Két kor mezsgyéjén

Fülszöveg

A szlovákiai magyar irodalom és kultúra történetének kérdéseivel foglalkozók nem
kerülhetik meg Turczel Lajos munkásságának, kutatásainak eredményeit. A Két kor mezsgyéjén című monográfia 1967-ben jelent meg, abban az időszakban, amikor a társadalmi fejlődés a közép-európai régióban határozott progresszív elemekkel és tendenciákkal gazdagodott. Bizonyára ez a nyitott légkör is hozzájárult a csehszlovákiai magyar irodalom 1918 és 1938 közötti kérdéseinek
objektív vizsgálatához. Turczel Lajos - bevezető szavaiban - saját művét olyan „irodalomszociológiai munkának" tekinti és nevezi, amely „irodalomtörténetírásunk számára kíván forrásmunkául szolgálni". Alkalmazott módszerével kapcsolatban megállapítja: „A nagy mennyiségű és heterogén összetételű anyag osztályozása és értékelése már eleve kizárta az esszé módszerét, s a pozitivista tárgy- és tényszerűséggel rögzítő
objektív rendszerezést és felmérést tette szükségessé". Görömbei András írta e munkával kapcsolatban: „Turczel Lajos... Tovább

Fülszöveg

A szlovákiai magyar irodalom és kultúra történetének kérdéseivel foglalkozók nem
kerülhetik meg Turczel Lajos munkásságának, kutatásainak eredményeit. A Két kor mezsgyéjén című monográfia 1967-ben jelent meg, abban az időszakban, amikor a társadalmi fejlődés a közép-európai régióban határozott progresszív elemekkel és tendenciákkal gazdagodott. Bizonyára ez a nyitott légkör is hozzájárult a csehszlovákiai magyar irodalom 1918 és 1938 közötti kérdéseinek
objektív vizsgálatához. Turczel Lajos - bevezető szavaiban - saját művét olyan „irodalomszociológiai munkának" tekinti és nevezi, amely „irodalomtörténetírásunk számára kíván forrásmunkául szolgálni". Alkalmazott módszerével kapcsolatban megállapítja: „A nagy mennyiségű és heterogén összetételű anyag osztályozása és értékelése már eleve kizárta az esszé módszerét, s a pozitivista tárgy- és tényszerűséggel rögzítő
objektív rendszerezést és felmérést tette szükségessé". Görömbei András írta e munkával kapcsolatban: „Turczel Lajos könyvének egyik legnagyobb érdeme szándékának feddhetetlen tisztasága: ő semmit sem akar bizonyítani. A maguk bonyolultságában, ellentmondásosságában mutatja be az irodalmi élet fejlődésének feltételeit. Ennek megfelelő a módszer is: a józan mérlegelés, szembeállítás. Hatalmas tényanyagot sorakoztat fel, aztán próbál eligazodni benne. Reflexióival sohasem saját elképzelését akarja az olvasóra erőltetni, csupán árnyaltabb körültekintésre ösztönöz Egyedül az igazság érdekli ". Vissza