Első kötet | |
Előszó az első kiadáshoz (Hont Ferenc) | 11 |
Előszó a második kiadáshoz (Staud Géza) | 13 |
Tájékoztató | 15 |
SZÍNJÁTÉK AZ ŐSI KÖZÖSSÉGEKBEN | 17 |
A színjáték eredete (Hont Ferenc) | 19 |
A mimetikus cselekvés | 19 |
Az életszínjáték | 21 |
Az ünnepi színjáték | 25 |
A dráma keletkezése | 27 |
Spirális fejlődés | 29 |
A törzsi társadalmak színjátéka (Dömötör Tekla) | 30 |
A színjáték előtörténete | 30 |
Színjátéktípusok és alkotóelemek | 31 |
Földrajzi változatok | 36 |
A RABSZOLGATARTÓ TÁRSADALMAK SZÍNJÁTÉKA | 43 |
Az ókori Közel-Kelet színjátéka | 45 |
Egyiptom (Dömötör Tekla) | 45 |
Mezopotámia (Székely György) | 48 |
Az antik görög színjáték (Ritoók Zsigmond) | 49 |
A görög színjáték kezdetei | 49 |
Az antik görög színház virágkora | 52 |
A drámai játékok az athéni ünnepeken | 53 |
Drámai előadások | 56 |
A drámai alkotás | 62 |
A görög mimosz és a bábjáték | 65 |
Az antik görög színház hanyatlása | 66 |
A hellenizmus színházkultúrája | 69 |
A római birodalom színházi élete (Horváth István Károly) | 73 |
Népi színjáték az ősi Itáliában | 73 |
Az atellana | 75 |
A római dráma kezdetei | 77 |
Plautus és a római vígjáték virágkora | 79 |
A római dráma második nemzedéke | 85 |
Színházépület és -technika | 86 |
Mimus és pantomimus. A hanyatlás | 88 |
Az első osztálytársadalmak színjátékának jellemző vonásai (Székely György) | 92 |
A FEUDALIZMUS KORÁNAK SZÍNJÁTÉKA | 95 |
Színjáték a feudaliuzmus kialakulása és virágzása korában (V-XIV. század) | 99 |
A rabszolgatartó kor színjátékos hagyományai és továbbfejlődésük (Székely György) | 99 |
A mimus-utódok és színjátéktípusok | 99 |
Népi szokásrétegek | 103 |
A latin dráma szórványos újrajelentkezése | 106 |
A középkor vallásos színjátékai (Dömötör Tekla és Székely György) | 108 |
Liturgikus és félig liturgikus játékok | 108 |
Az előadások általános leírása | 111 |
A nemzeti fejlődésben mutatkozó sajátosságok | 119 |
A feudális uralkodó osztály teátrális szokásai (Székely György) | 128 |
A városi polgárság színjátéktípusai (Székely György) | 131 |
Színjáték a kapitalista viszonyok kialakulásának korában (XIV-XVI. század) | 140 |
Az itáliai humanizmus és reneszánsz (Horányi Mátyás) | 140 |
A világi elemek megerősödése | 141 |
A trionfo | 142 |
Menyegzői játékok | 143 |
Az olasz humanisták színházi kísérletei | 144 |
Az új színházi műveltség központja | 145 |
Az új műfajok | 147 |
Az új színház és színpad | 151 |
A commedia dell'arte | 157 |
A spanyol reneszánsz színháza (Horányi Mátyás) | 166 |
Vallásos és bukolikus színház | 167 |
A spanyol dráma kezdetei | 170 |
A spanyol reneszánsz színház szervezeti és színpaformái | 174 |
A színjáték Angliában a Tudor-reneszánsztól Shakespeare haláláig (Székely György) | 180 |
Tovább élő középkori formák | 181 |
Az angol humanizmus és reneszánsz színháza | 183 |
A hivatásos színház kialakulása | 186 |
Shakepeare és kortársai | 193 |
A francia reneszánsz színjáték (Staud Géza) | 198 |
Színházak és társulatok | 199 |
Olasz színészek Franciaországban | 201 |
A reneszánsz dráma kialakulása | 202 |
Műsorok, előadások és közönség | 205 |
A reneszánsz színház német földön (Mátyusz Elemérné) | 208 |
A német humanisták színjátékai | 208 |
A protestáns iskolai színjátszás | 211 |
A mesterdalnokok színjátéka | 213 |
A németalföldi reneszánsz színjáték (Cenner Mihály) | 218 |
A skandináv reneszánsz színjáték (Cenner Mihály) | 223 |
Dánia | 223 |
Svédország | 227 |
A kelet-európai nemzeti nyelvű reneszánsz színjátszás és dráma (Dömötör Tekla) | 228 |
Játékalkalmak, műfajok és színjátszók | 229 |
Délszlávok | 230 |
Lengyelek | 232 |
Csehek, morvák, szlovákok | 234 |
Magyarok | 236 |
Oroszok | 238 |
AZ ELSŐ POLGÁRI FORRADALOMTÓL A FRANCIA FORRADALOMIG XVII. század | 241 |
Németalföld (Cenner Mihály) | 243 |
A nemzeti polgári színjátékkultúra kialakulása | 243 |
Itália (Horányi Mátyás) | 247 |
Az opera születése és fő típusai | 247 |
Színházépítészet és díszletművészet | 250 |
A spanyol "aranykor" színháza (Horányi Mátyás) | 253 |
A színházak és szcenika | 254 |
Lope de Vega és a spanyol nemzeti dráma | 257 |
Calderón barokk "világszínháza" | 260 |
A francia klasszicizmus "nagy százada" (Staud Géza) | 262 |
Új színházak a XVII. században | 263 |
Szcenika és díszletművészet | 266 |
Drámaelméleti irodalom | 268 |
Társulatok és színészek | 270 |
A Comédie Italienne első korszaka | 273 |
A klasszicista műsor | 275 |
A balett és az opera kezdetei Franciaországban | 278 |
Az angol forradalom és a restauráció színháza (Székely György) | 282 |
Út a polgári forradalomhoz | 282 |
A Stuart-restauráció korának színjátéka | 288 |
A német barokk színház (Mályusz Elemérné) | 292 |
Az egyházi rendek színjátékai | 292 |
A protestáns iskolai színjátszás nemzeti jellege | 296 |
Olasz, angol és holland vándorszínészek Németországban | 298 |
A német vándorszínészet kezdetei | 301 |
A bécsi udvari barokk színház | 303 |
Udvari operák és a korai nem daljáték | 306 |
XVIII. század | |
Az angol felvilágosodás színháza (Székely György) | 309 |
A polgári ízlés térhódítása | 309 |
Az angol felvilágosodás kibontakozása | 313 |
Az írországi színjátszás kezdetei | 315 |
A francia színjátszás a felvilágosodás korában (Staud Géza) | 318 |
Színház a francia kastélyokban | 319 |
A francia jezsuita iskolai színjátszás | 322 |
A Comédie Francaise a forradalom előtt | 325 |
Az opera | 332 |
A Comédie Italienne második korszaka | 334 |
A vásári színjátszás és az opéra comique | 337 |
A német nyelvterület színjátszása a XVIII. században (Belitska Hedvig) | 344 |
A német fejedelmi udvarok rokokó színháza | 345 |
Gottsched és Karoline Neuber reformtörekvései | 347 |
A hamburgi Nemzeti Színház. Lessing és Ekhof | 349 |
A mannheimi Nemzeti Színház | 351 |
A Sturm und Drang intermezzója, Friedrich Ludwig Schröder | 353 |
A bécsi népszínház kialakulása | 355 |
Az udvari színház Bécsben, Mária Terézia korában | 358 |
A bécsi Burgtheater megalapítása | 359 |
A németalföldi színház fejlődése (Cenner Mihály) | 362 |
A barokk ízlés térhódítása | 362 |
A "természetes" stílus első jelentkezése | 364 |
A barokk színház északon (Cenner Mihály) | 366 |
Dánia | 366 |
Svédország | 369 |
Az olasz színház a XVIII. században (Horányi Mátyás) | 372 |
Színházépületek | 373 |
Goldoni és Gozzi | 373 |
A melodráma és az opera (Staud Géza) | 376 |
Neoklasszikus törekvések Spanyolországban (Horányi Mátyás) | 380 |
A portugál színház a XVIII. században (Staud Géza) | 382 |
Barokk színházkultúra a kelet-európai népeknél (Dömötör Tekla) | 385 |
Színházépületek. Színpadtechnika és díszletművészet | 386 |
Műsortípusok | 389 |
A délszláv fejlődés | 391 |
Csehek, morvák, szlovákok | 393 |
Lengyelország | 395 |
Románia | 398 |
Görögország | 398 |
Magyarország | 399 |
Oroszország (Staud Géza) | 400 |
A KÖZEL- ÉS TÁVOL-KELETI NÉPEK SZÍNJÁTÉKAI A XIX. SZÁZADIG | |
Közel-Kelet (Székely György) | 409 |
Az örmény színjáték | 409 |
Grúzia színjátéka | 412 |
Irán színjátéka | 412 |
A török birodalom színjátéka | 415 |
Távol-Kelet (Miklós Pál) | 418 |
India színházművészete | 418 |
Eredetproblémák | 418 |
A színház alakulása középkor óta | 420 |
Hátsó-India és Indonézia színjátékai | 424 |
A lámaizmus színháza. Tibet és Mongólia | 426 |
Kína színházművészete | 429 |
Az ősi színjátéktípusok | 429 |
A középkori színjátszás | 432 |
A déli dráma | 437 |
Az újkori klasszikus "opera"-színház | 439 |
A japán színjátszás története | 441 |
Énekes-táncos előformák | 441 |
A nő-játék | 442 |
A bábjáték és a kabuki | 443 |
Címmutató (Bárány György) | 449 |
Névmutató (Szamosi Ivánné) | 474 |
Második kötete | |
A SZÍNHÁZ A KAPITALIZMUS KORÁBAN XIX. SZÁZAD | 11 |
Franciaország (Staud Géza) | 15 |
A színház a forradalom és a császárság idején | 16 |
A Comédie Francaise | 18 |
A melodráma | 19 |
A romantikus dráma | 22 |
A romantikus díszletművészet | 25 |
A romantika színészei | 27 |
Az opera | 29 |
Az operett | 32 |
A naturalista dráma kialakulása | 33 |
Antoine és a Théátre Libre | 39 |
A kor nagy színészei | 41 |
A német nyelvterület színháztörténete (Belitska Hedvig) | 44 |
A német klasszicizmus színháza. Weimar | 45 |
A berlini színház Iffland és Brühl vezetése alatt | 47 |
A bécsi Burgtheater. Josef Schreyvogel | 49 |
A bécsi népi színház | 51 |
A romantika színháza | 54 |
E. T. A. Hoffmann és a bambergi színház | 55 |
Immermann düsseldorfi kísérleti színháza | 56 |
Az opera Mozarttól Wagnerig (Staud Géza) | 57 |
A bécsi operett (Staud Géza) | 61 |
Heinrich Laube és Franz Dingelstedt | 62 |
A meiningeniek színháza | 66 |
A német naturalizmus. Otto Brahm és a Freie Bühne | 67 |
A német színészet Svájcban (Staud Géza) | 71 |
Anglia (Székely György) | 74 |
Búcsú a klasszcizmustól | 74 |
A romantika kibontakozása | 76 |
A cirkusz és a bábjáték | 78 |
Realista törekvések a viktoriánus Angliában | 79 |
A zenés színpad és a bábjáték | 82 |
A realista színművészet virágzása | 84 |
Nagyszerű közjáték: Az ír színház újjászületése | 88 |
Az észak-amerikai színház (Szántó Judit) | 90 |
Az észak-amerikai színjátszás kezdetei | 91 |
A hősi korszak: 1750-től a századfordulóig | 93 |
Terjeszkedő ország - terjeszkedő színház. A századfordulótól a polgárháborúig | 99 |
Az üzleti színház virágkora: a polgárháborútól az első világháborúig | 109 |
Az olasz színház (Marx József) | 119 |
Az első állandó társulatok | 120 |
A hazai repertoár | 121 |
A polgári színház kezdetei | 124 |
A polgári színház repertoárja | 126 |
A verista színház | 127 |
A dialektális színház | 131 |
Az olasz opera nagy százada (Staud Géza) | 132 |
A díszletművészet (Staud Géza) | 136 |
A spanyol színház (Bikfalvy Péter) | 140 |
A romantikus színház | 141 |
A realizmus kora | 146 |
Portugália (Staud Géza) | 151 |
Hollandia (Cenner Mihály) | 156 |
Dánia (Cenner Mihály) | 163 |
Norvégia (Cenner Mihály) | 168 |
Svédország (Cenner Mihály) | 172 |
Finnország (Cenner Mihály) | 179 |
Oroszország (Somlai Péter) | 182 |
Színházak | 183 |
A műsor | 185 |
A színjátszás | 193 |
Az opera és a balett | 198 |
Az orosz díszleltművészet első évszázada | 201 |
Lengyelország (Radó György) | 204 |
Csehország (Szalatnai Rezső) | 214 |
Románia (Heszke Béla) | 223 |
Délszlávok (Dani Tivadar) | 231 |
Horvátország | 231 |
Szlovénia | 235 |
Szerbia | 236 |
Magyarország (Staud Géza) | 241 |
AZ IMPERIALIZMUS ÉS A SZOCIALIZMUS KIALAKULÁSÁNAK KORA XX. SZÁZAD | 253 |
Franciaország (Staud Géza) | 257 |
Újszínházak | 258 |
A bulvárszínházak a századforduló után | 259 |
A Comédie Francaise | 260 |
A szecesszió | 262 |
Az avantgarde | 263 |
A francia színházak átszervezése | 270 |
Opera, balett, pantomim | 273 |
Az abszurdok és a politikai színház | 276 |
Belgium (Staud Géza) | 281 |
A német nyelvterület színháza | 285 |
Max Reinhardt szecessziós "álomszínháza" | 286 |
A Burgtheater a századfordulón (Belistska Hedvig) | 290 |
A weimari Németország színháza | 291 |
A német színház a fasizmus alatt | 298 |
A német színház a második világháború után | 302 |
A Német Demokratikus Köztársaság színháza | 303 |
A Német Szövetségi Köztársaság színháza (Szántó Judit) | 306 |
A kabaré Németországban (Staud Géza) | 311 |
Az osztrák színház 1918 után (Szántó Judit) | 313 |
A svájci színjátszás a XX. században | 319 |
A német opera és táncművészet (Staud Géza) | 321 |
4. Anglia (Szántó Judit) | 327 |
Az első világháború színháza | 329 |
Az üzleties színház fénykora | 329 |
A művészi színház a két világháború között | 332 |
A második világháborútól az 1956-os fordulatig | 336 |
1956 - egy új korszak kezdete | 339 |
Az angol dráma és a színház 1956 után | 340 |
Az ír színház az első világháború után | 349 |
Egyesült Államok (Szántó Judit) | 352 |
A művészi színház nagy évtizedei | 353 |
A politikai színház évtizede | 360 |
A zenés műfajok | 363 |
A bábjáték | 365 |
A második világháború után | 365 |
A musical comedy virágkora | 373 |
Kanada (Staud Géza) | 376 |
A francia nyelvű színjátszás | 376 |
Az angol nyelvű színjátszás | 378 |
A kiegyenlítődés felé | 380 |
Ausztrália (Staud Géza) | 382 |
Olaszország (Marx József) | 387 |
A verista színház felbomlása | 388 |
A századforduló nagy színészei | 390 |
A futurizmus és a crepuscolarizmus színháza | 391 |
Pirandello színháza | 393 |
Pirandello nyomában | 395 |
A második világháború után (Marx József és Nyerges László) | 396 |
Opera és balett (Staud Géza) | 404 |
Díszletművészet (Staud Géza) | 407 |
Spanyolország (Bikfalvy Péter) | 412 |
Latin-Amerika (spanyol nyelvterület) (Staud Géza) | 422 |
Argentína | 423 |
Bolívia | 425 |
Chele | 426 |
Kuba (Bikfalvy Péter) | 427 |
Mexikó | 431 |
Peru | 432 |
Uruguay | 433 |
Venezuela | 434 |
Portugália (Staud Géza) | 436 |
Brazília (Staud Géza) | 440 |
Hollandia (Staud Géza) | 443 |
Dánia (Staud Géza) | 448 |
Norvégia (Staud Géza) | 454 |
Svédország (Staud Géza) | 460 |
Finnország (Staud Géza) | 470 |
Az orosz és szovjet színház a XX. században (Staud Géza és Nemes Zsuzsa) | 474 |
A Moszkvai Művész Színház | 475 |
A szecesszió | 478 |
A forradalom színháza | 483 |
A szocialista színházi szervezet kialakulása | 485 |
A szovjet színház művészi kibontakozása | 487 |
Az opera | 500 |
A balett | 504 |
A bábjáték | 508 |
Orosz és szovjet szcenika a XX. században | 519 |
A szovjet nemzetiségi köztársaságok színművészete | 511 |
Lengyelország (Radó György és Pályi András) | 522 |
Csehszlovákia | 537 |
Csehország (Zádor András) | 537 |
Szlovákia (Balogh Géza) | 552 |
Románia (Heszke Béla) | 559 |
Jugoszlávia (Dani Tivadar és Gerold László) | 569 |
Bulgária (Karig Sára) | 582 |
Görögország (Kovács Tivadar) | 591 |
Törökország (Kovács Tivadar) | 599 |
Albánia (Staud Géza) | 607 |
Magyarország (Staud Géza és Székely György) | 610 |
A századfordulótól a felszabadulásig | 610 |
A felszabadulás után | 621 |
Az újrakezdés | 621 |
A szocialista átalakulás felé | 625 |
Táguló látóhatár | 629 |
A hetvenes évek | 634 |
A magyar színháztudomány | 638 |
Arab országok (Staud Géza) | 640 |
Egyesül Arab Köztársaság | 640 |
Algéria | 645 |
Irak | 646 |
Libanon | 646 |
Líbia | 647 |
Marokkó | 647 |
Szíria | 647 |
Tunézia | 648 |
A zsidó színház (Szántó Judit) | 650 |
A jiddis nyelvű színház | 650 |
A héber nyelvű színház | 653 |
A palesztinai színjátszás | 656 |
Az izraeli színház | 658 |
Irán (Staud Géza) | 661 |
A színház Fekete-Afrikában (Páricsi Pál) | 663 |
Szenegál | 666 |
Elefántcsontpart | 667 |
Kamerun | 668 |
Nigéria | 670 |
Kelet-Afrika országai | 672 |
Dél-Afrika | 673 |
A távol-keleti népek színművészete a XIX-XX. században (Miklós Pál) | 676 |
A modern japán színművészet | 677 |
A modern kínai színművészet | 681 |
A modern indiai színművészet | 691 |
Vietnam színművészete | 695 |
Távol-kelet kisebb színházkultúrái | 697 |
Kitekintés (Székely György) | 701 |
Bibliográifa (Staud Géza) | 711 |
Címmutató (Tóth Magdolna) | 731 |
Névmutató (Szamosi Ivánné) | 805 |