| Kiadó: | Magyar Országgyűlés |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
| Oldalszám: | 498 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 21 cm x 14 cm |
| ISBN: | 963-00-7231-9 |
| Előszó Dr. Áder János, az Országgyűlés elnöke | 15 |
| Bevezető a negyedik kiadáshoz - Horváth Zoltán | 17 |
| Az Európai Unió fejlődése és felépítése | |
| Az európai integráció története és fejlődése | 21 |
| Az integráció kérdése Európában a II. világháború után | 21 |
| Az Európai Szén- és Acélközösség megalakulása | 27 |
| Az Európai Védelmi Közösség kudarcától a Római Szerződésig | 28 |
| Az EGK első tizenöt éve | 32 |
| Az Egyesülési Szerződés és intzéményi hatásai | 34 |
| Hatokból Tizenkettek - Az EK bővülései | 35 |
| Az Egységes Európai Okmány elfogadása - Az egységes piac megvalósítása | 37 |
| Közösségekből Unió - A Maastrichti Szerződés | 39 |
| Az EU Maastricht után - Kezdeti nehézségek után eredmények: újabb bővülés és a közös pénz bevezetése | 42 |
| Maastricht folytatása: Az Amszterdami Szerződés | 46 |
| A Nizzai Szerződés és a bővítés és mélyítés folyamata az ezredfordulón | 48 |
| Az Európia Unió intézményrendszere | 56 |
| Az intézményrendszer jellege | 56 |
| A Tanács | 58 |
| A Bizottság | 70 |
| A Parlament | 78 |
| A Bíróság | 90 |
| A Számvevőszék | 96 |
| A Gazdasági és Szociális Bizottság | 97 |
| A Régiók Bizottsága | 100 |
| Az Európai Beruházási Bank | 102 |
| A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank | 106 |
| Az Európai Ombudsman | 108 |
| A három pillérre épülő Unió | 110 |
| Az Európai Unió és a három pillér fogalma | 110 |
| A három pillér tagozódása | 113 |
| Az Európai Unió költségvetése | 117 |
| Az EU költségvetésének jellege | 117 |
| Az EU költségvetésének szerkezete | 18 |
| Költségvetési viták és reformcsomagok | 122 |
| A költségvetési eljárás | 135 |
| Az EU közösségi pillérének működési kerete | |
| A közösségi döntéshozatal és jogalkotás | 139 |
| A Bizottság-Tanács-Parlament "triumvirátus" szerepe a közösségi döntéshozatalban | 140 |
| Döntéshozatali eljárások a Parlament bevonása szerint | 155 |
| A Bizottság mint delegált döntéshozó - A komitológia működése | 171 |
| A közösségi jog | 175 |
| A közösségi jog létrehozásának okai | 175 |
| A közösségi jog forrásai | 176 |
| A közösségi jogrendszer jellemzői | 185 |
| Jogharmonizáció az EU-ban | 189 |
| Az egységes piac és a négy alapszabadság | 193 |
| Az áruk szabad mozgása | 194 |
| A személyek szabad mozgása | 199 |
| A szolgáltatások szabad nyújtása | 207 |
| A tőke szabad mozgása | 212 |
| A gazdasági és Monetáris Unió | 214 |
| A monetáris integráció kialakulása | 214 |
| Az Európai Monetáris Rendszer | 215 |
| A Delors-terv | 217 |
| A közös pénz előnyei | 218 |
| A Maastrichti Szerződés és az EMU | 219 |
| Az EMU Maastricht után - Az euró beindítása | 222 |
| Közös politikák és közös tevékenységek | |
| A közös kereskedelempolitika és az EU világgazdasági kapcsolatai | 233 |
| Az Európai Unió világgazdasági súlya | 233 |
| Az Európai Unió közös kereskedelempolitikája | 235 |
| Az Európai Unió külgazdasági kapcsolatrendszere | 238 |
| Az EU fejlesztési együttműködési politikája | 249 |
| Versenypolitika | 252 |
| A közösségi szintű versenypolitika létrehozásának céljai | 252 |
| A vállalatokra vonatkozó közösségi versenyjogi szabályok | 253 |
| Az államra vonatkozó rendelkezések | 256 |
| A közös mezőgazdaság és a közös halászati politikák | 260 |
| A közös mezőgazdasági politika felállítása | 260 |
| Az agrárpiaci rendtartás a közös mezőgazdasági politika első három évtizedében | 262 |
| A közös agrárpolitika első három évtizedének eredményei és problémái | 263 |
| A CAP 1992-es reformja | 265 |
| A reformintézkedések hatásai | 267 |
| A CAP újabb reformja - Az Agenda 2000 agrárpolitikai rendelkezései | 269 |
| A közös halászati politika | |
| A közös közlekedési politika és a transzeurópai hálózatok | 276 |
| A közös közlekedési politika kiépülése | 276 |
| A közös közlekedési politika új célkitűzései | 277 |
| A transzerurópai hálózatok programja | 279 |
| Regionális politika - Gazdasági és szociális kohézió az EU-ban | 282 |
| Az Európai Unió regionális politikájának kialakulása, fejlődése | 282 |
| A gazdasági és szociális kohézió eszközei, a strukturális és kohéziós alapok működése 1999-ig | 287 |
| Az Agenda 2000 és a strukturális és kohéziós politika átalakítása | 294 |
| Foglalkoztatás- és szociálpolitika | 300 |
| A szociálpolitika fejlődése a kilencvenes évekig | 300 |
| A foglalkoztatás kérdésének előtérbe kerülése, az Amszterdami Szerződés hatása | 303 |
| A közösségi foglalkoztatás- és szociálpolitika új irányai | 306 |
| Ipar-, eneriga- és kutatás-fejlesztési politikák | 308 |
| Iparpolitika | 308 |
| Energiapolitika | 314 |
| Kutatás-fejlesztési politika | 318 |
| Környezetvédelmi politika | 321 |
| A közösségi környezetvédelmi politika kialakulása, fejlődése | 321 |
| A közösségi környezetvédelmi politika összetevői | 323 |
| Fogyasztóvédelmi és egészségügyi politikák | 329 |
| A közösségi fogyasztóvédelmi politika | 329 |
| Egészségügyi politika közösségi szinten | 333 |
| Oktatás és kultuáris politikák | 336 |
| Oktatási, szakképzési és ifjúsági politika közösségi szinten | 336 |
| Kulturális és audiovizuális politika közösségi szinten | 341 |
| Az EU kormányközi pilléreinek működése | |
| A második pillér | 349 |
| A külpolitikai együttműködés kialakulása | 349 |
| A Maastrichti Szerződés második pillére: a közös kül- és biztonságpolitika létrejötte | 350 |
| A közös kül- és biztonságpolitika első éveinek eredményei és problémái | 355 |
| Az Amszertdami Szerződés: újítások a CFSP intézményi, döntéshozatali rendszerén | 356 |
| A közös kül- és biztonságpolitika kulcskérdései Amszerdam után | 359 |
| A kölni csúcs döntései | 362 |
| Az ESDP konkretizálása: Helsinkitől Nizzáig | 365 |
| A harmadik pillér | 371 |
| A bel- és igazságügyi együttműködés létrejötte: a Maastrichti Szerződés harmadik pillére | 371 |
| A Schengeni Egyezmény és a schengeni acquis | 374 |
| Az Amszterdami Szerződés: a harmadik pillér átalakítása, a bel- és igazságügyi együttműködés egy részének közösségiesítése | 376 |
| A szabadság, biztonság, igazság övezetének kiépítése | 381 |
| Az Alapvető Jogok Chartája | 383 |
| A Nizzai Szerződés harmadik pillért érintő rendelkezései | 385 |
| Az Európai Unió bővítése | |
| Az EU és a közép- és kelet-európai országok kapcsolatainak fejlődése a társulástól a csatlakozás előkészítéséig | 389 |
| A kapcsolatok intézményesülése Közép- és Kelet-Európával: az Európai Megállapodások | 389 |
| A közép- és kelet-európai országok csatlakozásának feltételrendszere | 395 |
| A kritériumoktól az országvéleményekig | 398 |
| A bővítési folyamat és a csatlakozási tárgyalások | 403 |
| A bővítés kritikus kérdései | 420 |
| A keleti bővítés kihívásai | 420 |
| Válaszok a bővítésből adódó kihívásokra | 428 |
| A keleti bővítés további nyitott kérdései | 442 |
| A könyvben előforduló idegen nyelvű rövidítések | 447 |
| Definíciógyűjtemény (A könyvben szereplő, az Európai Unióval kapcsolatos, fontosabb fogalmak magyarázata) | 451 |
| Irodalomjegyzék | 483 |
| Angol tartalomjegyzék | 489 |
A lapélek enyhén foltosak, néhány lapon aláhúzás látható.
A borító enyhén töredezett.
Folytatás Microsoft-tal