| SZARVASMARHATENYÉSZTÉS | |
| Bevezetés | |
| A szarvasmarha eredete és domesztikációja | 17 |
| A marha rokonfajai | 20 |
| A szarvasmarhatenyésztés népgazdasági jelentősége | 22 |
| A szarvasmarhák elnevezései | 23 |
| A szarvasmarha külső testalakulása | |
| A testalakulás bírálatának jelentősége | 24 |
| A szarvasmarha kültakarója | 27 |
| A szarvasmarhák színei | 28 |
| A szarvasmarha súlyának és testméreteinek megállapítása | 29 |
| A fejlettség és az élősúly | 30 |
| A szarvasmarha testrészeinek elbírálása | 36 |
| A fej | 36 |
| A törzs | 39 |
| A tőgy | 43 |
| A végtagok | 51 |
| A szarvasmarha életkorának meghatározása | 55 |
| Az ivari jelleg és az ivartalanítás | 57 |
| A szarvasmarha belső értékmérő tulajdonságai | |
| Egészség, szervezeti szilárdság, élettartam | 58 |
| Termékenység | 62 |
| Növekedési erély, koraérés, ivari koraérés | 64 |
| Vérmérséklet, természet és rossz szokások | 65 |
| A tejtermelés | 67 |
| A tejtermelés élettana és a szolgálatában álló szervek működése | 69 |
| Tejzsírtermelés, zsírszázalék | 72 |
| A tej egyéb alkotórészei | 74 |
| Fejhetőség | 76 |
| Perzisztencia | 77 |
| A tejtermelést befolyásoló tényezők | 79 |
| Takarmányfelvevőképesség, legelőkészség | 83 |
| Hústermelés, hizodalmasság | 84 |
| Erőtermelés | 86 |
| A szarvasmarhafajták és csoportosításuk | |
| Magyar szürke marha | 88 |
| A szimmentáli marha | 89 |
| A magyar tarka marha | 91 |
| Borzderes fajták | 94 |
| Kosztromai | 96 |
| A jersey marha | 97 |
| Fekete és vöröstarka lapálymarhák | 99 |
| Dán vörös | 101 |
| Egyéb fajták | 102 |
| A szarvasmarha tenyésztése | |
| A tenyésztés elvei és a kiválasztás módszerei | 109 |
| Az egyediség (fenotípus) alapján végzett kiválasztás | 112 |
| A származás és a rokonok minősége alapján történő kiválasztás | 113 |
| Az ivadékvizsgálat (utódellenőrzés) a szarvasmarhatenyésztésben | 116 |
| A törzskönyvezés és a termelésellenőrzés | 122 |
| Állományfelvétel | 122 |
| Termelési adatok megállapítása | 122 |
| Tenyésztési adatok | 123 |
| A törzskönyvi ellenőrzés alatt álló tehenek és azok utódainak megjelölése | 123 |
| Küllemi bírálat | 125 |
| Törzskönyvezési adatok értékelése | 129 |
| A szarvasmarha szaporítása | |
| Az ivarzás | 133 |
| A bika használata | 135 |
| Fedeztetés | 136 |
| A vemhesség jelei és tartama | 137 |
| A vemhes tehén ápolása és takarmányozása | 138 |
| Az ellés | 140 |
| A szarvasmarha fölnevelése | |
| Az újszülött borjú ápolása | 145 |
| A borjúnevelés | 147 |
| Az üszők és tinók takarmányozása | 153 |
| A bikaborjak fölnevelése | 155 |
| Fejlődő szarvasmarhák hizlalása | 157 |
| A kifejlett szarvasmarhák takarmányozása | |
| A tehenek takarmányozása | 159 |
| Tenyészbikák takarmányozása | 167 |
| Szarvasmarhahizlalás és feljavítás | 167 |
| A vágómarha minősítése | 173 |
| Az igásökör takarmányozása | 175 |
| A szarvasmarha elhelyezése és ápolása | |
| A tehénistálló | 177 |
| Az istálló berendezése és tartozékai | 189 |
| A bikaistálló | 192 |
| A borjúistálló | 193 |
| Növendékistállók, egyéb rendeltetésű istállók | 195 |
| A fejés | 200 |
| A tehenek gondozása | 205 |
| A tenyészbikák gondozása | 212 |
| Az igásmarhák gondozása és járomozása | 213 |
| Javasolt irodalom | 214 |
| JUHTENYÉSZTÉS | |
| Bevezetés | |
| A juhtenyésztés népgazdasági jelentősége | 217 |
| A juh mint gyapjútermelő | 217 |
| A juh mint tejtermelő | 218 |
| A juh mint hústermelő | 218 |
| A juh egyéb szolgáltatásai | 218 |
| A juh jelentősége a mezőgazdasági üzemben | 218 |
| A juhászat takarmányigényei | 219 |
| A juhot nem tűri a belterjes gazdálkodás? | 219 |
| A juh mint gyomirtó és féregirtó | 220 |
| A juhászat szerepe a talajerő fenntartásában | 221 |
| A juhok elnevezése ivar és kor szerint | 223 |
| Honnan eredtek juhfajtáink? | 223 |
| Alapismeretek a juhtenyésztéshez | |
| A testtájak külső alakulása | 225 |
| A fej | 225 |
| A törzs | 227 |
| A végtagok | 229 |
| Méretek felvétele a juhon | 231 |
| A juh életkorának meghatározása | 231 |
| Gyapjúismeret | |
| A gyapjú | 232 |
| A bundát alkotó szőrképletek | 232 |
| A gyapjúzsír | 234 |
| A gyapjúszál tulajdonságai | 235 |
| A gyapjúszál színe | 235 |
| A gyapjúszál fénye | 236 |
| A gyapjúszál finomsága | 236 |
| A gyapjúszál hűsége | 238 |
| A gyapjúszál erőssége | 239 |
| A gyapjúszál nyújthatósága | 240 |
| A gyapjúszál simulékonysága és alakíthatósága | 240 |
| A gyapjúszál rugalmassága | 241 |
| A gyapjúszál zsugorodóképessége (nemzedő-képessége) | 241 |
| A gyapjú belszerkezete vagy jellege | 241 |
| Kiegyenlítettség | 242 |
| Gyapjúféleségek | 244 |
| A nyírósúly és a gyapjúanyag | 245 |
| A rendement | 246 |
| A gyapjú összértékének kifejezése | 248 |
| A juh fajtái | |
| A merinók | 250 |
| A finomposztó-gyapjas merinó (elektoral-negretti) | 251 |
| A francia rambouillet | 252 |
| A francia húsmerinó (Merinó precoce) | 252 |
| A német húsmerinó | 253 |
| A kaukázusi és a sztavropoli "finomgyapjas" merinók | 254 |
| A magyar fésűsmerinó | 254 |
| A magyar húsmerinó | 254 |
| A cigája | 258 |
| A racka | 261 |
| A tolna-baranyai cikta juh | 264 |
| Karakul juh | 264 |
| Ile de France | 266 |
| Keletfriz | 268 |
| Egyéb fajták | 269 |
| A tenyészjuhok kiválasztása, táplálása, ápolása | |
| Milyen fajtát tenyésszünk? | 272 |
| Az anyajuhok kiválasztása | 273 |
| Termékenység és nevelőképesség | 274 |
| Egészséges szervezet | 275 |
| Termelő-képesség | 275 |
| Gyapjútermelő-képesség | 275 |
| Tejtermelő-képesség | 278 |
| Hústermelő-képesség | 278 |
| Testalakat és testnagyság | 278 |
| A kor | 278 |
| Igénytelenség és élelmesség | 279 |
| Származás | 280 |
| A tenyészkosok kiválasztása | 280 |
| Juhok törzskönyvezése | 282 |
| Állományfelvétel | 282 |
| Tenyésztési és termelési adatok gyűjtése | 282 |
| A küllemi bírálat és a törzskönyvbevétel feltételei | 283 |
| Jegyezzük fel a nem törzskönyvezett anyajuhok és hágókosok termelési adatait is! | 283 |
| A juh életfenntartó (és gyapjútermelő) táplálóanyag-szükséglete | 286 |
| A juh nyári takarmányai, azaz legelői | 287 |
| Gyeplegelők | 287 |
| Esetleges legelők | 288 |
| Mesterséges legelők | 288 |
| Óvintézkedések legeltetés közben | 289 |
| A legeltetés rendje | 289 |
| A juhászkutya | 291 |
| A juh téli takarmányai | 292 |
| Szilázsok | 292 |
| Téli legelők | 293 |
| Nedvdús takarmányok | 294 |
| Széna- és szalmafélék | 294 |
| Abrakfélék | 295 |
| Az ivóvíz és az itatások száma | 295 |
| A juhakol | 295 |
| Az akol elhelyezése és méretei | 296 |
| Ablakok, kapuk, szellőztetők, fenéktalaj | 297 |
| Fészeraklok | 298 |
| Az aklok berendezési tárgyai | 298 |
| A juhok ápolása | 300 |
| Lábvéggyulladás (büdössántaság) | 300 |
| Kergeség | 301 |
| Hólyagférgesség a tüdőben és a májban | 302 |
| Gyomor-, bélférgesség | 303 |
| Tüdőférgesség | 303 |
| A mételykór | 303 |
| A juhcsimbe | 304 |
| A rühösség | 304 |
| Tőgygyulladás | 305 |
| A szaporítás | |
| A párosítás | 306 |
| Mikor ellessünk? | 307 |
| Az anyák üzekedésének jelei, tartama, ismétlődése | 308 |
| Egy koshoz hány anya osztható be? | 309 |
| A nyáj előkészítése pároztatásra | 309 |
| A kosok táplálása és ápolása | 309 |
| Az anyák előkészítése a pároztatásra | 310 |
| A pároztatás | 310 |
| A mesterséges termékenyítés | 312 |
| Az utópároztatás, utó-beondózás | 312 |
| A pároztatási idény időtartama | 312 |
| A vemhesség tartama és jelei | 313 |
| A vemhes anya táplálása és ápolása | 313 |
| A elvetélés | 314 |
| Az ellés | 315 |
| A szoptató, illetőleg fejős anyák táplálása | 316 |
| A juh felnevelése | |
| Az újszülött bárány ápolása | 318 |
| A szopós bárányok táplálása | 319 |
| A szopós bárányok ápolása | 321 |
| A szopós bárányok osztályozása és farkalása | 322 |
| A bárányok elválasztása | 322 |
| A növendékjerkék és növendékürük takarmányozása | 323 |
| A növendékkosok második osztályozása és takarmányozása | 324 |
| A juh gyapjútermelése | |
| Az egészségi állapot | 325 |
| Idegizgalmak | 325 |
| A hiányos táplálás | 325 |
| A vizelet és bélsár hatása | 326 |
| A juhakol rossz szellőzöttsége | 326 |
| Az út porának és a futóhomoknak hatása | 326 |
| Növényi anyagok (takarmánytörmelék, tüskék) a bundában | 326 |
| A szurokjelzés | 327 |
| A juhok nyírása | 327 |
| Mikor nyírjuk a juhokat? | 327 |
| Érdemes-e évente kétszer nyírni? | 327 |
| Mikor nyírjuk a bárányokat? | 328 |
| Előkészület a nyírásra | 328 |
| A nyírás munkája | 328 |
| A lenyírt bundák zsákolása és tárolása | 329 |
| A gyapjú értékesítése | 330 |
| A juh tejtermelése | |
| A juhtej-gazdaság jelentősége | 331 |
| A juhtej fizikai és kémiai tulajdonságai | 332 |
| A tejhozam növelése | 332 |
| A juhok fejése | 334 |
| A juhtej értékesítése | 335 |
| A juh hústermelése | |
| A vágójuh minősége | 336 |
| A hústermelés szervezése juhászatainkban | 337 |
| A juhhizlalás gyakorlata | 337 |
| Függelék | |
| A kecske tenyésztése | |
| A kecske gazdasági jelentősége | 339 |
| Honnan eredtek kekcskefajtáink? | 339 |
| A külső testtájak | 339 |
| A szőrözet és a szín | 340 |
| A súly és a testméretek | 340 |
| Az életkor meghatározása | 341 |
| Milyen fajtát tenyésszünk? | 341 |
| A tenyészkecskék kiválasztása | 342 |
| A kecske táplálása | 343 |
| Táplálóanyag-szükséglet | 343 |
| Takarmányok | 344 |
| Takarmányszabványok | 345 |
| A kecske istállója | 345 |
| A kecske ápolása | 345 |
| Tenyésztési teendők | 345 |
| Pároztatás | 345 |
| A gödölyék és gidák fölnevelése | 346 |
| A kecske tejtermelése | 346 |
| A kecske egyéb haszonvételei | 346 |
| Irodalom | 347 |
| TEJGAZDASÁGTAN | |
| Bevezetés | |
| A tejgazdaságtan története és jelentősége | 351 |
| A tej táplálkozástani jelentősége | 353 |
| A tejelválasztás | |
| A tejmirigy fejlődése és szerkezete | 355 |
| A tejtermelés élettana | 360 |
| A tejleadás élettana | 363 |
| A tej tulajdonságai és összetétele | |
| A tej érzékelhető tulajdonságai | 365 |
| A tej fizikai tulajdonságai | 366 |
| A tej kémhatása | 367 |
| A tej biológiai tulajdonságai | 367 |
| A tej összetétele | 368 |
| A tej víz-, ill. szárazanyag-tartalma | 369 |
| A tejcukor | 369 |
| A tejzsír | 370 |
| A tej fehérjéi | 371 |
| A tej ásványi anyagai | 373 |
| A tej vitaminjai | 373 |
| A tej enzimjei | 374 |
| A tejben található egyéb anyagok | 375 |
| A kolosztrum | 375 |
| A különböző állatfajok tejének összetétele | 376 |
| A tej mikrobái | 376 |
| Baktériumok | 380 |
| Tajsavbaktériumok | 380 |
| Gáztermelő baktériumok | 381 |
| Fehérjebontó, zsírbontó és színtermelő baktériumok | 381 |
| Bakteriofágok | 382 |
| Kórokozó baktériumok és vírusok | 382 |
| Élesztők (sarjadzó gombák) | 382 |
| Penészek (fonálgombák) | 383 |
| A tej termelőhelyen való kezelése és szállítása | |
| A kifejt tej gyűjtése és szűrése | 384 |
| A tejkamra és berendezése | 387 |
| A tej hűtése, szellőztetése és tárolása | 394 |
| A tej csírátlanítása és konzerválása | 397 |
| A tej szállítása | 401 |
| A tejhibák | |
| Takarmányeredetű hibák | 403 |
| Istállóeredetű tejhibák | 404 |
| Mikrobák okozta tejhibák | 404 |
| Kémiai (enzimes) eredetű tejhibák | 405 |
| A tej feldolgozása | |
| A minősített tej | 407 |
| Savanyútej készítmények | 407 |
| Aludttej | 407 |
| A joghurt, tarhó és kefir | 408 |
| A tej fölözése és a vajkészítés | 408 |
| A tej fölözése | 408 |
| A vajkészítés alapelvei | 412 |
| A fölözés és vajgyártás melléktermékei | 415 |
| A vaj összetétele és forgalombahozása | 415 |
| A sajt- és túrókészítés alapelvei | 415 |
| A sajtkészítés | 415 |
| A sajtok osztályozása | 421 |
| A túrókészítés alapelvei | 424 |
| Az étkezési túró készítése | 424 |
| Juhtúró készítése | 425 |
| A sajtgyártás és túrókészítés melléktermékei | 425 |
| Tejkonzervek | 426 |
| A tej és tejtermékek fontosabb vizsgálati módszerei | |
| A mintavétel | 247 |
| A tej szennytartalmának meghatározása | 248 |
| A tej fajsúlyának meghatározása | 230 |
| A tej savfokának meghatározása | 231 |
| A tej zsírtartalmának meghatározása | 233 |
| A tejszín zsírtartalmának meghatározása | 236 |
| A vaj víztartalmának meghatározása | 238 |
| A tej hamisított voltának kimutatása | 239 |
| Vizsgálati eljárások a tőgygyulladás kimutatására | 240 |
| A tej mikrobatartalmára vonatkozó vizsgálatok | 243 |
| A tej hevített voltának kimutatására szolgáló vizsgálati eljárások | 244 |
| Tejgazdasági jogszabályok | 246 |
| Irodalom | 246 |
| Tárgymutató | 449 |
