Előszó
Részlet a könyvből:
"Dávid Gyula:
ÉRTÉKEK ÉS MÉRTÉKEK
REMÉNYIK SÁNDOR ÍRÓKRÓL, IRODALOMRÓL
Reményik Sándornak, a költőnek, a közel fél évszázados tiltás és megbélyegzés után, napjainkra...
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:
"Dávid Gyula:
ÉRTÉKEK ÉS MÉRTÉKEK
REMÉNYIK SÁNDOR ÍRÓKRÓL, IRODALOMRÓL
Reményik Sándornak, a költőnek, a közel fél évszázados tiltás és megbélyegzés után, napjainkra sikerült már visszahódítania közönségét. A korábban közkézen forgott Összes versek (1941, 1943) újrakiadásai után az egykorú lapokban, folyóiratokban lappangó költemények (főképp vallásos költészetét bemutató kötetekbe foglalt) kiadásával, majd az „összes"-ekbe annak idején fel nem vettek teljességét hozzáférhetővé tevő Hátrahagyott versek (2000) megjelenésével s az e kötet anyagát is tartalmazó legújabb Reményik-összessel nem csak mennyiségét tekintve, de mélységében is gazdagodott, sokrétűbbé vált róla alkotható képünk.
Ez azonban a teljes életműnek csak egy része.
Reményik Sándor ugyanis nem csak költő volt, sőt nem is költőnek indult. Először, 1913-1914-ben egy vidéki lapocskában, a Dobsina és Vidékében kezdett közölni sajátos hangulatú lírai prózát, amelyben Áprily Lajos költészetének csíráját látta, s egyik sorozata címét általánosítva Látomásoknak nevezett. (A megváltó vers. In: Reményik Sándor emlékkönyv. 7-23.) De ugyancsak az 1910-es évektől Reményik neve alatt az irodalom, főleg a költészet problémáival foglalkozó esszék, kritikák is napvilágot láttak, s a költő, hosszabb-rövidebb kihagyásokkal, egészen haláláig ebben a minőségben is jelen volt az erdélyi magyar irodalomban.
Erre a több száz írást kitevő - nyugodtan mondhatjuk - kritikusi életműre néhány kiemelkedő vagy témájánál fogva az érdeklődés előterébe került darab révén rá is irányult már a szakmai figyelem: megszólalásaira például a Ravasz László kirobbantotta „schisma-pör"-ben, Makkai Sándor Ady-könyve, a Magyar fa sorsa kapcsán vagy a „nem lehet"-vitában hivatkozott is a korszakkal foglalkozó irodalomkutatás, de mind ez ideig nem került sor a Reményik-hagyaték e jelentős részének módszeres felkutatására, számbavételére..."
Vissza