Nem lehetsz elég óvatos

Előszó

AZ OLVASÓHOZ

H. G. Wells kereső, fogékony korszakában G. B. Shaw-ml' harcolt a Fabiánusok társaságában a fiatal szocializmus igazságaiért. Nem lett marxista, de senki sem tagadhatja: a haladás híve maradt vidor öregségéig és rendületlenül hitt az emberiség szerencsésebb jövendőjében. Elvek következetes alkalmazása, tételek hirdetése helyett zsúfolt és lázas képet festett a boldogító világrendről. Testetlen polgári ábrándra és áradó fantáziára épült egyéni társadalomszemlélete. Lenin „petit bourgeois"-nak nevezte, Shaw szerint osztálytalan. Bizonyos, hogy szüntelenül foglalkoztatta képzeletét az ember fejlődése, a társadalom alakulása s mindvégig megőrizte önálló véleményét és bíráló hajlamát.
A wells-i világkép legélesebb foglalata a „Nem lehetsz elég óvatos". Igyekeztünk a csillogóan gúnyos, fanyar derűvel vagdalkozó művet közel hozni a magyar olvasóhoz. Mégis engedményekre kényszerültünk. Kérjük, ne írják terhünkre. Az elmúlt negyedszázad ragacsos eszmei zűrzavart és fogalmi nyomort zúdított felzaklatott társadalmunkra. Szellemi életünk őreinek, műveltségünk védelmezőinek és terjesztőinek legfontosabb feladata, hogy eloszlassa a sűrű homályt, világosságot teremtsen, tisztázzon és rendezzen. A haladás ellenfelei, az emberség tagadói, a politikai köd permetezői huszonöt évig pácolták nyers indulatok gőzében az agyakat, a reakció szövődménye átfonta az országot. Lábadozó társadalmunk, lassan eszmélő értelmiségünk még nem tűr jelentősebb erőpróbát. Vissza

Fülszöveg

WELLS több, mint Anglia egyik legnagyobb regényírója. Gondolkodó, aki lemondva a 'tudomány kevesekhez szóló szaknyelvéről, szikrázó humorral, filmet megszégyenítő fantáziával, pompás mesélő kedvvel mondja el vélekedését az emberről, a társadalomról, történelemről, haladásról s az annyira áhított megoldásról, mely a katasztrófa után feltápászkodó emberiséget az igazi békéhez segíti.
WELLS új könyve: „Nem lehetsz elég óvatosa legkevésbbé óvatos a nagy angol mester minden írásműve köröl, A TEWLER-család regénye, mely gombostűre tűzi az ifjú Tewler kamaszboti adózásait csak úgy, mint a nyárspolgári szellem és házasság komédiáját, a politikusok ostobaságaira éppen úgy sort kerít, mint a kisember nagyzoló hóbortjaira, ez a regény a legkíméletlenebb szatíra, amit Wells valaha is papírra vetett.
Az olvasó szinte egy lélegzetre forgatja végig a regény lapjait s csak a végén, mikor a testes kötettel végzett, akkor eszmél rá: nemcsak regényt s egy fél évszázad maró kritikáját kapta, hanem, egy életre szóló jó tanácsot is: a szenvedély vak sugalmazása helyett józan eszedre hallgass. A történet zajlásába került kisember, a bármely néphez tartozó jó „TEWLER-sarj" sohasem lehet elég óvatos, ha a maga és az emberiség sorsáról kell döntenie.
A fordítás Sándorházy Lajos színvonalas munkája. Vissza