| Előszó Dr. Áder János, a Magyar Országgyűlés Elnöke | 11 |
| Az európai integráció története | |
| Az integráció kérdése Európában a második világháború után | 15 |
| Az Európai Szén és Acélközösség megalakulása | 19 |
| Az Európai Védelmi Közösség kudarcától a Római Szerződésig | 20 |
| Az EGK első tizenöt éve | 24 |
| Az Egyesítő Szerződés és intézményi hatásai | 25 |
| Hatokból tizenkettek - az EK bővülései | 26 |
| Az Egységes Európai Okmány elfogadása - Az egységes piac megvalósítása | 28 |
| Közösségekből Unió - A Maastrichti Szerződés | 30 |
| Az Európai Unió Maastricht után - Nehézségek és újab bővülés | 32 |
| Az Amszterdami Szerződés és a legújabb fejlemények | 35 |
| Az Európai Unió intézményrendszere | |
| Az intézményrendszer jellege | 41 |
| A Tanács | 42 |
| Az Európai Unió Tanácsa | 42 |
| A COREPER és a tanácsi munkacsoportok | 42 |
| Az Európai Tanács | 44 |
| A soros elnökség intézménye | 45 |
| A Tanács szavazási formái | 46 |
| A Bizottság | 48 |
| A Bizottság tagjai | 48 |
| A Bizottság hivatali struktúrája | 49 |
| A Bizottság hatásköre | 51 |
| A Parlament | 52 |
| A Parlament intézményi szerepének fejlődése | 52 |
| A Parlament összetétele | 54 |
| A Bíróság | 56 |
| A Bíróság feladata | 56 |
| A Bíróság összetétele | 56 |
| A Bíróság eljárása és hatásköre | 57 |
| A Számvevőszék | 59 |
| A Számvevőszék összetétele | 59 |
| A Számvevőszék munkája | 59 |
| A Gazdasági és Szociális Bizottság | 60 |
| A Gazdasági és Szociális Bizottság összetétele | 60 |
| A Gazdasági és Szociális Bizottság tevékenysége | 61 |
| A Régiók Bizottsága | 62 |
| A Régiók Bizottsága összetétele | 62 |
| A Régiók Bizottsága tevékenysége | 63 |
| Az Európai Beruházási Bank | 63 |
| Az Európai Beruzázási Bank intézményi felépítése | 64 |
| Az Európai Beruházási Bank feladata | 64 |
| A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank | 65 |
| A Központi Bankok Európai Rendszere | 66 |
| Az Európai Központi Bank intézményei | 68 |
| Az Európai Ombudsman | 69 |
| Az Európai Unió döntéshozatali, jogalkotási rendszere | |
| A közösségi döntéshozatal mechanizmusa | 73 |
| A Bizottság-Tanács-Parlament "triumvirátus" szerepe a közösségi döntéshozatalban | 74 |
| Döntéshozatali eljárások a Parlament bevonásának mértéke szerint | 81 |
| Az Európai Unió döntéshozatalában megjelenő jogi eszközök és a közösségi jogforrások | 89 |
| Az Európai Unió három pillére | |
| Az Európai Unió és a három pillér fogalma | 97 |
| Az első pillér: az Európai Közösségek | 99 |
| A második pillér: a közös kül- és biztonságpolitika | 100 |
| A külpolitikai együttműködés kialakulása | 100 |
| A Maastrichti Szerződés második pillére | 101 |
| A közös kül- és biztonságpolitika eredményei és nehézségei | 106 |
| Az Amszterdami Szerződés újításai | 106 |
| A harmadik pillér: A bel- és igazságügyi együttműködés | 112 |
| A Maastricti Szerződés és a harmadik pillér | 112 |
| A Schengeni Egyezmény | 114 |
| Az Amszterdami Szerződés és a bel- és igazságügyi együtműködés egy részének közösségiesítése | 115 |
| A közösségi jog | |
| A közösségi jogrendszer jellemzői | 121 |
| A közösségi jog viszonya a nemzetközi joghoz | 121 |
| A közösségi jog viszonya a tagállamok belső jogrendjéhez | 121 |
| Jogharmonizáció az Európai Közösségekben | 123 |
| "A négy alapszabadság" | 126 |
| Az áruk szabad mozgása | 127 |
| A szolgáltatások szabad mozgása | 127 |
| A személyek szabad mozgása | 128 |
| A tőke szabad mozgása | 129 |
| A közösségi versenyjog | 130 |
| A vállalkozásokra vonatkozó rendelkezések | 131 |
| Az államra vonatkozó rendelkezések | 132 |
| Az Európai Unió világgazdasági kapcsolatai és kereskedelem-politikája | |
| Az Európai Unió világgazdasági súlya | 137 |
| Az Európai Unió közös kereskedelempolitikája | 138 |
| Az Európai Unió külkapcsolatai | 140 |
| A Közösség multilaterális külkapcsolatai | 141 |
| A Közösség kétoldalú külkapcsolatai | 142 |
| Monetáris integráció az Eu-ban, a Gazdasági és Pénzügyi Unió | |
| A monetáris integráció kialakulása | 151 |
| Az Európai Monetáris Rendszer | 152 |
| A Delors-terv | 154 |
| A közös pénz előnyei | 155 |
| A Maastrichti Szerződés és az EMU | 156 |
| Az EMU Maastricht után | 158 |
| Nehézségek a Maastrichti Szerződést követően | 158 |
| Döntés az "euro"-ról és a bevezetés menetrendjéről | 159 |
| A harmadik szakasz előtt | 160 |
| Az EMU gazdasági és politikai dimenziói | 163 |
| Az Európai Unió költségvetése | |
| Az EU költségvetésének jellege | 169 |
| Az EU költségvetésének szerkezete | 170 |
| A közös költségvetés bevételei | 170 |
| A közös költségvetés kiadásai | 171 |
| Költségvetési viták és reformcsomagok | 173 |
| A költségvetési viták központi kérdései | 173 |
| A "Delors I." és a "Delors II." reformcsomagok | 175 |
| Az Agenda 2000 programcsomag költségvetési rendelkezései | 179 |
| A költségvetési eljárás | 185 |
| A közös mezőgazdasági politika | |
| A közös mezőgazdasági politika felállítása | 189 |
| Az agrárpiaci rendtartás a közös mezőgazdasági politika első harminc éváben | 190 |
| A közös agrárpolitika első évtizedeinek eredményei és problémái | 191 |
| A CAP 1992-es reformja | 193 |
| A reformintézkedések hatásai | 195 |
| A CAP újabb reformja - Az Agenda 2000 agrárpolitikai rendelkezései | 197 |
| Az Európai Unió regionális politikája, a strukturális és kohéziós alapok | |
| Az Európai Unió regionális politikájának kialakulása, fejlődése | 205 |
| A strukturális alapok | 208 |
| A strukturális alapok működésének, tevékenységének alapelvei | 208 |
| A strukturális politika eszközei: alapok, és közösségi kezdeményezések | 213 |
| A Kohéziós Alap | 215 |
| Közösségi politikák | |
| Iparpolitika | 224 |
| Az iparpolitika feltételeinek fejlődése az integráció első harminc évében | 224 |
| Iparpolitika a kilencvenes években | 226 |
| Kutatás-fejlesztési politika | 228 |
| A közlekedési politika és a transzeurópai hálózatok | 231 |
| A közlekedési politika fejlődése az egységes piac kiépítéséig | 231 |
| A közlekedési politika célrendszerének átalakulása | 232 |
| A transzeurópai hálózatok programja | 232 |
| Energiapolitika | 234 |
| Az energiapolitika fejlődése | 234 |
| Az Energia Charta | 236 |
| Környezetvédelmi politika | 237 |
| A környezetvédelmi politika kialakulása, fejlődése | 237 |
| A környezetvédelmi politika eszközei | 238 |
| Az ötödik környezetvédelmi akcióprogram | 239 |
| Az Európai Környezeti ügynökség | 240 |
| Foglalkoztatás és szociálpolitika | 240 |
| A szociálpolitika fejlődése a Maastrichti Szerződésig | 240 |
| A foglalkoztatás kérdésének előtérbe kerülése, az Amszterdami Szerződés hatása | 243 |
| Az Európai Unió és a keleti bővítés | |
| A társulástól a csatlakozási tárgyalásokig - az Európai Unió és a közép-kelet-európai országok kapcsolatainak fejlődése a kilnecvenes években | 249 |
| A kapcsolatok intézményesülése Közép-Kelet-Európával: az Európai Megállapodások | 249 |
| A közép-kelet-európai országok csatlakozásának feltételrendszere | 254 |
| A kritériumoktól az országvéleményig | 256 |
| A bővítési folyamat megindítása és a csatlakozási tárgyalások | 262 |
| A keleti bővítés problémás kérdései | 269 |
| A keleti bővítés legnagyobb kihívásai | 269 |
| Válaszok a bővítésből adódó kihívásokra | 276 |
| a keleti bővítés további nyitott kérdései | 287 |
| A könyvben előforduló idegen nyelvű rövidítések | 291 |
| A könyvben szereplő, az Európai Unióval kapcsolatos, fontosabb fogalmak magyarázata | 293 |
| Irodalomjegyzék | 319 |
| Content in English (Angol tartalomjegyzék) | 250 |