225 |
| A juhot nem tűri a belterjes gazdálkodás? | 225 |
| A juh mint gyomirtó és féregirtó | 226 |
| A juhászat szerepe a talajerő fenntartásában | 227 |
| A juhok elnevezése ivar és kor szerint | 228 |
| Honnan eredtek juhfajtáink? | 228 |
| Alapismeretek a juhtenyésztéshez | 230 |
| A testtájak külső alakulása | 230 |
| A fej | 230 |
| A törzs | 232 |
| A végtagok | 234 |
| Méretek felvétele a juhon | 236 |
| A juh életkorának meghatározása | 326 |
| Gyapjúismeret | 237 |
| A gyapjú | 237 |
| A bundát alkotó szőrképletek | 237 |
| A gyapjúzsír | 239 |
| A gyapjúszál tulajdonságai | 240 |
| A gyapjú belszerkezete vagy jellege | 246 |
| Kiegyenlítettség | 247 |
| Gyapjúféleségek | 249 |
| A nyírósúly és a gyapjúanyag | 251 |
| A rendement | 251 |
| A gyapjú összértékének kifejezése | 253 |
| A juh fajtái | 255 |
| A merinók | 255 |
| A francia húsmerinó (Merinó precoce) | 256 |
| A német húsmerinó | 258 |
| A Szovjetunióban kitenyésztett '"finomgyapjas" merinók | 259 |
| A magyar fésűsmerinó | 260 |
| A cigája | 264 |
| A racka | 266 |
| Egyéb fajták | 269 |
| Ile de France | 271 |
| Keletfriz | 273 |
| Egyéb fajták | 274 |
| A tenyészjuhok kiválasztása, táplálkozása, ápolása | 277 |
| Milyen fajtát tenyésszünk? | 277 |
| Az anyajuhok bonitálása | 278 |
| Termelékenység és nevelőképesség | 278 |
| Egészséges szervezet | 279 |
| Termelőképesség | 279 |
| Testalakat és testnagyság | 283 |
| A kor | 283 |
| Származás | 285 |
| A tenyészkosok bonitálása | 285 |
| A juhok törzskönyvezése | 287 |
| A juh életfenntartó (és gyapjútermelő) táplálóanyag-szükséglete | 291 |
| A juh nyári takarmányai, azaz legelői | 292 |
| A juh téli takarmányai | 297 |
| Az ivóvíz és az itatások száma | 301 |
| A juhakol | 301 |
| A juhok ápolása | 305 |
| A szaporítás | 312 |
| A párosítás | 312 |
| Mikor ellessünk? | 313 |
| Az anyák üzekedésének jelei, tartama, ismétlődése | 314 |
| Egy koshoz hány anya osztható be? | 314 |
| A nyáj előkészítése a pároztatásra | 315 |
| A pároztatás | 316 |
| A mesterséges termékenyítés | 317 |
| Az utópároztatás, utóbeondózás | 318 |
| A pároztatási idény időtartama | 318 |
| A vemhesség tartama és jelei | 319 |
| A vemhes anya táplálása és ápolása | 319 |
| Az elvetélés | 320 |
| Az ellés | 320 |
| A szoptató, illetőleg fejős anyák táplálása | 321 |
| A juh felnevelése | 324 |
| Az újszülött bárány ápolása | 324 |
| A szopós bárányok táplálása | 325 |
| A szopós bárányok ápolása | 327 |
| A szopós bárányok farkalása | 328 |
| A bárányok elválasztása | 328 |
| A növendékjerkék és növendékürük takarmányozása | 329 |
| A növendékkosok második osztályozása és takarmányozása | 330 |
| A juh gyapjútermelése | 324 |
| Az újszülött bárány ápolása | 324 |
| A szopósbárányok táplálása | 325 |
| A szopósbárnyok ápolása | 327 |
| A növendékjerkék és növendékürül takarmányozása | 329 |
| A növendkékkosok második osztályozása és takarmányozása | 330 |
| A juh gyapjútermelése | 331 |
| Az egészségi állapot | 331 |
| Idegizgalmak | 331 |
| A hiányos táplálás | 332 |
| A vizelet és bélsár hatása | 332 |
| A juhakol rossz szellőzöttsége | 332 |
| Az út porának és a futóhomoknak hatása | 333 |
| Növényi anyagok (takarmánytörmelék, tüskék) a bundában | 333 |
| Szurokjelzés | 333 |
| A juhok nyírása | 333 |
| A juhok nyírása | 333 |
| Mikor nyírjuk a juhokat? | 333 |
| Érdemes-e évente kétszer nyírni? | 334 |
| Mikor nyírjuk a bárányokat? | 334 |
| Előkészület a nyírásra | 334 |
| A nyírás munkája | 335 |
| A lenyírt bundák zsákolása és tárolása | 335 |
| A gyapjú értékesítése | 337 |
| A juh tejtermelése | 338 |
| A juhtej gazdasági jelentősége | 338 |
| A juhtej fizikai és kémiai tulajdonságai | 338 |
| A tejhozam növelésének lehetőségei | 339 |
| A juhok fejése | 341 |
| A juhtej értékesítése | 341 |
| A juh hústermelése | 338 |
| A vágójuh minősége | 338 |
| A juhhizlalás gyakorlata | 344 |
| A kecske tenyésztése | 346 |
| A kecske gazdasági jelentősége | 346 |
| Honnan erednek kecskefajtáink? | 346 |
| A külső testtájak | 346 |
| A szőrözet és a szín | 347 |
| A súly és a testméretek | 348 |
| Az életkor meghatározása | 348 |
| Milyen fajtát tenyésszünk? | 348 |
| A tenyészkecskék kiválasztása | 349 |
| A kecske táplálása | 350 |
| Táplálóanyag-szükséglet | 350 |
| A kecske takarmányai | 351 |
| Takarmányszabványok | 352 |
| A kecske istállója | 352 |
| A kecske ápolása | 352 |
| Tenyésztési teendők | 352 |
| Pároztatás | 352 |
| A gödölyék és gidák felnevelése | 353 |
| A kecske tejtermelése | 353 |
| A kecske egyéb haszontételei | 354 |
| Irodalom | 354 |
| TEJGAZDASÁGTAN | |
| Bevezetés | 357 |
| A tejgazdaságtan története és jelentősége | 357 |
| A tej táplálkozástani jelentősége | 359 |
| A tejelválasztás | 362 |
| A tejmirigy fejlődése és szerkezete | 362 |
| A tejtermelés élettana | 367 |
| A tejleadás élettana | 369 |
| A tej tulajdonságai és összetétele | 372 |
| A tej érzékelhető tulajdonságai | 372 |
| A tej fizikai tulajdonságai | 373 |
| A tej kémhatása | 374 |
| A tej biológiai tulajdonságai | 374 |
| A tej összetétele | 375 |
| A tej víz-, ill. szárazanyag-tartalma | 376 |
| A tejcukor | 376 |
| A tejzsír | 377 |
| A tej fehérjéi | 378 |
| A tej ásványi anyagai | 380 |
| A tej vitaminjai | 380 |
| A tej enzimjei | 381 |
| A tejben található egyéb anyagok | 382 |
| A kolosztrum | 382 |
| A különböző állatfajok tejének összetétele | 383 |
| A tej mikrobái | 384 |
| Baktériumok | 387 |
| Élesztők (sarjadzó gombák) | 389 |
| Penészek (fonálgombák) | 390 |
| A tej kezelése a termelőhelyen és szállítása | 391 |
| A kifejt tej gyűjtése és szűrése | 391 |
| A tejkezelő helyiség és berendezése | 395 |
| A tej hűtése, szellőztetéses és tárolása | 402 |
| A tej csírátlanítása és konzerválása | 405 |
| A tej szállítása | 409 |
| A tejhibák | 411 |
| Takarmányeredetű hibák | 411 |
| Istállóeredetű tejhibák | 412 |
| Mikrobák okozta tejhibák | 412 |
| Kémiai (enzimes) eredetű tejhibák | 413 |
| A tej feldolgozása | 415 |
| A minősített tej | 415 |
| A tej homogénezése | 415 |
| Savanyútej készítmények | 416 |
| Aludttej | 416 |
| Joghurt, tarhó és kefír | 416 |
| A tej fölözése és a vajkészítés | 416 |
| A tej fölözése | 416 |
| A vajkészítés alapelvei | 420 |
| A fölözés és vajgyártás mellktermékei | 424 |
| A vaj összetétele és forgalomba hozása | 424 |
| A sajtkészítés alapelvei | 424 |
| A sajtok osztályozása | 430 |
| A túrókészítés alapelvei | 433 |
| Az étkezési túró készítése | 433 |
| A juhtúró készítése | 434 |
| A sajtgyártás és túrókészítés melléktermékei | 434 |
| Tejkonzervek | 435 |
| A tej és tejtermékek fontosabb vizsgálati módszerei | 436 |
| A mintavétel | 436 |
| A tej szennytartalmának meghatározása | 437 |
| A tej fajsúlyának meghatározása | 439 |
| A tej és tejszín savfokának és pH-jának meghatározása | 440 |
| A tej zsírtartalmának meghatározása | 443 |
| A tej összes fehérjetartalmának meghatározása | 446 |
| A tejszín szírtartalmának meghatározása | 448 |
| A vaj víztartalmának meghatározása | 449 |
| A tej hamisított voltának kimutatása | 451 |
| Vizsgálati eljárások a tőgygyulladás kimutatására | 454 |
| A tej mikrobatartalmára vonatkozó vizsgálatok | 456 |
| A tej hevített voltának kimutatására szolgáló vizsgálati eljárások | 458 |
| Tejgazdasági jogszabályok | 460 |
| Név- és tárgymutató | 461 |
| III. KÖTET | |
| SERTÉSTENYÉSZTÉS | |
| Bevezetés | 13 |
| A sertés domesztikációja | 13 |
| A sertés gazdasági jelentősége | 15 |
| A sertés elnevezése ivar, kor és használat szerint | 17 |
| A sertés külső testalakulása | 19 |
| Irányelvek a sertés testalkatának megítéléséhez | 20 |
| Méretek felvétele a sertésen | 25 |
| A sertés fejlettsége és súlya | 27 |
| A sertés színe, bőre és szőrzete | 27 |
| A sertés testrészei | 30 |
| Az ivari jelleg és az ivartalanítás | 38 |
| A sertés belső értékmérő tulajdonságai | 41 |
| Egészségi állapot és szervezeti szilárdság | 41 |
| Szaporaság | 41 |
| Tejtermelő-képesség | 43 |
| Malacnevelő-képesség, alomkiegyenlítettség | 43 |
| Hízékonyság és takarmányértékesítő-képesség | 44 |
| A sertés vágóértéke | 46 |
| Átörökítő-képesség | 47 |
| A sertés fajtái | 49 |
| Mangalica | 49 |
| Magyar nagy fehér hússertés | 53 |
| A cornwall (large black) | 56 |
| Berkshire sertés | 57 |
| Egyéb fajták | 61 |
| A sertés tenyésztése | 69 |
| A fajta és a tenyészirány megválasztása | 69 |
| A tenyészkoca kiválasztása | 71 |
| A tenyészkan kiválasztása | 73 |
| Tenyésztési eljárások a sertéstenyésztésben | 73 |
| A sertések törzskönyvezése | 79 |
| Törzskönyvi ellenőrzésbevétel | 79 |
| Tenyészállatok elnevezése a vonaltenyésztésben | 80 |
| Ellenőrzési lapok vezetése | 82 |
| Törzs- és tenyésztési főkönyv | 86 |
| A küllemi bírálat előfeltételei | 86 |
| Törzskönyvi osztályok | 86 |
| Törzskönyvi osztályba sorolás | 87 |
| A hízékonyság és vágóérték megállapítása | 89 |
| A hízékonyság és takarmányértékesítő-képesség megállapítása | 89 |
| A vágóttáru minősítése | 92 |
| A sertés takarmányozása | 97 |
| A sertés életfenntartó táplálóanyag-szükséglete | 97 |
| A sertés takarmányai | 98 |
| A sertés legeltetése | 98 |
| Zöldtakarmányok | 100 |
| Szénalisztek, szénafélék és polyvák | 101 |
| Nedvdús takarmányok. Szilázsok, gumók és gyökerek | 101 |
| Nedves ipari melléktermékek | 102 |
| Magvak | 102 |
| Légszáraz gyári melléktermékek | 104 |
| Állati eredetű takarmányok | 104 |
| Konyhamoslék | 105 |
| Fehérjekoncentrátumok | 105 |
| A sertés takarmányainak előkészítése. Etetési rend | 106 |
| A sertésistállók és berendezésük | 108 |
| Általános irányelvek | 108 |
| Az istállók alapterülete | 109 |
| A sertésistállók elhelyezése | 110 |
| Oldalfalak, mennyezet, tető, padozat, ajtók, ablakok és szellőztetők | 110 |
| Kifutók | 111 |
| Fiaztatók | 112 |
| Szállások, mint fiaztatók | 114 |
| A tenyészkanok istállója | 115 |
| A vemhes kocák, süldők és hízók istállója | 115 |
| Egyéb épületek | 120 |
| Vályúk és etetőhelyek | 121 |
| A sertések ápolásának általános irányelvei | 121 |
| A sertés szaporítása | 123 |
| A koca ivarzása | 123 |
| A pároztatás | 124 |
| A malacoztatás gyakorisága és legkedvezőbb időpontja | 126 |
| A tenyészkan takarmányozása és ápolása | 128 |
| A vemhes koca ápolása és takarmányozása | 131 |
| Az ellés (elvetélés, koraszülés) | 135 |
| A szoptató koca gondozása és takarmányozása | 138 |
| A szopós malacok gondozása és táplálása | 142 |
| Az elválasztás és a választott malac gondozása, takarmányozása | 147 |
| A növendéksertések takarmányozása és gondozása | 150 |
| A sertés hizlalása | 153 |
| A hízósertések takarmányozásának rendje | 153 |
| Húsra hízlalás | 157 |
| Baconsüldők és sonkasertések hizlalása | 157 |
| Zsírra hizlalás | 161 |
| Idősebb süldők zsírra hizlalása | 162 |
| Mangalica és mangalica keresztezésű sertések express és gyorshizlalása | 163 |
| Tőkesertések hizlalása | 165 |
| Öreg sertések hizlalása | 169 |
| Makkoltatás | 169 |
| A sertés mázsálása | 170 |
| A sertés szállítása | 171 |
| Ajánlott irodalom | 173 |
| LÓTENYÉSZTÉS | |
| Bevezetés | 177 |
| A lótenyésztés jelentősége | 177 |
| Az eredményes lótenyésztés gyakorlásának feltételei | 178 |
| A ló ivar, kor és használat szerinti elnevezése | 180 |
| A ló származása | 180 |
| A lófajták csoportosítása | 182 |
| A ló megítélése | 183 |
| A munkaképesség és a külső testalakulás közti összefüggés | 183 |
| Általános szempontok a ló testalakulásának bírálatához | 184 |
| A bírálat | 185 |
| A méretek felvétele | 186 |
| A kültakaró, szín és jegyek | 187 |
| A testtájak alakulásai | 190 |
| A fej és részei | 190 |
| A ló mozgása | 210 |
| Rendellenes járásformák | 211 |
| A lépés | 211 |
| A poroszkálás | 212 |
| Az ügetés (trab) | 212 |
| A vágta (galopp) | 213 |
| Az ugrás | 214 |
| Az úszás | 214 |
| A ló életkorának megállapítása | 215 |
| Magyarország lótenyésztésének története | 219 |
| Az ősi magyar ló kora | 219 |
| Az arab ló kora | 220 |
| A spanyol ló kora | 220 |
| Az angol telivér kora | 220 |
| A gazdasági típusra törekvés kora | 221 |
| Jelenkor | 221 |
| Hátas típusok | 222 |
| Az arab ló | 222 |
| Angol telivér | 223 |
| Kisbéri félvér | 224 |
| Gidrán | 225 |
| Mezőhegyesi félvér | 226 |
| Melegvérű hámos típusok | 228 |
| Nóniusz | 228 |
| Lipicai | 229 |
| Ügető | 230 |
| Hidegvérű hámos típusok | 231 |
| Magyar hidegvérű | 231 |
| A muraközi ló | 232 |
| A sodrott ló | 233 |
| Magyarország lótenyésztésére nagyobb hatást gyakorolt külföldi fajták | 234 |
| Egyéb fajták | 236 |
| A ló tenyésztése | 238 |
| A tenyészcél megválasztása | 238 |
| A tenyészegyedek megítélésének alapja | 239 |
| A tenyészkanca kiválasztása | 240 |
| Származás | 240 |
| Küllem | 242 |
| Teljesítmény | 242 |
| Utód | 244 |
| A tenyészcsődör kiválasztása | 245 |
| Származás | 245 |
| Küllem | 245 |
| Teljesítmény | 245 |
| Utód | 246 |
| A lovak törzskönyvezése | 248 |
| A ló tenyésztésbevétele | 250 |
| A nemi érettség | 250 |
| A tenyészérettség | 251 |
| Az ivartalanítás | 251 |
| A párosítás | 251 |
| A sárlás | 253 |
| A fedeztetés (pároztatás, ugratás, hágatás) | 253 |
| A fedeztetés idejének megválasztása | 255 |
| A csődör nemzési ingere | 255 |
| Egy csődörre számítható kancák száma | 255 |
| A mesterséges termékenyítés jelentősége | 256 |
| A megtermékenyülés | 256 |
| A vemhesség megállapításának módozatai | 257 |
| A vemhesség tartama | 258 |
| Az ellés | 258 |
| A koraszülés és az elvetélés | 259 |
| Az ellés előjelei | 259 |
| Előkészület az elléshez | 259 |
| Az ellés megindulása, segédkezés az ellésnél | 260 |
| A kanca ápolása ellés után | 262 |
| Az újszülött csikó körüli teendők | 263 |
| A csikó megítélése születés után | 264 |
| A lovak takarmányozása | 266 |
| A ló takarmányai | 266 |
| Legelő és a zöldtakarmányok | 266 |
| Nedvdús takarmányok | 267 |
| Szálastakarmányok | 268 |
| Abraktakarmányok | 269 |
| A ló takarmányozásának főbb elvei | 270 |
| Takarmányozási rend | 271 |
| A vemhes és a szoptató kanca takarmányozása | 272 |
| A szopós csikó takarmányozása | 273 |
| A csikó választás utáni takarmányozása | 274 |
| A csikó ménesi tartásának szervezése | 276 |
| Igéslovak takarmányozása | 277 |
| A tenyészcsődörök takarmányozása | 277 |
| A lovak tartása és mozgatása | 279 |
| A tenyészkancák és növendékek ménesbeni tartása és mozgatása | 279 |
| A csődörcsikók és tenyészcsődörök tartása és mozgatása | 281 |
| A ló ápolása | 282 |
| Bőr- és szőrápolás | 282 |
| Fürdetés, nyírás | 283 |
| A pata és ápolása. Patkolás | 283 |
| A ló istállója | 285 |
| A csikó betanítása | 288 |
| Nyereg alá tanítás | 288 |
| Kocsiba tanítás | 289 |
| Galoppcsikók idomítása | 291 |
| Az ügető csikók betanítása | 292 |
| A ló munkáltatása | 293 |
| A ló szerszámai | 293 |
| A ló használata | 293 |
| Befogás és kifogás | 295 |
| A fogat összeállítása | 297 |
| Hajtása | 297 |
| Nyereg alatti használat | 299 |
| A ló rossz szokásai | 300 |
| A szamár tenyésztése | 302 |
| Az öszvér | 303 |
| Ajánlott irodalom | 305 |
| BAROMFITENYÉSZTÉS | |
| Bevezetés | 309 |
| A baromfi származása és domesztikációja | 309 |
| A baromfitenyésztés népgazdasági jelentősége | 309 |
| A baromfifélék kor és ivar szerinti elnevezése | 311 |
| Baromfitenyésztési alapismeretek | 312 |
| A baromfi külső testalakulása | 312 |
| Köztakaró | 313 |
| A tollazat | 314 |
| A vedlés | 316 |
| Az életkor és az ivar meghatározása | 317 |
| Ivarmeghatározási eljárások (szexálás) | 317 |
| A tojás képződése | 318 |
| A tojás alkotórészei | 320 |
| A kotlás | 321 |
| A baromfi értékmérő tulajdonságai | 323 |
| Termékenység | 324 |
| Keltethetőség | 325 |
| Ellenállóképesség | 326 |
| Egészségi állapot (életerő) | 327 |
| Testnagyság | 327 |
| A tojástermelő-képesség | 327 |
| A tojás minősége | 333 |
| Hústermelő-képesség | 334 |
| Vérmérséklet és rossz szokások | 336 |
| A baromfi takarmányozása | 337 |
| A baromfi életfenntartó és termelő szükséglete | 337 |
| A baromfi takarmányai | 346 |
| Takarmányozási módszerek | 348 |
| A tyúk tenyésztése | 355 |
| Tyúkfajták | 355 |
| Magyar nemesített tyúk | 355 |
| Fehér leghorn | 357 |
| Rhode island rend (rodájlend) | 358 |
| New-hampshire (nyuhemsir) | 359 |
| Plymouth rock (plimut rokk) | 360 |
| Sussex (szaszex) | 361 |
| Cornish (kornis) | 362 |
| Tojás- és hústermelő hibridek | 363 |
| Hazánkban tenyésztett külföldi fajták | 366 |
| Tenyésztési módszerek a tyúktenyésztésben | 369 |
| A tömegszelekció recesszív és domináns öröklésmenet esetén | 369 |
| A tenyészkiválasztás főbb elvei | 371 |
| Beltenyésztés (rokontenyésztés) | 373 |
| A korszerű hibridtenyésztés alapelvei és módszerei | 374 |
| A rokontenyésztéses heterózistenyésztés | 376 |
| Reciprok rekurrens szelekció | 378 |
| Rekurrens szelekció | 379 |
| A hibridtenyésztő üzemek | 379 |
| A tojástermelésre irányuló szelekció | 381 |
| A hústermelésre irányuló szelekció | 382 |
| A külső testalakulás megítélése a tenyésztői munkában | 383 |
| Teljesítményvizsgálatok | 384 |
| A pároztatás módjai | 386 |
| A keltetés | 387 |
| A keltetőtojás gyűjtése, tárolása és szállítása | 387 |
| A természetes keltetés | 388 |
| A mesterséges (gépi) keltetés | 388 |
| A különböző baromfifajok tojásainak gépi keletetése | 400 |
| Tenyészcsibék nevelése | 401 |
| Természetes csibenevelés | 401 |
| Mesterséges csibenevelés | 403 |
| Csibenevelés háztáji gazdaságokban | 410 |
| A ketreces (Battérisá) csibenevelés | 411 |
| Tojó- és hústípusó tenyészkakasok nevelése | 412 |
| A tyúk elhelyezése | 414 |
| A baromfitelep telepítése | 414 |
| Baromfiólak | 415 |
| A baromfiól felszerelése és berendezése | 416 |
| Baromfikifutók | 419 |
| A baromfiól tisztítása és fertőtlenítése | 419 |
| A tojás osztályozása és raktározása | 420 |
| Tolltermelés | 420 |
| Belterjes nagyüzemi tojótyúk- és pecsenyecsirke-tartás | 421 |
| A belterjes tartás különféle formái | 422 |
| A tyúkok padlón tartása | 422 |
| A tojótyúkok ketreces tartása | 432 |
| Belterjes húscsirke nevelés | 435 |
| Ketreces csibenevelés | 440 |
| A belterjes baromfitartás jövője | 441 |
| A gyöngytyúk tenyésztése | 442 |
| A gyöngytyúk fajtái | 442 |
| A tenyészállatok kiválasztása és párosítása | 443 |
| Felnevelés, elhelyezés, takarmányozás | 443 |
| A gyöngytyúk hasznosítása | 444 |
| Pulykatenyésztés | 445 |
| A pulyka fajtái | 445 |
| A tenyészállatok kiválasztása és párosítása | 445 |
| Felnevelés, elhelyezés, takarmányozás | 448 |
| A pulyka hasznosítása | 449 |
| Kacsatenyésztés | 450 |
| A kacsa fajtái | 450 |
| A tenyészállatok kiválasztása és párosítása | 451 |
| Felnevelés, elhelyezés, takarmányozás | 453 |
| Pecsenyekacsa-nevelés | 453 |
| Lúdtenyésztés | 457 |
| A lúd fajtái | 457 |
| A tenyészállatok kiválasztása és párosítása | 459 |
| Felnevelés, elhelyezés, takarmányozás | 460 |
| Nagyüzemi lúdhizlalás | 462 |
| A lúd tolltermelése | 465 |
| Ajánlott irodalom | 466 |
