Kibontott zászló

Előszó

Adassék tisztelet Kassáknak, a mosónő fiának, az 1887. március 21-én született költőnek, kit a semmiből emelt ki a sors, aki önmagát emelte ki a munkásélet nyomorúságos és örökké nyugtalan tengeréből.
Kassák Lajos születésének 100. évfordulóján emlékkönyvvel próbáljuk kifejezni tiszteletünket, szeretetünket és nagyrabecsülésünket a példaadónak, mégpedig úgy, hogy legalább néhány jellel megmutatjuk, mit végeztünk az Olvasó Munkás Klub fennállásának közel harminc esztendeje altt, s hogy amit tettünk, azt valóban Kassák örökségének szellemében tettük-e.
Tevékenységünk középpontjában az írók és olvasók találkozói állnak, azok az eleven eszmecserék, amelyeket a művelt munkásért, a munkások emberei emancipációjáért folytattunk. Miként ezt a klub ma már irodalomtörténeti értékű naplója mutatja, Kassák Lajos valóban első az egyenlők között övé az első bejegyzéser. Őt követi Veres Péter. A klub naplójában és az emlékezetünkben Kassák Lajos és Veres Péter jól megfér egymás mellett, akkor is jól, ha életükben nem férhettek össze. Nem rajtuk múlt; ők is emberek voltak, ám mindenkettejüknek egyformán köszönhetjük eszméletünket, ahogy mindanzoknak a költőknek és íróknak is, akik őket követik mind a klubnaplóban, mind könyvünk lapjain. Tamási Lajosnak, kire elsősorban mint költőre tekintünk, klubunk ma már tiszteletbeli szellemi vezetőjének köszönhetjük, hogy mi is, akik munkások vagyunk vagy voltunk a szó eredeti értelmében, velük megyünk, követjük költőinket és íróinkat az emberi felszabadulás útján. Kassák válogatottan szép verseivel megerősített antológiánk szellemi gerincét azoknak az írásai adják, akik eljöttek közénk s lehetővé tették számunkra, hogy együtt bizonyíthassuk a kassáki szellem érvényességét és korszerűségét.
Vissza