| Könyvünkről és céljáról | 5 |
| A növénytan fogalma és felosztása | 8 |
| A növénytan szerepe és jelentősége a kert- és szőlőgazdaságtudományban | 9 |
| Kárpáti Zoltán: Sejttan | |
| A sejt | 11 |
| A sejt részei | 12 |
| A sejt és az energida fogalma | 13 |
| A sejt alakja | 13 |
| A sejt nagysága | 15 |
| A sejtet alkotó anyagok | 15 |
| A sejt élő alkotórészei | 17 |
| A protoplazma | 17 |
| A citoplazma | 21 |
| A sejtmag | 24 |
| Színtestecskék | 35 |
| Sejtorganoidok | 39 |
| Alloplazmatikus sejtszervek vagy sejtfüggelékek | 41 |
| A sejt élettelen, passzív alkotórészei | 42 |
| A citoplazma produktumai | 42 |
| A sejtfal | 42 |
| A sejtnedv | 51 |
| A sejtmag produktumai | 62 |
| A színtestecskék produktumai | 62 |
| A sejt anyagcseréje | 65 |
| A sejt növekedése | 73 |
| A sejt ingerlékenysége | 73 |
| A sejt mozgása | 74 |
| Rejtett életmódot folytató sejtek | 76 |
| A sejt keletkezése és szaporodása | 76 |
| A sejt öregedése, elhalása | 77 |
| A sejtek evolúciója | 77 |
| Görgényi Lászlóné: Szövettan | |
| A sejtek differenciálódása, a szövetek kialakulása | 79 |
| A szövetek fogalma és osztályozása | 80 |
| Osztódó szövetek | 81 |
| Állandósult szövetek | 86 |
| Kárpáti Zoltán - Görgényi Lászlóné - Terpó András: A növények szervtana | |
| A szervtan fogalma | 109 |
| A test differenciálódása | 109 |
| A testalakulás általános szabályai | 110 |
| A növényi test tagolódása | 113 |
| Az elágazás | 114 |
| Az oldalszervek elhelyezkedése a tengelyen | 116 |
| A telepes növények | 118 |
| Az egysejtű növények differenciálódása | 119 |
| A sejttársulások vagy aggregációk | 119 |
| A többsejtű telepes növények differenciálódása | 121 |
| A hajtásos növények | 122 |
| A hajtásos növények tagolódása | 122 |
| A növényi test szerveződésének összefüggései | 123 |
| A hajtásos növény kialakulása | 124 |
| A vegetatív szervek alaktana | 124 |
| A gyökérrendszer | 125 |
| A gyökerek tagolódása | 126 |
| A gyökerek osztályozása | 126 |
| A gyökér szöveti szerkezete és fejlődése | 135 |
| A gyökér elsődleges szövetei | 136 |
| Az oldalgyökerek kialakulása | 139 |
| A gyökér másodlagos vastagodása | 141 |
| A gyökér evolúciója | 142 |
| A hajtásrendszer | 143 |
| A rügy | 144 |
| A hajtásrendszer fejlődése | 147 |
| A hajtás polaritása | 149 |
| A hajtás növekedésének irányítása | 150 |
| A föld feletti hajtás | 151 |
| A lombozat | 157 |
| A fás szárú növények csíranövényei | 157 |
| A földbeli hajtások | 158 |
| A hajtásrendszer szövettana | 161 |
| Az elsődleges szövetek kialakudlása | 161 |
| A hajtás másodlagos vastagodása | 167 |
| Fás növényeink szöveti felépítése | 169 |
| Szövetpótlás, sebhegesztés | 173 |
| A dugványok gyökeresedése | 174 |
| A hajtás evolúciója | 175 |
| A levél | 175 |
| A levelek csoportjai | 176 |
| A lomblevél | 179 |
| A levél erezete | 187 |
| A levél elágazódása | 189 |
| A levéllemez tagoltsága | 189 |
| Összetett levelek | 190 |
| A levelek többalakúsága: a heterofillia | 193 |
| A levél színezete | 198 |
| A levelek leválása | 200 |
| A levél szöveti felépítése | 201 |
| A hajtás felületi képletei | 203 |
| A hajtás módosulásai és redukciója | 204 |
| A reproduktív szervek alaktana | 215 |
| A szaporodás és szervei | 215 |
| Az ivartalan szaporodás és szervei | 216 |
| A mesterséges vegetatív szaporítás és módjai | 219 |
| Az oltások szövettani viszonyai | 223 |
| A transzplantáció biológiai jelentősége | 226 |
| Az ivaros szaporodás és szervei | 228 |
| Az ivaros szaporodás | 228 |
| Az ivaros szaporodás szervei | 231 |
| Az ivaros folyamatot elősegítő körülmények | 233 |
| A nemzedékváltakozás | 233 |
| A magvas növények ivaros szaporodása | 237 |
| A virág | 240 |
| A virágtakarótáj | 244 |
| A porzótáj | 247 |
| A termőtáj | 251 |
| A virágszerkezet törvényszerűségei | 256 |
| A virág kifejlődése | 260 |
| A növények ivarérettsége | 260 |
| A virágnyílás | 261 |
| Másodvirágzás | 262 |
| A virágzat | 262 |
| Egyszerű virágzatok | 263 |
| Összetett virágzatok | 266 |
| A megporzás és ökológiája | 268 |
| A megporzás és a virágszerkezeti típusok összefüggése | 269 |
| A megporzás módjai | 270 |
| A megtermékenyülés | 273 |
| A virág törzsfejlődése és a virágtájak morfológiai értéke | 275 |
| A virágtagok morfológiai értéke és törzsfejlődése | 277 |
| A virág kertészeti jelentősége | 278 |
| A mag | 280 |
| Az embrió kialakulása | 280 |
| A magkezdemény teljes átalakulása maggá | 282 |
| Táplálószövetek | 282 |
| Maghéj | 284 |
| A mag szöveti felépítése | 285 |
| A magvak csírázása | 287 |
| A csírázás módjai | 289 |
| A termés | 290 |
| A termés kialakulása | 290 |
| A termés részei | 291 |
| A termések tápanyag-raktározása | 292 |
| A termések biológiai osztályozása | 293 |
| A termések gyakorlati osztályozása | 297 |
| A termés fejlődéstörténete | 302 |
| A termés és a mag kertészeti jelentősége | 303 |
| A termések és magvak elterjesztésének eszközei és módjai | 304 |
| A mag rögzítése | 306 |
| A hibridek jelentősége | 307 |
| A kereszteződés lehetőségei | 307 |
| Az utódok tulajdonságai | 309 |
| Növényi rendellenességek | 311 |
| Teratómák | 311 |
| Gubacsok | 317 |
| Fontosabb irodalom | 319 |
| Név- és tárgymutató | 321 |