ELŐSZÓ AZ ELSŐ ÉS A MÁSODIK LENGYEL KIADÁSHOZ | 5 |
ELŐSZÓ A HARMADIK KIADÁSHOZ | 7 |
ELŐSZÓ A MAGYAR KIADÁSHOZ | 9 |
A GAZDASÁGFÖLDRAJZ MINT TUDOMÁNY | 11 |
A gazdaságföldrajz fejlődése, céljai, módszerei | 12 |
A gazdaságföldrajz helye a földrajztudományok körében | 14 |
A gazdaságföldrajz helye a közgazdaságtudományok sorában | 15 |
A gazdaságföldrajz és más tudományok | 17 |
A gazdaságföldrajz és a történelem | 18 |
A gazdaságföldrajz és a technikai tudományok | 18 |
Gazdaságföldrajz, statisztika és matematikai tudományok | 19 |
A gazdaságföldrajz felosztása | 20 |
Irodalom | 21 |
A VILÁG POLITIKAI ÉS GAZDASÁGI TÉRKÉPÉNEK RÖVID VÁZLATA | 26 |
A gazdasági fejlődés területi egyenlőtlensége | 26 |
Bevezetés | 26 |
A gazdasági feljettség mutatói | 27 |
Az egy lakosra jutó nemzeti jövedelem | 28 |
Az egy lakosra jutó bruttó társadalmi termék | 34 |
Villamosenergia-termelés | 36 |
Az egyes országok részesedése a világgazdaságban | 38 |
Szovjetunió - Egyesült Államok | 40 |
Bulgária - Portugália | 41 |
Egyenlőtlen fejlődés egy országon belül | 42 |
Egyesült Államok | 42 |
Franciaország | 43 |
Olaszország | 45 |
Csehszlovákia | 45 |
Lengyelország | 46 |
A világ politikai térképe | 50 |
A gyarmati rendszer felbomlása | 51 |
Afrika | 60 |
A szocialista országok fejlődése | 61 |
Magyarország | 62 |
A világ politikai térképe | 62 |
A szocialista tábor országai | 65 |
A fejlett tőkésországok | 71 |
A termelés koncentrációja | 72 |
Tőkekivitel | 76 |
Gyarmatosítás | 78 |
A gazdaságilag elmaradott országok | 82 |
Fegyverkezés | 85 |
Irodalom | 87 |
A FÖLDRAJZI KÖRNYEZET ÉS SZEREPE A GAZDASÁG TERÜLETI ELHELYEZKEDÉSÉBEN | 89 |
A földrajzi környezet | 89 |
A földrajzi környezet hatása | 93 |
Az éghajlat | 96 |
Vizek | 104 |
A földrajzi környezet gazdasági hasznosságának értékelése | 117 |
Irodalom | 121 |
NÉPESSÉG | 124 |
A népesség interkontinentális vándorlásai | 124 |
Egyesült Államok | 128 |
Az amerikai négerek | 129 |
A népesség csökkenése | 129 |
A népesség földrajzi elhelyezkedése | 132 |
A második világháború előtti változások | 132 |
Demográfiai robbanás | 132 |
Lakott és lakatlan területek | 133 |
Gazdasági fejlődés | 134 |
Ázsia | 135 |
Latin-Amerika | 136 |
Afrika | 138 |
Településszerkezet | 138 |
Városok. A városok funkciói, jelentőségük és fejlődési feltételeik | 138 |
Nagyvárosi agglomerációk | 141 |
Metroplisok | 144 |
Fővárosok | 146 |
Kereskedelmi központok | 147 |
Ipari központok | 148 |
Kulturális és tudományos oktatási központok | 150 |
Üdülési-szórakozási központok | 150 |
Közlekedési központok | 150 |
Peremvárosok | 151 |
Helyi (regionális) jelentőségű központok | 152 |
A városok fejlődése a szocialista gazdaságban | 153 |
Falvak, falusi településtípusok és gazdasági jelentőségük | 155 |
Nomád pásztorkodás | 157 |
Foglalkozási összetétel | 158 |
Osztálytagozódás | 162 |
Irodalom | 166 |
A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS FÖLDRAJZI ELHELYEZKEDÉSE | 168 |
A népesség élelmiszer-fogyasztási igényei | 168 |
A természeti készletek és kihasználásuk | 174 |
Szűzföldek | 176 |
Száraz zóna | 177 |
Földtulajdon-formák | 181 |
Tőkés mezőgazdaság | 181 |
Nyugat-Európa | 182 |
Franciaország | 182 |
Más nyugat-európai országok | 184 |
Ausztrália | 187 |
Egyesült Államok | 188 |
Latin-Amerika | 193 |
Argentína | 194 |
Mexikó | 194 |
A Közel-Kelet és Észak-Afrika | 196 |
A szocialista mezőgazdaság | 197 |
Lengyelország | 198 |
Agrokultúra | 202 |
Műtrágya-felhasználás | 205 |
A mezőgazdaság gépesítése | 206 |
Öntözéses gazdálkodás | 209 |
A népesség és a mezőgazdaság kapcsolata | 211 |
A városok szerepe és hatása a mezőgazdaságra | 211 |
Ipar | 213 |
A közlekedés és a mezőgazdaság kapcsolata | 214 |
A növénytermesztés területi elhelyezkedése | 214 |
Gabonafélék | 215 |
Búza | 215 |
Rozs | 224 |
Rizs | 225 |
Kukorica | 229 |
Egyéb élelmiszernövények | 231 |
Zöldségfélék és gyümölcsök | 233 |
Szőlő | 235 |
Datolya | 238 |
Banán | 239 |
Élvezeti növények | 240 |
Ipari növények | 242 |
Cukorrépa | 243 |
Gyapot | 247 |
Kaucsuk | 253 |
Takarmánynövények | 254 |
Állattenyésztés | 255 |
A mezőgazdasági termelés típusai | 262 |
Városellátó gazdaságok | 263 |
Vegyes profilú belterjes gazdaságok | 263 |
Gabonatermesztő mezőgazdasági üzemek | 266 |
Gabonát és más kultúrnövényeket termesztő mezőgazdasági üzemek | 267 |
Állattenyésztő üzemek | 267 |
Szakosított mezőgazdasági üzemek | 268 |
Mediterrán mezőgazdaság | 269 |
Primitív mezőgazdaság | 269 |
Erdőgazdaság | 271 |
Irodalom | 275 |
AZ IPAR FÖLDRAJZI ELHELYEZKEDÉSE | 278 |
Az ipartelepítés szerkezeti elemei | 278 |
Telepítési tényezők | 280 |
Nyersanyagbázis | 280 |
Energetikai bázis | 281 |
Munkaerő | 282 |
A víz mint telepítési tényező | 284 |
Az értékesítési piacok szerepe | 284 |
Szállítás | 285 |
Kooperáció | 286 |
Agglomeráció | 287 |
Deglomeráció | 287 |
Járulékos beruházások | 287 |
Általános és részleges telepítés | 288 |
Néhány főbb iparág | 289 |
Bányászat | 289 |
Energiahordozók | 291 |
Ércek | 312 |
Nem fémes ásványok nyersanyagok | 323 |
Energetika | 324 |
Vas- és acélkohászat | 327 |
Gépipar | 336 |
Gépkocsiipar | 339 |
Mezőgazdasági gépgyártás | 347 |
Repülőgépipar | 349 |
Kőolajfinomító ipar | 351 |
Vegyipar | 358 |
Kénsav | 359 |
Szóda | 363 |
Műanyag és műszálak | 363 |
Textilipar | 365 |
Irodalom | 375 |
KÖZLEKEDÉS | 379 |
A közlekedés gazdasági jelentősége | 379 |
Vasúti közlekedés | 383 |
Franciaország | 389 |
Lengyelország | 392 |
Afrika | 395 |
Belvízi hajózás | 389 |
Nyugat-Európa | 399 |
Tengerhajózás | 406 |
Kereskedelmi flotta | 407 |
A tengerhajózás útvonalai | 411 |
Tengeri kikötők | 413 |
Légi közlekedés | 418 |
Irodalom | 420 |
KÜLKERESKEDELEM ÉS IDEGENFORGALOM | 422 |
A nemzetközi áruforgalomban való részesedés | 422 |
Szocialista országok | 425 |
Tőkésországok | 425 |
Fejlődő országok | 427 |
A külkereskedelem és nemzeti jövedelem | 428 |
A külkereskedelem áruszerkezete | 431 |
Kőszén | 432 |
Kőolaj és kőolajtermékek | 434 |
Ipari termékek | 436 |
A nemzetközi kereskedelem fő irányai | 439 |
Fejlett tőkésországok | 440 |
Fejlődő országok | 443 |
Szocialista országok | 446 |
Idegenforgalom | 450 |
Irodalom | 455 |
MAGYARORSZÁG GAZDASÁGFÖLDRAJZÁNAK NÉHÁNY PROBLÉMÁJA | 456 |
Magyarország és a világgazdaság | 456 |
A gazdasági fejlettség területi egyenlőtlenségei Magyarországon | 457 |
Változások az ország népességföldrajzi képén | 459 |
Városiasodás Magyarországon | 461 |
A szocialista iparosítás | 463 |
A magyar ipar néhány fontos ágazata | 466 |
A magyar kohászat | 467 |
Két kulcságazat: a gépipar és a vegyipar | 469 |
A fogyasztási cikkek termelése | 470 |
A mezőgazdaság átalakulása | 470 |
A külkereskedelem jelentősége a magyar népgazdaságban | 475 |
Irodalom | 478 |