Ki voltál Te Erzsébet?

Előszó

Szent Erzsébet szülőföldjén
A világon legismertebb és legtiszteltebb magyar nő, Árpádházi Szent Erzsébet születési helyének dicsőségéért két város vetekszik mintegy negyed évezrede. Akkoriban jelent meg egy német életrajz, amely II. Endre magyar király lányának szülőhelyéül Pozsonyt jelölte meg. Forrására - ha egyáltalán volt ilyen - azóta se derült fény. A pataki polgárok mindenesetre rendületlenül őrzik a tradíciót Szent Erzsébet sárospataki születéséről. E sorok írója a harmincas évek végén megilletődötten nézte a pataki vár kápolnájában Szent Erzsébet oltárképét, Franz Eybl alkotását, majd azt a kő kádat, amiben Szent Erzsébetet fürdették. S később sem ingott meg a patakiak meggyőződése, amikor a régészek kimutatták, hogy a szóbanforgó kőedény egy véka, s hogy a vár maga is csak a XV. században épült.
A levéltári kutatás és a régészeti munka lassankint "felzárkózott" a hagyományokhoz. Kibontakozott egy, a fejedelmek koráig visszanyúló erdőispánság képe, amely magában foglalta a Bodrog két partján húzódó erdős hegyeket és mocsaras réteket. A pataki erdőispánság később a királyok, majd a királynők birtoka lett, melyet évről-évre végiglátogattak kíséretükkel, míg a pénzgazdálkodás bevezetése feleslegessé nem tette ezt a vándor életmódot. A birtok központja a Bodrog gázlójánál lehetett, ahol a folyó elérte a vulkáni hegyvonulat szélét, s ahol tutajokra, dereglyékre rakták az ország legjobb minőségű malomköveit, a pataki kőbánya termékeit. Vissza