Kiáltó szó

Fülszöveg

Győry Dezső (1900-1974) a két világháború közti csehszlovákiai magyar irodalom egyik legjelesebb képviselője. A gömöri Rimaszombatban született, a húszas évek eleji Losonc pezsgő kulturális élete és a Madách Kör ösztönző közössége indította el költői útján. Ady és Móricz megtermékenyítő hatása nyomán tudatosult benne a reális politika követésének, a bűnös múlttal való leszámolásnak és a magyarság megújulásának szüksége, és alakult ki a kisebbség jövőjébe vetett hite. Győry a magyarság megújulásában missziós szerepet szánt a csehszlovákiai magyar kisebbségnek.
A Kassai Napló és a Prágai Magyar Hírlap pályájának következő állomásai. Prágában erjesztőjévé és útmutatójává válik a Sarló-mozgalomnak. Meggyőződése miatt többször is állás nélkül marad. 1933-tól a bratislavai Magyar újság szerkesztője, majd 1938-ban ismét Prágába kerül. Erőteljessebbé válik publicisztikai tevékenysége. A náci megszállás után visszatér Szlovákiába, majd Beregszászra költözik. 1949-től haláláig Budapesten él. Életének ebben a szakaszában romantikus történelmi regényeket írt.
"Nincs még egy csehszlovákiai magyar költő, aki olyan együttérzőn, őszintén és sokrétűen tárta volna fel a magyar kisebbség életét és harcait, mint Győry Dezső. Írói-költői munkásságának csaknem egészét e kisebbség körében fejtette ki; irodalmi örökségünk két háború közötti szakaszának egyik leggazdagabb fejezete az övé. Válogatásunkban elsősorban a Fábry által jellemzet "par excellence szlovákiai magyar költőt" kívántuk bemutatni. Vissza