Nyelvfejlődés - nyelvhelyesség

Szerző

'Kovalovszky Miklós: Nyelvfejlődés - nyelvhelyesség ' összes példány

Kiadó:	Akadémiai Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1977
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	220 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-05-1089-8

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

A nyelvfejlődés és a kommunikáció szempontja a nyelvművelésben	9
A nyelvművelés célja és módszere	9
A kommunikáció szempontja a nyelvművelésben	10
A nyelvművelés és a nyelvtudomány	12
Nyelvi változás és fejlődés	15
A nyelvi változások nyelvhelyességi megítélése	17
A nyelv fejlődésének tényezői	21
A fejlődés dialektikus ellentétei	25
Nyelvünk újabb belső fejleményei	27
Nyelvművelés és anyanyelvi oktatás	29
Nyelvművelés és emberművelés	31
Nyelvünk belső fejleményei és a nyelvhelyesség	35
A nyelv fejlődésének és gazdagodásának forrásai	35
A nyelvhelyességi viták forrása: régi és új harca	37
A nyelvszokás	40
A nyelvhelyesség feltételei	42
A nyelv "szelleme"	43
Nyelvművelés és stilisztika	44
Nyelvfejlődés és nyelvi norma	48
A nyelvhelyesség szempontjai	49
Ítélkezés vagy mérlegelés?	52
Anyagunk felosztása és csoportosítása	54
Régebbi eredetű változások	56
Hangállomány	56
Magánhangzók megrövidülése (í, ú, ű, - i, u, ü)	56
Mássalhangzók megrövidülése	59
Emfatikus hangzónyúlás	60
Hibás magánhangzónyújtás	61
Hibás mássalhangzónyújtás	62
Illeszkedés vegyes hangú szavakban (férfinak, honvédek, húsvétra)	62
A zárt ë kérdése	64
Betűejtés	66
Szó- és alaktan	69
Alakváltozatok	69
Szóképzés	73
Mondattan	77
Az állítmány (A szabad melléknév igei használata; a muszáj használata)	78
Az ikes igék ragozása	79
Szenvedő igék	90
A szenvedő ige névszói származékai	92
Állapothatározó igeszerkezet (-va, -ve + létige)	93
A befejezett melléknévi igenév állítmányi használata (a pohár törött; a helyzet adott)	101
A hivatalos nyelv és a személytelenség; terpeszkedő kifejezések	103
A jövő idő alaki eszközei (elmegy - el fog menni)	104
A feltételes jelen ragozásának kérdései (volna-lenne; kapnék-kapnák; adnók, kérnők-adnánk, kérnénk)	106
-va, -ve - -ván, -vén	110
-ban, -ben - -ba, -be	111
sem - se	111
Az -n módrag elhagyása	112
Határozóragos alakpárok	112
Újabb jelenségek	114
Szókincs, alaktan	114
Szürkülés, szegényedés, "mindenes" divatszók	115
Túlzó szóhasználat (irtó jó, rém kedves, őrült nagy)	116
Szólások, közhelyek	117
Az ifjúsági nyelv	118
A szóalkotás módjai; szóképzés (főnevek: műszerezettség, rendezvény, ráfordítás; melléknevek: tanácsi, problémás, termelékeny; igék: pontosít, üzemel, meghibásodik, sztárol)	125
Rövidülés és képzés (mozi, cuki, dagi; pulcsi, repcsi; kuksi, jogsi)	134
Fosztóképzős melléknevek (őszintétlen, ébertelen)	135
Szórövidítések és mozaikszók	138
Jelentéssűrítő összetételek (népbolt, munkaegység, békeharc)	149
Az ön- előtagú összetételek (önképzés; önkiszolgáló, önkiválasztó)	151
Jelöletlen határozós összetételek és főbb típusaik (nedvdús, csapadékszegény; szilánkbiztos; elvhű; góléhes, versenyképes, iskolaköteles; diadalittas, vámmentes; örömteli, erőteljes, gondterhes)	155
Elvonással keletkezett összetett igék (képvisel, pártfogol, gépír, műélvez)	166
Igekötők	169
A hivatalos és a mozgalmi-közéleti nyelv alakulása	183
A szavak jelentésbővülése (kocsi, csúcs; minőségi; múlik, tárol)	188
Kötőhangzó a többesjel előtt (szomorúak, keserűek; láthatóak, önzőek)	191
Birtokragos szók -i képzős alakjai (elseju-elsejei, negyedidi-negyedikei; Mártírok úti - Mártírok útjai; Hősök téri - Hősök terei; nyíregyházi - nyíregyházai)	192
Mondattan	194
Sorszámnév - tőszámnév (április 4. (négy - negyedike); március 15. (tizenöt - tizenötödike); nyolc kerület - nyolcadik kerület)	194
A birtokos jelző -nak, -nek ragjának használata	197
Ragok - névutók (céljából, kapcsolatban, terén; felé)	199
Elöljáró névutók (dacára a tilalomnak, túl a folyón, ellentétben a rendelkezéssel)	201
A feltételes mód modoros használata (azzal kezdeném)	204
A suksük-nyelv	204
Összegezés	214
Irodalom	216