1.027.979

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Állattenyésztési enciklopédia 1-3.

Általános állattenyésztés, takarmányozás/Szarvasmarha-tenyésztés, tejgazdaságtan/Sertéstenyésztés, lótenyésztés, baromfitenyésztés

Szerző
Szerkesztő

Kiadó: Mezőgazdasági Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Vászon
Oldalszám: 1.366 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

I. KÖTET TARTALMA
Előszó11
ÁLTALÁNOS ÁLLATTENYÉSZTÉS
Előszó
Az állattenyésztés fogalma15
A gazdasági állatok eredete. A háziasítás16
Az állatok megváltozása a háziasítás folyamán19
Elvadulás (dedomesztikáció)24
Az állattenyésztés gazdasági jelentősége24
Az állattenyésztés fejlődéstörténetének rövid áttekintése26
A magyar állattenyésztés fejlődésének rövid áttekintése28
A környezet hatása a szervezetre29
Takarmányozás29
Éghajlat31
Hőmérséklet31
Nedvesség33
Fény34
Egyéb éghajlati tényezők35
A gyakorlás, mozgás és szervműködés hatása36
A honosulás (akklimatizáció)38
A szervezetre ható belső tényezők39
Belső elválasztású mirigyek40
Ivarjelleg44
Ivartalanítás46
A gazdasági állatok testalakulásának jelentősége és bírálata47
Testméretek felvétele51
Fejlettség (testsúly)52
Kondíció55
Arányosság (homogenitás)57
Kültakaró58
Színeződés59
Formalizmus az állattenyésztésben62
Az átöröklés63
A változékonyság65
Az immunitás és a betegségek átöröklése75
Kvalitatív jellegű tulajdonságok öröklődése78
Mennyiségi (kvantitatív) tulajdonságok átöröklése80
A vegetatív hibridek84
Biometriai alapfogalmak85
A variációs sor85
Az aritmetikai átlag. Szóródás. Variációs koefficiens88
Korrelációk89
Az adatok megbízhatóságának vizsgálata91
Gazdasági állatok rendszerezése92
A faj92
A fajta93
Egyoldalú és vegyes hasznosítás az állattenyésztésben100
A fajtatisztaság. A telivér, félvér.101
Alfajta (válfajta), tájfajta, tenyészet, törzstenyészet, zárttenyészet, törzs, család, vérvonal102
Gazdasági állatok értékmérő tulajdonságai és értékelésük104
Termelőképesség106
Tejelékenység106
Hús- és zsírtermelőképesség107
A fejlődés gyorsasága, koraérés108
Erőtermelés109
Gyapjútermelés110
Tojástermelés111
Termékenység. Szaporaság112
Vérmérséklet. Természet. Rossz szokásos.112
Szellemi és ösztönszerű képességek114
Igényesség, igénytelenség114
Konstitúció115
Egészség119
Második rész
A szaporodás121
A szaporodás fogalma121
Ivarzás121
Párzás (fedezés, hágás stb.)123
Megtermékenyülés124
Meddőség125
A pároztatás módjai126
Az egy apaállatra számítható nőstények száma127
Mesterséges termékenyítés128
A magzat fejlődése, táplálkozása és elhelyezkedése133
A vemhesség tartama135
A vemhesség megállapításának módjai136
Az ellés. Elvetélés137
A közeledő ellés jelei138
Az ellés lefolyása138
Az anyag és az újszülött ápolása az ellés után139
Ikerellés (egypetés ikrek)141
Növekedés és fejlődés142
Ivarérettség, tenyészérettség147
A kor szerepe az állatok életében149
Harmadik rész
A tenyészkiválasztás (szelekció)151
Kiválasztás az egyedek tulajdonságai (fenotípus, individualitás) alapján155
A származás, a család és a rokono ismeretének jelentősége a tenyészkiválasztásban155
Az utódellenőrzés (ivadékvizsgálat)157
A párosítás alapelvei162
A tenyésztési eljárások163
Fajtatiszta tenyésztés. Vérújítás (vérfrissítés)164
Rokontenyésztés. Beltenyésztés165
Vérvonaltenyésztés167
Keresztezés168
Cseppvérkeresztezés170
Fajtaátalakító keresztezés171
Új fajtát előállító keresztezés172
Haszonállatelőállító keresztezés174
Közvetlen haszonállatelőállító keresztezés módszerei175
A közvetett haszonállatelőállító keresztezés módszerei176
Fajhibrid előállítás182
Gazdasági és biológiai tulajdonságok összeegyeztetése185
A törzskönyvezés187
Az egyedi megjelölés módszerei191
Az állatok fényképezés192
Állatkiállítások193
GAZDASÁGI ÁLLATOK ELHELYEZÉSE ÉS GONDOZÁSA
Negyedik rész
Az elhelyezés iránt támasztott általános követelmények195
Az istállóépítés196
A természetszerű tartás. Fészerek, karámok, kifutók198
A legeltetés199
Az állatok ápolása202
Az állatok szállítása203
Balesetelhárítás az állattenyésztésben205
Az állattenyésztés gépesítés206
Irodalom207
GAZDASÁGI ÁLLATOK TAKARMÁNYOZÁSA208
Első rész
Bevezetés
Gazdasági állataink takarmányozásának története212
A takarmányozási ismeretek jelentősége a gyarkorlatban213
Az állati szervezet kémiai összetétele214
A takarmányok összetétele és a takarmányalkotórészek szerepe az állatok táplálásában216
A takarmányok víz- és szárazanyag-tartalma217
A zsírnemű anyagok (lipidek)218
A nyersrost és a N-mentes kivonat220
A takarmányok nitrogéntartalmú anyagai227
Az ásványianyagok231
Szervalkotó elemek232
Kalcium és foszfor232
Magnézium235
Nátrium- és káliumkloridok235
Kén236
Vas236
Mikroelemek237
Réz237
Jód238
Mangán239
Szilicium239
Fluor239
Cink240
Kobalt240
Nikkel240
Az állati szervezet szempontjából közömbös vagy mérgező ásványianyagok240
Vitaminok241
Zsírban oldódó vitaminok242
A-vitamin242
D-vitamin244
E-vitamin245
K-vitamin245
F-vitamin246
Vízben oldódó vitaminok246
B-vitamin csoport246
C-vitamin, aszkorbinsav, skorbut ellenes vitamin248
Antibiotikumok250
Hormonok és anyagcserére ható anyagok251
Antimetabolitok252
A takarmányok megemésztése253
A takarmányok táplálóanyagainak kihasználását befolyásoló tényezők256
A közbülső anyagcsere258
A nitrogénforgalom259
A szénforgalom260
Az energiaforgalom261
Az ásványianyag-forgalom265
A vízforgalom269
A takarmányok táplálóértéke271
Gazdasági állataink táplálóanyag-szükséglete278
Az életfenntartó táplálóanyag-szükséglet278
Az állati termelés táplálóanyag-szükséglete281
A növekedés táplálóanyag-szükséglete281
A gyapjútermelés táplálóanyag-szükséglete285
A szaporodás táplálóanyag-szükséglete286
A tojástermelés táplálóanyag-szükséglete287
A tejtermelés táplálóanyag-szükséglete289
A zsírhizlalás táplálóanyag-szükséglete290
A munka táplálóanyag-szükséglete296
A takarmányértékesítés298
Második rész
Takarmányismeret
A legelő300
A legelő jelentősége300
Gyeplegelők301
Mesterséges legelők306
Alkalmi legelők307
Kaszált zöldtakarmányok307
Pillangósvirágú zöldtakarmányok308
Fűféle zöldtakarmányok310
Egyéb zöldtakarmányok312
Keverék zöldtakarmányok314
A folyamatos zöldtakarmány-ellátás315
Széna-, szalma- és pelyvafélék315
Szénák316
Szalmák318
Pelyva- és törekfélék320
Lomb és gallyas takarmányok321
Szabványok321
Silózott (erjesztett) takarmányok321
Gyökér- és gumóstakarmányok, húsos termények323
Répafélék324
A burgonya és a csicsóka324
A tök, dinnye és gomba325
Szemestakarmányok325
Gabonafélék326
Hüvelyesmagvak328
Egyéb magvak329
Ipari eredetű takarmányok330
Malomipari takarmányok330
Magtisztítási hulladékok332
Növényolajipari melléktermékek333
Cukorgyári melléktermékek335
Konzervipari melléktermékek336
Szeszgyári takarmányok336
Sörgyári takarmányok337
Keményítőgyári takarmányok338
Állati eredetű takarmányok338
Tej- és tejtermékek338
Húsipari hulladékok339
Halfeldolgozási melléktermékek340
Egyéb állati eredetű takarmányok341
Egyéb takarmányok342
Étkezési hulladékok (konyhai moslék)342
Keverékabrakok342
Takarmánykiegészítő anyagok345
A takarmány minőségének megítélése348
Gyakorlati minősítés348
Mintavétel takarmányvizsgálathoz349
Laboratóriumi vizsgálat351
Harmadik rész
A takarmányok eltartása és etetése
A takarmányok eltartása352
A szénaszárítás352
A takarmányok savanyítása362
A gyökér-, gumós- és egyéb vizenyőstakarmányok eltartása376
Az abraktakarmányok eltartása378
Szalma, törek, polyva és kukoricaszár eltartása378
A takarmányok előkészítése etetéshez379
A szálastakarmányok előkészítése379
A gyökér- és gumóstakarmányok előkészítése381
Az abraktakarmányok előkészítése382
A takarmányozás gyakorlati végrehajtása385
A takarmányadag összeállítása385
A karotin-ellátottság ellenőrzése392
A legeltetés392
Az etetés módja396
Ivóvíz és itatás399
A takarmányalap biztosítása400
Irodalom401
Név- és tárgymutató465
II. KÖTET TARTALMA
SZARVASMARHATENYÉSZTÉS
Bevezetés
A szarvasmarha eredete és domesztikációja17
A marha rokonfajai20
A szarvasmarhatenyésztés népgazdasági jelentősége22
A szarvasmarhák elnevezései23
Első fejezet
A szarvasmarha külső testalakulása
A testalakulás bírálatának jelentősége24
A szarvasmarha kültakarója27
A szarvasmarhák színei28
A szarvasmarha súlyának és testméreteinek megállapítása29
A fejlettség és az élősúly32
A szarvasmarha testrészeinek elbírálása34
A fej34
A törzs37
A tőgy42
A végtagok49
A szarvasmarha életkorának meghatározása53
Az ivari jelleg és az ivartalanítás55
Második fejezet
A szarvasmarha belső értékmérő tulajdonságai
Egészség, szervezeti szilárdság, élettartam56
Termékenység60
Növekedési erély, koraérés, ivari koraérés63
Vérmérséklet, természet és rossz szokások63
A tejtermelés65
A tejtermelés élettana és a szolgálatában álló szervek működése68
Tejzsírtermelés, zsírszázalék72
A tej egyéb alkotórészei74
Fejhetőség75
Perzisztencia76
A tejtermelést befolyásoló tényezők77
Takarmányfelvevőképesség, legelőkészség82
Hústermelés, hizodalmasság83
Erőtermelés85
Harmadik fejezet
A szarvasmarhafajták és csoportosításuk
Magyar szürke marha87
A szimmentáli marha88
A magyar tarka marha91
Borzderes fajták94
Kosztromai96
A jersey marha97
Fekete és vöröstarka lapálymarhák99
Dán vörös102
Egyéb fajták103
Negyedik fejezet
A szarvasmarha tenyésztése
A tenyésztés elvei és a kiválasztás módszerei111
Az egyediség (fenotípus) alapján végzett kiválasztás114
A származás és a rokonok minősége alapján történő kiválasztás115
Az ivadékvizsgálat (utódellenőrzés) a szarvasmarhatenyésztésben118
A törzskönyvezés és a termelésellenőrzés124
Állományfelvétel124
Termelési adatok megállapítása125
Tenyésztési adatok126
A törzskönyvi ellenőrzés alatt álló tehenek és azok utódainak megjelölése126
Küllemi bírálat127
Törzskönyvezési adatok értékelése133
Ötödik fejezet
A szarvasmarha szaporítása
Az ivarzás136
A bika használata138
Fedeztetés139
A vemhesség jelei és tartama140
A vemhes tehén ápolása és takarmányozása141
Az ellés143
Hatodik fejezet
A szarvasmarha fölnevelése
Az újszülött borjú ápolása147
A borjúnevelés150
Az üszők és tinók takarmányozása155
A bikaborjak fölnevelése158
Fejlődő szarvasmarhák hizlalása160
Hetedik fejezet
A kifejlett szarvasmarhák takarmányozása
A tehenek takarmányozása162
Tenyészbikák takarmányozása170
Szarvasmarhahizlalás és feljavítás170
A vágómarha minősítése176
Az igásökör takarmányozása178
Nyolcadik fejezet
A szarvasmarha elhelyezése és ápolása
A tehénistálló180
Az istálló berendezése és tartozékai189
A bikaistálló192
A borjúistálló193
Növendékistállók, egyéb rendeltetésű istállók195
A fejés198
A tehenek gondozása203
A tenyészbikák gondozása209
Az igásmarhák gondozása és járomozása209
Javasolt irodalom211
JUHTENYÉSZTÉS
Bevezetés
A juhtenyésztés népgazdasági jelentősége215
A juh mint gyapjútermelő215
A juh mint tejtermelő216
A juh mint hústermelő216
A juh egyéb szolgáltatásai216
A juh jelentősége a mezőgazdasági üzemben217
A juhászat takarmányigényei217
A juhot nem tűri a belterjes gazdálkodás?218
A juh mint gyomirtó és féregirtó218
A juhászat szerepe a talajerő fenntartásában219
A juhok elnevezése ivar és kor szerint221
Honnan eredtek juhfajtáink?221
Első fejezet
Alapismeretek a juhtenyésztéshez
A testtájak külső alakulása223
A fej223
A törzs225
A végtagok226
Méretek felvétele a juhon229
A juh életkorának meghatározása230
Gyapjúismeret
A gyapjú230
A bundát alkotó szőrképletek231
A gyapjúzsír233
A gyapjúszál tulajdonságai234
A gyapjúszál színe234
A gyapjúszál fénye234
A gyapjúszál finomsága235
A gyapjúszál hűsége237
A gyapjúszál erőssége237
A gyapjúszál nyújthatósága238
A gyapjúszál simulékonysága és alakíthatósága239
A gyapjúszál rugalmassága239
A gyapjúszál zsugorodóképessége (nemzedő-képessége)239
A gyapjú belszerkezete vagy jellege240
Kiegyenlítettség240
Gyapjúféleségek242
A nyírósúly és a gyapjúanyag243
A rendement244
A gyapjú összértékének kifejezése246
Második fejezet
A juh fajtái
A merinók248
A finomposztó-gyapjas merinó (elektoral-negretti)249
A francia rambouillet250
A francia húsmerinó (Merinó precoce)250
A német húsmerinó251
A kaukázusi és a sztavropoli "finomgyapjas" merinók252
A magyar fésűsmerinó252
A magyar húsmerinó256
A cigája257
A racka260
A tolna-baranyai cikta juh263
Karakul juh263
Ile de France265
Keletfriz266
Egyéb fajták268
Harmadik fejezet
A tenyészjuhok kiválasztása, táplálása, ápolása
Milyen fajtát tenyésszünk?270
Az anyajuhok kiválasztása271
Termékenység és nevelőképesség272
Egészséges szervezet272
Termelő-képesség272
Gyapjútermelő-képesség272
Tejtermelő-képesség275
Hústermelő-képesség275
Testalakat és testnagyság276
A kor276
Igénytelenség és élelmesség277
Származás277
A tenyészkosok kiválasztása277
Juhok törzskönyvezése280
Állományfelvétel280
Tenyésztési és termelési adatok gyűjtése280
A küllemi bírálat és a törzskönyvbevétel feltételei280
Jegyezzük fel a nem törzskönyvezett anyajuhok és hágókosok termelési adatai is!282
A juh életfenntartó (és gyapjútermelő) táplálóanyag-szükséglete283
A juh nyári takarmányai, azaz legelői285
Gyeplegelők285
Esetleges legelők285
Mesterséges legelők286
Óvintézkedések legeltetés közben286
A legeltetés rendje287
A juhászkutya289
A juh téli takarmányai289
Szilázsok290
Téli legelők290
Nedvdús takarmányok292
Széna- és szalmafélék292
Abrakfélék293
Az ivóvíz és az itatások száma293
A juhakol293
Az akol elhelyezése és méretei293
Ablakok, kapuk, szellőztetők, fenéktalaj295
Fészeraklok296
Az aklok berendezési tárgyai297
A juhok ápolása298
Lábvéggyulladás (büdössántaság)298
Kergeség299
Hólyagférgesség a tüdőben és a májban300
Gyomor-, bélférgesség301
Tüdőférgesség301
A mételykór301
A juhcsimbe302
A rühösség302
Tőgygyulladás303
Negyedik fejezet
A szaporítás
A párosítás304
Mikor ellessünk?305
Az anyák üzekedésének jelei, tartama, ismétlődése306
Egy koshoz hány anya osztható be?307
A nyáj előkészítése pároztatásra307
A kosok táplálása és ápolása307
Az anyák előkészítése a pároztatásra308
A pároztatás308
A mesterséges termékenyítés310
Az utópároztatás, utó-beondózás310
A pároztatási idény időtartama310
A vemhesség tartama és jelei311
A vemhes anya táplálása és ápolása311
A levetélés312
Az ellés313
A szoptató, illetőleg fejős anyák táplálása314
Ötödik fejezet
A juh felnevelése
Az újszülött bárány ápolása316
A szopós bárányok táplálása317
A szopós bárányok ápolása319
A szopós bárányok osztályozása és farkalása320
A bárányok elválasztása320
A növendékjerkék és növendékürük takarmányozása321
A növendékkosok második osztályozása és takarmányozása322
Hatodik fejezet
A juh gyapjútermelése
Az egészségi állapot323
Idegizgalmak323
A hiányos táplálás324
A vizelet és bélsár hatása324
A juhakol rossz szellőzöttsége324
Az út porának és a futóhomoknak hatása325
Növényi anyagok (takarmánytörmelék, tüskék) a bundában325
A szurokjelzés325
A juhok nyírása325
Mikor nyírjuk a juhokat?325
Érdemes-e évente kétszer nyírni?326
Mikor nyírjuk a bárányokat?326
Előkészület a nyírásra327
A nyírás munkája327
A lenyírt bundák zsákolása és tárolása328
A gyapjú értékesítése329
Hetedik fejezet
A juh tejtermelése
A juhtej-gazdaság jelentősége330
A juhtej fizikai és kémiai tulajdonságai331
A tejhozam növelése331
A juhok fejése333
A juhtej értékesítése334
Nyolcadik fejezet
A juh hústermelése
A vágójuh minősége335
A hústermelés szervezése juhászatainkban336
A juhhizlalás gyakorlata336
Függelék
A kecske tenyésztése
A kecske gazdasági jelentősége338
Honnan eredtek kekcskefajtáink?338
A külső testtájak338
A szőrözet és a szín339
A súly és a testméretek340
Az életkor meghatározása340
Milyen fajtát tenyésszünk?340
A tenyészkecskék kiválasztása342
A kecske táplálása343
Táplálóanyag-szükséglet343
Takarmányok343
Takarmányszabványok344
A kecske istállója344
A kecske ápolása344
Tenyésztési teendők345
Pároztatás345
A gödölyék és gidák fölnevelése345
A kecske tejtermelése345
A kecske egyéb haszonvételei346
Irodalom346
TEJGAZDASÁGTAN
Bevezetés
A tejgazdaságtan története és jelentősége349
A tej táplálkozástani jelentősége351
Első fejezet
A tej tulajdonságai és összetétele
A tej érzékelhető tulajdonságai353
A tej fizikai tulajdonságai354
A tej kémhatása355
A tej biológiai tulajdonságai355
A tej összetétele356
A tej víz-, ill. szárazanyag-tartalma357
A tejcukor357
A tejzsír358
A tej fehérjéi359
A tej ásványi anyagai361
A tej vitaminjai361
A tej enzimjei362
A tejben található egyéb anyagok363
A kolosztrum363
A különböző állatfajok tejének összetétele364
A tej mikrobái365
Baktériumok368
Tajsavbaktériumok368
Gáztermelő baktériumok369
Fehérjebontó, zsírbontó és színtermelő baktériumok369
Bakteriofágok370
Kórokozó baktériumok és vírusok370
Élesztők (sarjadzó gombák)370
Penészek (fonálgombák)371
Második fejezet
A tej termelőhelyen való kezelése és szállítása
A kifejt tej gyűjtése és szűrése372
A tejkamra és berendezése375
A tej hűtése, szellőztetéses és tárolása377
A tej csírátlanítása és konzerválása381
A tej szállítása384
Harmadik fejezet
A tejhibák
Takarmányeredetű hibák387
Istállóeredetű tejhibák388
Mikrobák okozta tejhibák388
Kémiai (enzimes) eredetű tejhibák389
Negyedik fejezet
A tej feldolgozása
A minősített tej391
Savanyútej készítmények391
Aludttej391
A joghurt, tarhó és kefir392
A tej fölözése és a vajkészítés392
A tej fölözése392
A vajkészítés alapelvei396
A fölözés és vajgyártás melléktermékei398
A vaj összetétele és forgalombahozása398
A sajt- és túrókészítés alapelvei399
A sajtkészítés399
A sajtok osztályozása44
A túrókészítés alapelvei407
Az étkezési túró készítése407
Juhtúró készítése407
A sajtgyártás és túrókészítés melléktermékei409
Tejkonzervek409
Ötödik fejezet
A tej és tejtermékek fontosabb vizsgálati módszerei
A mintavétel410
A tej szennytartalmának meghatározása411
A tej fajsúlyának meghatározása412
A tej savfokának meghatározása414
A tej zsírtartalmának meghatározása416
A tejszín szírtartalmának meghatározása419
A vaj víztartalmának meghatározása421
A tej hamisított voltának kimutatása422
Vizsgálati eljárások a tőgygyulladás kimutatására423
A tej mikrobatartalmára vonatkozó vizsgálatok426
A tej hevített voltának kimutatására szolgáló vizsgálati eljárások428
Tejgazdasági jogszabályok429
Irodalom430
III. KÖTET TARTALMA
SERTÉSTENYÉSZTÉS
Bevezetés
A sertés domesztikációja17
A sertés népgazdasági jelentősége19
A sertés elnevezése ivar, kor és használat szerint21
Első fejezet
A sertés külső testalakulása
Irányelvek a sertés testalkatának megítéléséhez22
Méretek felvétele a sertésen26
A sertés fejlettsége és súlya28
A sertés színe, bőre és szőrzete29
A sertés testrészei31
Az ivari jelleg és az ivartalanítás40
Második fejezet
A sertés belső értékmérő tulajdonságai
Egészségi állapot és szervezeti szilárdság42
Szaporaság42
Tejtermelő-képesség44
Malacnevelő-képesség, alomkiegyenlítettség44
Hizodalmasság és takarmányértékesítő-képesség45
A sertés vágóértéke47
Átörökítőképesség47
Harmadik fejezet
A sertés fajtái
A mangalica49
Magyar fehér hússertés53
Berkshire sertés56
A cornwall (large black)58
Egyéb fajták59
Negyedik fejezet
A sertés tenyésztése
A fajta és a tenyészirány megválasztása67
A tenyészkoca kiválasztása69
A tenyészkan kiválasztása71
Tenyésztési eljárások a sertéstenyésztésben71
A sertések törzskönyvezése78
Törzskönyvi ellenőrzésbevétel78
Tenyésztési és termelési adatok gyűjtése78
Ellenőrzési lapok vezetése80
A küllemi bírálat előfeltételei82
Törzskönyvi osztályok82
Törzskönyvi osztályba sorolás82
A hizodalmasság és vágóérték megállapítása83
A hizodalmasság és takarmányértékesítő-képesség megállapítása84
A vágóérték megállapítása87
Ötödik fejezet
A sertés takarmányozása
A sertés életfenntartó táplálóanyag-szükséglete90
A sertés takarmányainak előkészítése. Etetési rend91
A sertés takarmányai93
A sertés legeltetése93
Zöldtakarmányok95
Szénalisztek, szénafélék és pelyvák96
Szilázsok, gumók és gyökerek. Nedvdús takarmányok96
Nedves ipari melléktermékek97
Magvak98
Légszáraz gyári melléktermékek99
Állati eredetű takarmányok100
Konyhamoslék100
Hatodik fejezet
A sertésistállók és berendezése
Általános irányelvek101
Az istállók alapterülete102
A sertésistállók elhelyezése03
Az oldalfalak, mennyezet, tető, padozat, ajtók, ablakok és szellőztetők103
A kifutók104
A fiaztató105
A szabad szállások mint fiaztatók107
A tenyészkanok istállója108
A vemhes kocák, süldők és hízók istállója109
Egyéb épületek109
Vályúk és etetőhelyek110
A sertések ápolásának általános irányelvei110
Hetedik fejezet
A sertés szaporítása
A koca ivarzása111
A pároztatás112
A malacoztatás gyakorisága és legkedvezőbb időpontja114
A tenyészkan takarmányozása és ápolása116
A vemhes koca ápolása és takarmányozása118
Az ellés (elvetélés, koraszülés)122
A szoptató koca gondozása és takarmányozása124
A szopós malacok gondozása és táplálása128
Az elválasztás és a választott malac gondozása, takarmányozása132
A növendéksertések takarmányozása és gondozása135
Nyolcadik fejezet
A sertés hizlalása
A hízósertések takarmányozásának rendje140
Húsra hízlalás142
Bacon- és sonkasüldők hizlalása142
Zsírra hizlalás147
Idősebb süldők zsírra hizlalása148
Mangalica és mangalica keresztezésű sertések express és gyorshizlalása149
Tőkesertések hizlalása151
Öreg sertések hizlalása153
Makkoltatás155
LÓTENYÉSZTÉS
Bevezetés
A lótenyésztés jelentősége159
Az eredményes lótenyésztés gyakorlásának feltételei160
A ló ivar, kor és használat szerinti elnevezése162
A ló származása, fajrokonai163
A lófajták csoportosítása163
Első fejezet
A ló megítélése
A munkaképesség és a külső testalakulás közti összefüggés165
Általános szempontok a ló testalakulásának bírálatához166
A bírálat166
A méretek felvétele167
A kültakaró, szín és jegyek169
A testtájak alakulásai172
A fej és részei172
A fej egészében175
A nyak176
A mar177
A hát177
Az ágyék178
A far178
A farok179
A mellkas180
A has181
A nemiszervek181
Az elülső végtagok182
A hátulsó végtagok187
A lábállás189
A ló mozgása192
Rendellenes járásformák192
A lépés193
A poroszkálás193
Az ügetés (trab)193
A vágta (galopp)194
Az ugrás195
Az úszás195
A ló életkorának megállapítása195
Második fejezet
Magyarország lótenyésztésének története
Az ősi magyar ló kora200
Az arab ló kora201
A spanyol ló kora201
Az angol telivér kora201
A gazdasági típusra törekvés kora202
Jelenkor202
Mezőhegyes202
Nóniusz203
Mezőhegyesi félvér204
Gidran206
Bábolna208
A bábolnai arab208
Lipicai210
Kisbér212
A kisbéri félvér212
Angol telivér213
Ügető216
Hidegvérű ló218
Sodrott ló220
Magyarország lótenyésztésére nagyobb hatást gyakorolt külföldi fajták; Anglonorman, belga, ardenni, frederikszborgi, hucul, keletporosz, móri, Orlov ügető, percheron221
Egyéb fajták: ahal-tekin, anglo-arab, berber, Bugyonnij, clysdesdale, doni, haflingi, hannover-mecklenburgi, hunter, kladrubi, oldenburgi, poni, poitoui, rajani, shire, suggolk, vlagyimiri, voronyezsi224
Harmadik fejezet
A ló tenyésztése
A tenyészcél megválasztása225
A tenyészegyedek megítélésének alapja227
A tenyészkanca kiválasztása228
Származás228
Küllem229
Teljesítmény230
Utód231
A tenyészcsődör kiválasztása232
Származás232
Küllem 232
Teljesítmény233
Utód233
A mén kora az ivadékvizsgálat elvégzése idejében234
A lovak törzskönyvezése234
A ló tenyésztésbevétele238
A nemi érettség238
A tenyészérettség238
Az ivartalanítás238
A párosítás239
Tenyésztési módozatok a lótenyésztésben239
A sárlás242
A megtermékenyítést befolyásoló tényezők243
A fedeztetés (pároztatás, ugratás)244
A fedeztetés idejének megválasztása245
A csődör nemzési ingere246
Egy csődörre hány kanca számítható?246
A mesterséges termékenyítés jelentősége247
A megtermékenyülés247
A fogamzás elmaradásának okai247
A vemhesség megállapításának módozatai248
A vemhesség tartama249
Az ellés249
A koraszülés és az elvetélés249
Az ellés előjelei250
Előkészület az elléshez250
Az ellés megindulása, segédkezés az ellésnél250
A kanca ápolása ellés után252
Az újszülött csikó körüli teendők253
A csikó megítélése születés után255
Negyedik fejezet
A lovak takarmányozása
A ló takarmányai256
Legelő és a zöldtakarmányok256
Nedvdús takarmányok257
Szálastakarmányok258
Abraktakarmányok259
A ló takarmányozásának főbb elvei260
A ló takarmányozási rendje261
A vemhes és a szoptató kanca takarmányozása262
A szopós csikó takarmányozása263
A csikók választása utáni takarmányozása264
A csikó ménesbeni tartásának szervezése265
Igás lovak takarmányozása266
A tenyészcsődörök takarmányozása267
Ötödik fejezet
A lovak tartása és mozgatása
A tenyészkancák és növendékek ménesbeni tartása és mozgatása268
A csődör csikók és tenyészcsődörök tartása és mozgatása271
A ló ápolása271
Bőr- és szőrápolás271
Fürdetés, nyírás272
A pata és ápolása. Patkolás272
A ló istállója274
A csikó betanítása276
Nyereg alá tanítás277
Kocsibatanítás278
Galopp-csikók idomítása280
Az ügető csikók betanítása281
Hatodik fejezet
A ló munkáltatása
A ló használata282
A ló szerszámai282
Befogás és kifogás285
A fogat összeállítása286
Hajtás286
Nyereg alatti használat288
A ló rossz szokásai288
Függelék
A szamár tenyésztése291
Az öszvér293
BAROMFITENYÉSZTÉS
Bevezetés
A baromfi származása és domesztikációja301
A baromfitenyésztés népgazdasági jelentősége302
A baromfifélék kor és ivar szerinti elnevezése303
Első fejezet
Baromfitenyésztéstani alapismeretek
A baromfi külső testalakulása304
Köztakaró304
A tollazat306
A vedlés307
Az életkor és az ivar meghatározása309
A tojás képződése309
A tojás alkotórészei310
Tojásrakás időszaki megoszlása312
A tojás osztályozása és raktározása313
A kotlás314
Második fejezet
A baromfi értékmérő tulajdonságai
Termékenység315
Keltethetőség316
Ellenállóképesség és igénytelenség317
Egészségi állapot (életerő)318
Testnagyság318
Kotlás (költési láz)318
A tojástermelő-képesség319
Hústermelő-képesség321
Vérmérséklet és rossz szokások321
Harmadik fejezet
Tenyésztési módszerek a baromfi tenyésztésében
Fajtatiszta tenyésztés322
Keresztezések322
A tenyészkiválasztás módszerei324
A külső testalakulás megítélése a tenyésztői munkában325
Törzskönyvezés326
A pároztatás módjai327
A baromfi minősítése és selejtezése328
Törzsállomány kialakítása329
Negyedik fejezet
A keltetés
A keltetőtojások gyűjtése, tárolása és szállítása331
A természetes keltetés331
A mesterséges (gépi) keltetés332
A keltetőgép szerkezete és működési elve333
A keltetés fizikai és mechanikai tényezői336
A tojások lámpázása338
Csibék kelése, kiszedése és szállítása339
A keltetés biológiai ellenőrzése339
A keltetőgépek tisztítása, fertőtlenítése és karbantartása345
A különböző baromfifajok tojásainak gépi keltetése346
Ötödik fejezet
A baromfi takarmányozása
A baromfi létfenntartó és termelő szükséglete348
A baromfi fehérje-ellátása349
A baromfi ásványianyag-ellátása350
A baromfi vitaminellátása351
A baromfi takarmányai353
Növényi eredetű takarmányok353
Állati eredetű takarmányok354
Kiegészítő takarmányok355
Hatodik fejezet
A baromfi elhelyezése
A baromfitelep elhelyezése és berendezése356
Baromfiólak357
A baromfiól felszerelése és berendezése360
Baromfikifutók361
A baromfiól tisztítása és fertőtlenítése362
Hetedik fejezet
A tyúk tenyésztése
Tyúkfajták363
A magyar parlagi tyúk363
A magyar tyúk nemesített változatai363
Hazánkban tenyésztett külföldi tyúkfajták368
Csibenevelés370
Természetes csibenevelés370
Mesterséges csibenevelés371
A nevelőketreces (baktériás) csibenevelés378
Növendékek fölnevelése379
Tenyész- és tojótyúkok takarmányozása380
Ipari tojástermelés381
A tyúkfélék hizlalása386
A vágottbaromfi minősítése389
Nyolcadik fejezet
A gyöngytyúk tenyésztése
A gyöngytyúk fajtái390
A tenyészállatok kiválasztása és párosítása391
Fölnevelés, elhelyezés, takarmányozás391
A gyöngytyúk hasznosítása392
Kilencedik fejezet
Pulykatenyésztés
A pulyka fajtái393
A tenyészállatok kiválasztása és párosítása394
Fölnevelés, elhelyezés, takarmányozás395
A pulyka hasznosítása397
Tizedik fejezet
Kacsatenyésztés
A kacsa fajtái398
A tenyészállatok kiválasztása és párosítása400
Fölnevelés, elhelyezés, takarmányozás404
A kacsa hasznosítása405
Tizenegyedik fejezet
Lúdtenyésztés
A lúd fajtái407
A tenyészállatok kiválasztása és párosítása409
Fölnevelés, elhelyezés, takarmányozás411
A lúd hús-, zsír- és májtermelése413
A tenyész- és hízóludak elhelyezése, gondozása415
A lúd tolltermelése415
Tizenkettedik fejezet
Galambtenyésztés
A legismertebb galamfajták416
A galamb elhelyezése417
A galamb takarmányozása418
Szaporítás418
A galamb hasznosítása419
Függelék
A nyúl tenyésztése
A hazánkban tenyésztett nyúlfajták420
Szaporítás422
A nyulak elhelyezése422
A házinyúl termékeinek értékesítése423
Irodalom423
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv