Kézikönyv az alegységparancsnokok felkészüléséhez

'Kézikönyv az alegységparancsnokok felkészüléséhez ' összes példány

Kiadó:	Munkásőrség Országos Parancsnoksága
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	815 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Néhány színes és fekete-fehér ábrával illusztrálva. Belső használatra!

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Bevezetés	3
Politikai - Katonapolitikai ismeretek	5
A munkásőrség helye, szerepe a társadalomban	7
A Munkásőrség megalakulása és fejlődése	7
A Munkásőrség mint társadalmi osztályszervezet	11
A Munkásőrség mint fegyveres testület	12
Szolgálati ismeretek	15
A munkásőrök kötelességei és jogai	17
A munkásőrők kötelességei	17
A munkásőrök jelentési kötelezettségei	18
A függelem és a parancs fogalma. A parancs tartalma, kötelező ereje és kiadásának módja	18
A munkásőrök magatartásának általános szabályai	20
Előljárók	20
Elöljáróknál történő jelentkezések	20
Beosztottak	21
A munkásőrök tiszteletadása	21
Díszőrség	22
Megszólítás - üdvözlés	22
A munkásőr jogai	23
A szolgálat fogalma, a szolgálatba helyezés, a szolgálatba lépés és az igénybevétel módja, időtartama	25
A szolgálat fajtái	28
A szolgálat átvételére és teljesítésére vonatkozó általános szabályok	28
A munkásőr eljárásának általános szabályai	29
Személyes szabadságot nem korlátozó szolgálati intézkedések	30
Személyes szabadságot korlátozó szolgálati intézkedések	31
A kényszerítő eszközök alkalmazása	34
A Munkásőrség ügyeleti, biztosító és őrszolgálata	43
Az egységügyeleti, biztosító és szolgálata	43
Az őrszolgálat	53
Az őrhelyek berendezése, technikai eszközök rendeltetése és alkalmazásuk módjai	70
Alegységparancsnokok magasabb harckészültségi fokozatokban helyezéssel kapcsolatos feladatai	75
A munkásőrök feladatai riadó elrendelése esetén	78
Jelentési kötelezettségek	78
A ruházati felszerelés tárolásával kapcsolatos feladatok	78
Bevonulással kapcsolatos tudnivalók	79
A riadó végrehajtása során adódó feladatok	79
Karhatalmi harcászati ismeretek	81
Ellenséges felderítő-diverziós tevékenységről	83
A "különleges hadviselés" és a korszerűen szervezett diverziós tevékenység fogalma, célja és általános elvei	83
A működési területre történő eljuttatás lehetőségei	88
A diverziós akciók formák és módszerei	89
A különleges erők felderítő tevékenysége, támadó harceljárása objektumok ellen	94
A munkásőrök általános kötelességei harctevékenységek végrehajtása során	96
Általános kötelességek	96
A parancsnok parancsának megértése, legjobb tudása szerint való teljesítése	97
A saját feladat, az ellenséges helyzet alapos ismerete	97
Határozottság, következetesség, öntevékenység a feladatok végrehajtásában	98
A fegyver harckész állapotban való tartása, célravezető és bátor használata	98
Folyamatos tájékozódás a terepen	99
A terep kihasználása	100
A harcszerű mozgás	100
Az együttműködés és az összeköttetés állandó fenntartása	108
A védőeszközök normaidőre történő felvétele	109
A rejtés, álcázás végrehajtása	109
Szocialista törvényesség betartása	110
Munkásőr alegységek alkalmazásának elvei	111
Rajnál kisebb erejű szolgálati csoport alkalmazásának általános elvei	111
Raj alkalmazásának általános elvei	111
A szakasz alkalmazásának általános elvei	111
Rajnál kisebb erejű szolgálati csoport parancsnokául kijelölt munkásőr általános feladatai	112
A rajparancsnok általános feladatai	112
A szakaszparancsnok általános feladatai	114
Az "önálló" feladatra alkalmazott alegységparancsnok feladatainak főbb sajátosságai	116
Szolgálati csoportok	117
Felderítő kutató csoport	118
Csapda-leshely	132
Járőr	137
Figyelő őrszem	146
Fedező csoport	152
Biztosító őr - őrök	156
Ellenőrző átengedő pont	157
Harcmodor	163
Blokírozás	163
Kutatás	183
Bekerítés	207
Üldözés	233
Alegységparancsnokok parancsnoki munkája	251
Lőkiképzés	261
Általános alapismeretek	263
Fegyver szerkezeti és működési elvei	263
Lőszer	264
A cső	267
A zárszerkezet	267
A helyretoló szerkezet	269
Az elsütő szerkezet	269
Az ütőszerkezet	271
A biztosító	272
Az adogatószerkezet	272
A tok	272
Az irányzék	273
A tusa	273
A lövészfegyverek tartozékai	273
A lövészfegyverek tisztító szerelései	274
Fegyverek műszaki jellemzése és működési rendszere	274
A fegyverek üzemeltetése és biztonsági rendszabályai	276
Szét- és összeszerelés általános szabályai	277
A tisztítás és kenés szabályai	278
Technikai ellenőrzés (megvizsgálás) szabályai	280
A fegyverek tárolási és megőrzési szabályai	282
Fegyver anyagismeret	283
A 9 mm-es PA 63 pisztoly	283
A 7,62 mm-es AKM géppisztoly	288
A 7,62 mm-es AMP puskagránáttöltő géppisztoly	294
A 7,62 mm-es RPK golyószóró	300
A 7,62 mm-es PKMSZ géppuska	305
A kézigránát anyagismeret	318
Lőelmélet	321
A robbanóanyagok, a robbanás, a robbanóanyagok felosztása gyakorlati alkalmazásuk szerint	321
A lőfegyverek felosztása (kategórizálása)	323
A lövés fogalma és jelensége	323
A lövedék mozgása a csőben	325
A lövedék kezdősebessége, átütő és ölő hatása	326
A lövedék mozgása a levegőben, a röppálya	329
A célzás (irányzás) fogalma. A célzás (irányzás) eszközei	331
A pásztázás fogalma, pásztázó lövés (pásztázó irányzék) helyi pásztázás	334
A fedettér, holttér fogalma, ezek ismereteinke gyakorlati jelentősége	338
A lövés kedvező feltételei	339
A lövedék szórás fogalma, törvényszerűségei, a középső találati pont (KTP) megállapítása kevés lövés estén	340
A pontos lövés feltételei	341
A találati valószínűség fogalma, függősége	342
A lövés (tüzelés) hatásossága. A tűzhatásosság ismertető jelei. A tűzsűrűség és a tűzgyorsaság	343
Tüzelés szabályai lövészfegyverekkel	345
Általános elvek	345
A tüzelés szabályai álló, felbukkanó és mozgó célra	346
A tüzelés szabályai menetközben	348
A tüzelés szabályai különböző időjárási viszonyok között	349
A tüzelés szabályai hegységben	349
A tüzelés szabályai korlátozott látási viszonyok között és éjszaka	351
A tüzelés szabályai légi célra	353
A tüzelés szabályai géppuskával hézagban, szárnyról és a saját egységek felett	355
A tüzelés szabályai mérgező és sugárzó harcanyagok hatásának feltételei között	356
Munkásőr alegységek tűzvezetése	359
Általános elvek	359
A tűz megszerzése	360
A figyelés megszervezése	360
A terep értékelése, tanulmányozása	361
A tüzelőállás kiválasztása és berendezése	361
A tűzfeladatok megszabása	362
A lőelemek előkészítése	363
A tűz vezetése	364
A cél felderítése, értékelése és kiválasztása	365
A fegyverfajta kiválasztása	365
A tüzelési testhelyzet, a tűznem és a tűznyitás pillanatának megválasztása	366
Célmegjelölés	366
Tüzelési feladat megoldása	367
Tűzhatás figyelése, a tűz helyesbítése	368
Harcszerű lőgyakorlatok	370
Harcszerű lőgyakorlat lövészraj kötelékben "A" változat	370
Harcszerű lőgyakorlat lövészraj kötelékben "B" változat	373
Lőtérszolgálat és kötelmei	377
Lövészvezető	377
Lőgyakorlatvezető	380
Lőtérügyeletes (helyettes)	382
Biztonsági őrségparancsnok	384
Biztonsági őrség (őrök)	85
Figyelő	85
Lőtérberendező parancsnok	386
Jelzőfedezék parancsnok, jelzők	387
Lőszerfelvételezőhely parancsnok	388
Lőszeres	389
Fegyvermester	389
Ügyeletes orvos (felcser)	389
Figyelési távolság meghatározása	391
Célok felderítése, értékelése és jelentése	391
A távolság meghatározása	393
Tömegpusztító fegyverek hatása elleni védelem	407
A tömegpusztító fegyverek	407
Az atomfegyver	409
A vegyifegyver	413
A biológiai fegyver	419
Gyújtófegyverek, ködképző eszközök	423
A gyújtófegyverek általános jellemzése	423
Ködképző eszközök	426
Egyéni vegyivédelmi eszközök	428
70 M. csapatgázálarc	428
67 M. összfegyvernemi védőkészlet	441
Készenlét ampulla (önampulal, KÉPA)	452
Munkásőrök és alegységek tevékenysége atom és vegyitámadás esetén	455
Magatartás szabályai atom- és vegyitámadás esetén	455
Szennyezett terepszakaszok leküzdésének módjai	458
Vegyi- sugármentesítés fertőtlenítés	461
Vegyi- sugármentesítéssel és fertőtlenítéssel kapcsolatos tudnivalók	461
Mentesítő, fertőtlenítő anyagok, oldatok	462
Személyi vegyimentesítő csomag (SZVCS)	463
Fegyver vegyimentesítő csomag (FVCS-M)	465
Mentesítési módszerek, eljárások	466
Tereptan	471
A terep jellegének hatása a harcban, egyszerűbb mérések a terepen	475
A terep különböző fajtái, felosztása és hatása a harctevékenységekre	475
A tereptárgyak felosztása és hatása a harcra	480
Tájékozódás és mozgás a terepen térkép nélkül	483
A tájoló használata és ellenőrzése	483
A világtájak meghatározása	484
Azimut fogalma, mérése, kitűzése	491
Mozgás térkép (vázlat) alapján	495
Tájékozódás a terepen térkép alapján, egyszerű terepvázlatok készítése	497
A térkép tájolása tájolóval és tereptárgyak alapján	497
Az álláspont meghatározás térkép alapján	498
Tájékozódás éjszaka, valamint erdőben, hegyekben és nagyobb településekben	505
A térkép méretaránya távolság meghatározása a térképen	506
A tereptárgyak ábrázolása a katonai térképeken	507
Egyszerű terepvázlatok összeállításának szabályai, szerkesztése	508
Műszaki ismeretek	515
Tüzelőállások építése	517
Az álcázás	525
Fedezékek, szükségóvóhelyek építése, berendezése	529
Fedezékek, szükségóvóhelyek típusai	529
Pinceóvóhelyek kialakításának módjai	529
Árokóvóhelyek építése	541
Fedezékek, szükségóvóhelyek felszerelése és berendezése	557
A robbantás	559
A robbantási feladatok végrehajtásánál alkalmazott trotil robbanóanyagok	559
A trotil szelencék általános jellemzői	559
Tűzzel való gyújtás	559
Hiradóképzés	567
A hiradás helye, szerepe a Munkásőrség általános tevékenységében	569
TBK-1 tábori távbeszélőkészülékek	571
Veszprém-2 rádiókészülék	577
R-105/D URH rádiókészülék	581
URH rádiókészülékek telepítési helyének kiválasztása	595
Rádióhiradás alapfogalmai	599
Ellátó-egészségügyi ismeretek	605
A munkásőrök ellátásnak általános szabályai	607
Technikai anyagok kezelése, használata	609
A munkásőrök ruházati ellátása, felszerelése	621
A munkásőrök öltözködésének szabályai	625
A munkásőrök élelmezése	633
A munkásőrök igénybevételével kapcsolatos költség térítések	635
A rajparancsnokok egészségügyi feladatai a kiképzési és szolgálati feladatok végrehajtása során	637
A munkásőrök egészségügyi ellátása	643
Ön- és kölcsönös segélynyújtás	647
Az emberi szervezet felépítése	647
Baleseti tünettan	649
Elsősegély általános szabályai	657
Vérzések	657
Égések	663
Végtagok	664
Koponya-, agysérülések	666
Nyaksérülések	668
Mellkassérülések	668
Gerincsérülések	670
Medencetörés	671
Hasi sérülések	673
Shock	673
Áramütés	673
Vízbefulás	674
Az újraélesztés	675
Személyi vegyivédelmi csomag alkalmazása	676
Készenléti ampullák használata vegyiharcanyag alkalmazása esetén	678
Elsősegélynyújtás tömegpusztító (atom, vegyi, biológiai) fegyverek alkalmazása esetén	679
Alaki kiképzés	681
Bevezető	683
Általános meghatározások	685
Az alakzatok és azok vezetése	685
A parancsnokok és a beosztottak kötelmei sorakozás előtt és sorakozás után	688
Alaki fogások és mozdulatok fegyver nélkül	693
Mozdulatok és fogások fegyverrel	701
A tiszteletadás, a jelentések és jelentkezések szabályai	707
A szolgálati érintkezés és a munkásőri magatartás szabályai	711
Gépjárműre és gépjárműről szállás rendje, magatartás gépjárművön	713
Alakzatok járművek nélkül. A raj alakzatai	715
A szakasz alakzatai	719
Pirotechnikai anyagok	721
A Munkásőrségnél rendszeresített pirotechnikai anyagok általános jellemzése, fajtái	723
A 30 mm-es világító-jelzőrakéta rendeltetése, szerkezeti felépítése és működési elve	723
A 95/36 N fehér füstjelző-töltény rendeltetése felépítése és kezelése	731
A hangjelző töltény rendeltetése, szerkezeti felépítése és kezelése	734
Ködfejlesztő eszközök	736
52. M. színes füstjelző gyertyák rendeltetése, szerkezeti felépítése és kezelése	740
"KAF" ingerlő füstgyertyák rendeltetése, szerkezeti felépítése és kezelése	742
A pirotechnikai anyagok használata során betartandó általános biztonsági rendszabályok	745
Mellékletek	749-815

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem