Jelentéselmélet

Szerző

Szerkesztő

'Kiefer Ferenc: Jelentéselmélet ' összes példány

Kiadó:	Corvina
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2007
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	383 oldal
Sorozatcím:	Egyetemi könyvtár
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	978-963-13-5682-3

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A kötet a legutóbbi évtizedek jelentéstani kutatásának legfontosabb eredményeit összegzi. A jelentést strukturális szempontból közelíti meg, vagyis a nyelvi jelek közötti jelentés-összefüggéseket keresi, ugyanakkor azonban felhasználja a kognitív és logikai szemantika eredményeit is. A jelentésleírás módjainak bemutatása, valamint a szemantika és pragmatika megkülönböztetésének tárgyalása után megvizsgálja a jelentésfelbontás problémáját és a poliszémia kezelésének a kérdését. A melléknév és a főnév jelentésével egy-egy fejezet foglalkozik. Két fejezet foglalja össze az ige szemantikájának legfontosabb szempontjait. Az időszerkezet, az aspektus, a modalitás és az előfeltevések kérdésköre külön-külön fejezetben kerül bemutatásra.
A Jelentéselméletet haszonnal forgathatják magyar és nyelvszakos egyetemi és főiskolai hallgatók, nyelvszakos doktoranduszok, kutató nyelvészek, a jelentés kérdései iránt érdeklődő irodalmárok, pszichológusok, filozófusok.

Tartalom

Előszó	11
A jelentés leírásának módjai	13
A nyelvi jelentés fogalma	13
A logikai jelentésfogalom	14
A kognitív nyelvészeti jelentésfogalom	19
A strukturális szemantika	26
Szinoníma	27
Hiponímia és hiperonímia	28
Inkompatibilitás	28
Ellentmondás	28
Antonímia	29
A gyenge implikáció	30
Az előfeltevés (preszuppozíció)	31
A konvencionális implikatúra	31
A három elmélet rövid összehasonlítása	33
Összefoglalás	35
Szemantika vagy pragmatika?	37
A megnyilatkozás fogalma	37
A pragmatika tárgya	40
A konvencionális jelentés	45
A pragmatikai alternatíva	49
A szemantikai alternatíva	51
A szemantikára épülő pragmatikai elemzés	54
A kérdő mondatok szemantikája és pragmatikája	54
A deontikus modalitás és a deontikus beszédaktusok	59
Összefoglalás	61
A komponenses elemzés	63
A szószemantika elemzési módszerei	63
A komponenses elemzés és előzményei	63
A jelentésfelbontás (a szemantikai dekompozíció)	71
A jelentésfelbontás korlátai	74
A jelentésfelbontás a formális szemantikában	80
A konceptuális szemantika jelentésfelbontása	82
Wierbicka elmélete	85
Összefoglalás	88
A prototípuselmélet és a kognitív szemantika	91
A kognitív szemantika főbb jellemzői	91
A prototípus fogalma, a tipikalitási feltételek	92
A családi hasonlóság fogalma	95
A nyelvi és nem nyelvi ismeretek közötti különbség	99
A metonímia és a metafora	101
Az előzmények	104
A kísérleti pszichológia és a prototípuselmélet	105
A nyelvfilozófiai háttér	106
A prototípuselmélet szerepe a különböző típusú szavak elemzésében	108
Néhány alternatív elemzés	111
A hazudik ige	111
A megöl ige	112
Az előtt/mögött viszonyszók	112
Az anya szó jelentése	113
A játék szó jelentése	114
A nyelvi és a nyelven kívüli ismeretek közötti különbség kérdése	115
A medvebocs és a kígyó	116
A tud V-ni jelentései	116
Az esküvő	118
Összefoglalás	119
A poliszémia és a kétszintű szemantika	121
Poliszémia, homonímia és szemantikai határozatlanság	121
A kritériumok	123
A logikai kritérium	123
A mellérendelés és az ellipszis	124
Különféle olvasatok vonatkozó mellékmondatot tartalmazó összetett mondatban	124
A logikai kritérium	123
A mellérendelés és az ellipszis	124
Különféle olvasatok vonatkozó mellékmondatot tartalmazó összetett mondatban	124
A definíciós kritérium	126
A szójáték	127
A poliszémia-kontinuum	127
A kétszintű szemantika	129
A konceptuális differenciálódás	129
A szabályos poliszémia és a konceptuális eltolódás	134
A szabálytalan poliszémia	139
Szemantikai és konceptuális jelentés	139
A tulajdonnevek és a poliszémia	141
Az aspektuális igék és a poliszémia	142
Összefoglalás	143
A főnév	145
A főnév fogalma	145
A megszámlálható köznév	146
A specifikusság	147
A generikus és az egyedi olvasat	151
Az élő-élettelen oppozíció	152
Az anyagnév	154
A tulajdonnév	157
A tulajdonnevek logikai vizsgálata	158
A tulajdonnevek jelentése általános szemantikai szempontból	160
Az -ás/-és képzős deverbális főnevek	163
Az -ó/-ő képzős deverbális főnevek	167
A főnévi szóösszetételek	168
A deverbális alaptagú főnévi összetételek	169
A nem deverbális fejű főnévi összetételek	172
Összefoglalás	173
A melléknév	177
A melléknév fogalma	177
Melléknévi és főnévi jelentés	180
A predikatív és az attributív használat	183
A melléknevek szemantikai osztályozása	185
A dimenzionális melléknevek jelentésábrázolása	188
A melléknévi jelzős szerkezet értelmezési lehetőségei	193
A melléknévképzés néhány szemantikai szempontja	199
A -(j)ú/-(j)ű képző	199
A fosztóképző	202
Az -i melléknévképző	202
Összefoglalás	204
Az ige	207
Az ige fogalma	207
Az állapotok	208
Az argumentumszerkezet	211
A belső argumentumok	211
Implicit argumentumok	211
Thematikus szerepek	213
Néhány különleges igeosztály	219
A kontrolligék	219
A átlátszatlan (vagy opák) és az átlátszó (vagy transzparens) igék	221
A faktív igék	223
Az implikatív igék	223
A kijelentésattitűdöt kifejező igék	224
A kauzativitás problémája	226
Az igejelentés és a szintaktikai alternációk közötti összefüggés	230
Az igekötők szemantikája	232
Az igekötő egyargumentumú predikátum	235
Az igekekötő kétargumentumú predikátum	237
Az igekötő mint funktor	240
Összefoglalás	241
A mondat időszerkezete	245
Külső és belső időszerkezet	245
A Reichenbach-féle rendszer	246
A referenciaidő	251
Az időhatározói mondatok szerepe	253
Tipológiai vonatkozások	254
A vektoriális rendszer	254
A metrikus rendszer	257
A melléknévi igenevek időviszonyítása	259
Az -ó/-ő képzős melléknévi igenév	159
A -(t)t képzős melléknévi igenév	261
A szövegek időszerkezete	262
Néhány szó az időlogikáról	266
Összefoglalás	268
Aspektus, akcióminőség, eseményszerkezet	271
Az aspektus	271
Az aspektus fogalma, aspektuális kategóriák	271
A folyamatos és a befejezett aspektus	272
A progresszív aspektus	274
Az állapotok	275
A habituális olvasat	276
Az aspektus kompozicionalitása	277
Tipológiai vonatkozások	283
Az akcióminőség	285
Az eseményszerkezet	292
Összefoglalás	298
A modalitás	301
A logikai hagyomány	301
A modális logika	301
A modalitás egységes formális kezelése	305
A nyelvészeti hagyomány	309
A modalitás mint egy szintaktikailag meghatározott szóosztály	309
A modalitás mint a beszélő értelmi, érzelmi vagy akarati attitűdje	312
A modalitás nyelvi kifejezőeszközei	316
A módosítószók, módosító határozószók és módosító mondatrészletek	316
Modális segédigék	317
A -hat/-het toldalék	317
Modális igék	318
Az evidencia forrását jelző nyelvi elemek	319
Szubjektív és objektív modalitás	319
A -hat/-het jelentései	322
Az evidencia forrását jelző nyelvi elemek	324
A mondat modális alapértékei	327
Összefoglalás	330
Az előfeltevések	333
Az előfeltevések fogalma	333
A logikai előzmények	333
A logikai implikáció	338
A külső és belső tagadás	340
Az előfeltevés fogalmának meghatározása	341
A pragmatikai előfeltevés-fogalom	345
A legfontosabb preszuppozíciós szerkezetek	347
A határozott főnévi szerkezet	347
A faktív predikátumok	349
Az inchoatív igék	350
Néhány további igeosztály	352
Az összehasonlító szerkezetek	352
Az is és a csak, valamint a még és a már	353
Az irreális feltételt kifejező feltételes mondatok	355
A fókuszt tartalmazó mondatok	355
Az előfeltevések osztályozása	355
Az egzisztenciális előfeltevések	355
A lexikai és szintaktikai előfeltevések	356
Univerzális és idioszinkratikus előfeltevések	357
Az összetett mondat előfeltevései	360
Összefoglalás	363
Irodalom	365
Tárgymutató	377
Névmutató	381

Témakörök

Nyelvészet > Kommunikáció > Egyéb
Nyelvészet > Egyéb

Kiefer Ferenc

Kiefer Ferenc műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Kiefer Ferenc könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem