| Előszó Dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke | 15 |
| Bevezető - Horváth Zoltán | 17 |
| Az Európai Unió fejlődése és felépítése | |
| Az európai integráció története és fejlődése | 21 |
| Az integráció kérdése Európában a II. világháború után | 21 |
| Az Európai Szén- és Acélközösség megalakulása | 27 |
| Az Európai Védelmi Közösség kudarcától a Római Szerződésig | 28 |
| Az EGK első tizenöt éve | 32 |
| Az Egyesülési Szerződés és intzéményi hatásai | 34 |
| Hatokból Tizenkettek - Az EK bővülései | 35 |
| Az Egységes Európai Okmány elfogadása - Az egységes piac megvalósítása | 37 |
| Közösségekből Unió - A Maastrichti Szerződés | 39 |
| Az EU Maastricht után - Kezdeti nehézségek után eredmények: újabb bővülés és a közös pénz bevezetése | 42 |
| Maastricht folytatása: Az Amszterdami Szerződés | 46 |
| A Nizzai Szerződés és a bővítés és mélyítés folyamata az ezredfordulón | 49 |
| Az Európia Unió intézményrendszere | 60 |
| Az intézményrendszer jellege | 60 |
| A Tanács | 62 |
| A Bizottság | 74 |
| A Parlament | 82 |
| A Bíróság | 94 |
| A Számvevőszék | 100 |
| A Gazdasági és Szociális Bizottság | 101 |
| A Régiók Bizottsága | 104 |
| Az Európai Beruházási Bank | 106 |
| A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank | 109 |
| Az Európai Ombudsman | 112 |
| A három pillérre épülő Unió | 114 |
| Az Európai Unió és a három pillér fogalma | 114 |
| A három pillér tagozódása | 117 |
| Az Európai Unió költségvetése | 121 |
| Az EU költségvetésének jellege | 121 |
| Az EU költségvetésének szerkezete | 122 |
| Költségvetési viták és reformcsomagok | 126 |
| A költségvetési eljárás | 139 |
| Az EU közösségi pillérének működési kerete | |
| A közösségi döntéshozatal és jogalkotás | 143 |
| A Bizottság-Tanács-Parlament "triumvirátus" szerepe a közösségi döntéshozatalban | 144 |
| Döntéshozatali eljárások a Parlament bevonása szerint | 159 |
| A Bizottság mint delegált döntéshozó - A komitológia működése | 175 |
| A közösségi jog | 179 |
| A közösségi jog létrehozásának okai | 179 |
| A közösségi jog forrásai | 180 |
| A közösségi jogrendszer jellemzői | 189 |
| Jogharmonizáció az EU-ban | 193 |
| Az egységes piac és a négy alapszabadság | 197 |
| Az áruk szabad mozgása | 198 |
| A személyek szabad mozgása | 203 |
| A szolgáltatások szabad nyújtása | 211 |
| A tőke szabad mozgása | 216 |
| A gazdasági és Monetáris Unió | 218 |
| A monetáris integráció kialakulása | 218 |
| Az Európai Monetáris Rendszer | 219 |
| A Delors-terv | 221 |
| A közös pénz előnyei | 222 |
| A Maastrichti Szerződés és az EMU | 223 |
| Az EMU Maastricht után - Az euró beindítása | 226 |
| Közös politikák és közös tevékenységek | |
| A közös kereskedelempolitika és az EU világgazdasági kapcsolatai | 239 |
| Az Európai Unió világgazdasági súlya | 239 |
| Az Európai Unió közös kereskedelempolitikája | 241 |
| Az Európai Unió külgazdasági kapcsolatrendszere | 244 |
| Az EU fejlesztési együttműködési politikája | 255 |
| Versenypolitika | 258 |
| A közösségi szintű versenypolitika létrehozásának céljai | 259 |
| A vállalatokra vonatkozó közösségi versenyjogi szabályok | 259 |
| Az államra vonatkozó rendelkezések | 262 |
| A közös mezőgazdaság és a közös halászati politikák | 266 |
| A közös mezőgazdasági politika felállítása | 266 |
| Az agrárpiaci rendtartás a közös mezőgazdasági politika első három évtizedében | 268 |
| A közös agrárpolitika első három évtizedének eredményei és problémái | 269 |
| A CAP 1992-es reformja | 271 |
| A reformintézkedések hatásai | 273 |
| A CAP újabb reformja - Az Agenda 2000 agrárpolitikai rendelkezései | 274 |
| A közös halászati politika | 281 |
| A közös közlekedési politika és a transzeurópai hálózatok | 283 |
| A közös közlekedési politika kiépülése | 283 |
| A közös közlekedési politika új célkitűzései | 284 |
| A transzerurópai hálózatok programja | 286 |
| Regionális politika - Gazdasági és szociális kohézió az EU-ban | 289 |
| Az Európai Unió regionális politikájának kialakulása, fejlődése | 289 |
| A gazdasági és szociális kohézió eszközei, a strukturális és kohéziós alapok működése 1999-ig | 294 |
| Az Agenda 2000 és a strukturális és kohéziós politika átalakítása | 301 |
| Foglalkoztatás- és szociálpolitika | 308 |
| A szociálpolitika fejlődése a kilencvenes évekig | 308 |
| A foglalkoztatás kérdésének előtérbe kerülése, az Amszterdami Szerződés hatása | 311 |
| A közösségi foglalkoztatás- és szociálpolitika új irányai | 314 |
| Ipar-, eneriga- és kutatás-fejlesztési politikák | 317 |
| Iparpolitika | 317 |
| Energiapolitika | 323 |
| Kutatás-fejlesztési politika | 327 |
| Környezetvédelmi politika | 330 |
| A közösségi környezetvédelmi politika kialakulása, fejlődése | 330 |
| A közösségi környezetvédelmi politika összetevői | 332 |
| Fogyasztóvédelmi és egészségügyi politikák | 338 |
| A közösségi fogyasztóvédelmi politika | 338 |
| Egészségügyi politika közösségi szinten | 343 |
| Oktatás és kultuáris politikák | 346 |
| Oktatási, szakképzési és ifjúsági politika közösségi szinten | 346 |
| Kulturális és audiovizuális politika közösségi szinten | 351 |
| Az EU kormányközi pilléreinek működése | |
| A második pillér | 359 |
| A külpolitikai együttműködés kialakulása | 359 |
| A Maastrichti Szerződés második pillére: a közös kül- és biztonságpolitika létrejötte | 360 |
| A közös kül- és biztonságpolitika első éveinek eredményei és problémái | 365 |
| Az Amszertdami Szerződés: újítások a CFSP intézményi, döntéshozatali rendszerén | 366 |
| A közös kül- és biztonságpolitika kulcskérdései Amszerdam után | 369 |
| A kölni csúcs döntései | 372 |
| Az ESDP konkretizálása: Helsinkitől Nizzáig | 375 |
| A harmadik pillér | 381 |
| A bel- és igazságügyi együttműködés létrejötte: a Maastrichti Szerződés harmadik pillére | 381 |
| A Schengeni Egyezmény és a schengeni acquis | 384 |
| Az Amszterdami Szerződés: a harmadik pillér átalakítása, a bel- és igazságügyi együttműködés egy részének közösségiesítése | 386 |
| A szabadság, biztonság, igazság övezetének kiépítése | 391 |
| Az Alapvető Jogok Chartája | 394 |
| A Nizzai Szerződés harmadik pillért érintő rendelkezései | 396 |
| Az Európai Unió bővítése | |
| Az EU és a közép- és kelet-európai országok kapcsolatainak fejlődése a társulástól a csatlakozás előkészítéséig | 399 |
| A kapcsolatok intézményesülése Közép- és Kelet-Európával: az Európai Megállapodások | 399 |
| A közép- és kelet-európai országok csatlakozásának feltételrendszere | 406 |
| A kritériumoktól az országvéleményekig | 409 |
| A bővítési folyamat és a csatlakozási tárgyalások | 414 |
| A bővítés kritikus kérdései | 432 |
| A keleti bővítés kihívásai | 432 |
| Válaszok a bővítésből adódó kihívásokra | 440 |
| A könyvben előforduló idegen nyelvű rövidítések | 457 |
| Definíciógyűjtemény (A könyvben szereplő, az Európai Unióval kapcsolatos, fontosabb fogalmak magyarázata) | 461 |
| Irodalomjegyzék | 493 |
| Angol tartalomjegyzék | 499 |
Folytatás Microsoft-tal