| Előszó | 11 |
| A mérési hibák | |
| A mérési hibák csoportjai | 17 |
| Megbízhatósági mérőszámok | 18 |
| Az átlagos hiba, a középhiba és a valószínű hiba | 18 |
| A súly | 20 |
| A súlyegység középhibája a valódi hibák és a súlyok függvényében | 21 |
| A hibaterjedés | 22 |
| A hibaterjedés fogalma | 22 |
| Az általános függvény középhibája | 23 |
| A mérés többszörösének és az összegfüggvénynek középhibája | 25 |
| A függvény súlya | 25 |
| A számtani középérték középhibája és súlya | 26 |
| A függvény középhibájának számítása logaritmikus táblakülönbségekkel | 26 |
| Közelítő súlyok felvétele a gyakorlatban gyakrabban előforduló mérésekhez | 27 |
| Példák a hibaterjedésre | 30 |
| A számítási elhanyagolások hatása a függvényértékre | 39 |
| A maximális hiba és hibahatárok | 40 |
| A legkisebb négyzetek módszerének alapelve | |
| Gauss hibatörvénye | 45 |
| A kiegyenlítés elve a hibatörvények alapján | 47 |
| A súlyegység középhibájának számítása a mérési javításokból | 51 |
| A súlyegység középhibája ugyanarra a mennyiségre végzett egyenlő megbízhatóságú mérésekkel kapcsolatban | 51 |
| A súlyegység középhibájának általános képlete | 53 |
| Általános tudnivalók a kiegyenlítéssel kapcsolatos középhiba-számításról | 54 |
| A kiegyenlítő számítások csoportosítása | 56 |
| A kiegyenlítés végrehajtásának módja az egyes kiegyenlítési csoportokban | |
| I. kiegyenlítési csoport: az egy ismeretlenre végzett közvetlen mérések kiegyenlítése | 61 |
| A kiegyenlítés végrehajtása egyenlő megbízhatóságú mérési eredményekkel | 63 |
| A kiegyenlítés végrehajtása különböző megbízhatóságú mérési eredményekkel | 63 |
| Ugyanarra a mennyiségre végzett két közvetlen mérés kiegyenlítése a mérési eredmények különbsége alapján | 65 |
| Ugyanarra a mennyiségre szakaszokban végzett két közvetlen mérés kiegyenlítése a mérési eredmények különbsége alapján | 65 |
| Példák az I. csoportba tartozó kiegyenlítésekre | 68 |
| II. kiegyenlítési csoport: a közvetett mérések kiegyenlítése egymástól független ismeretlenekkel | 83 |
| A közvetítő- és a javítási egyenletek | 83 |
| A normálegyenletek | 89 |
| A kiegyenlítés végrehajtásának menete | 93 |
| Több mért mennyiséget tartalmazó közvetítőegyenlet és az azonossági egyenlet | 94 |
| Az egy ismeretlenre végzett közvetlen mérések kiegyenlítése a II. kiegyenlítési csoport eljárása szerint | 97 |
| Példák a II. csoportba tartozó kiegyenlítésekre | 98 |
| A közvetett mérések kiegyenlítésével meghatározott mennyiségek középhibája | 139 |
| A súlyegység középhibája mérési javításokkal kifejezett általános képletének levezetése | 159 |
| III. kiegyenlítési csoport: közvetlen mérések kiegyenlítése az ismeretlenek között fennálló feltételekkel | 161 |
| A feltételi egyenletek | 161 |
| A korrelátaegyenletek | 163 |
| A normálegyenletek | 164 |
| A kiegyenlítés végrehajtásának menete | 166 |
| Az egy ismeretlenre végzett közvetlen mérések kiegyenlítése a III. kiegyenlítési csoport eljárása szerint | 168 |
| A III. kiegyenlítési csoport megoldásának visszavezetése a II. kiegyenlítési csoport alakjára | 169 |
| Példák a III. kiegyenlítési csoportba tartozó kiegyenlítésekre | 170 |
| A közvetlen mérések kiegyenlítésével együttesen meghatározott mennyiségekre vonatkozó középhiba-számítás | 198 |
| IV. kiegyenlítési csoport: közvetett mérések kiegyenlítése az ismeretlenek között megadott feltételekkel | 210 |
| A kényszerfeltételi egyenletek | 210 |
| A kiegyenlítés megoldása | 212 |
| Példák a IV. kiegyenlítési csoportba tartozó kiegyenlítésekre | 214 |
| V. kiegyenlítési csoport: közvetlen mérések kiegyenlítése feltételekkel és nem mért ismeretlenekkel | 229 |
| A feltételi egyenletek | 229 |
| A korreláta- és a normálegyenletek | 230 |
| Az V. kiegyenlítési csoport módszerével együttesen meghatározott mennyiségekből felállított függvény középhibája | 232 |
| Példák az V. csoportba tartozó kiegyenlítésekre | 233 |
| VI. kiegyenlítési csoport: közvetlen mérések kiegyenlítése feltételekkel és nem mért ismeretlenekkel, amikor az utóbbiak között feltételek állnak fenn | 251 |
| A kiegyenlítés megoldása | 251 |
| Példa a VI. csoportba tartozó kiegyenlítésre | 252 |
| Kiegyenlítés fiktív mérési eredményekkel | 254 |
| A fiktív mérési eredmények fogalma és két fő csoportja | 254 |
| Az ugyanannak a mennyiségnek a többszöri megméréséből származó fiktív mérési eredményekről | 256 |
| Az egy mérési eredményből vagy több, de más-más mennyiségre végzett mérés eredményéből alakított fiktív mérési eredményekről | 261 |
| A fiktív mérési eredmények részleges és továbbbfejlesztett alkalmazása | 263 |
| Példák a fiktív mérési eredményekkel való kiegyenlítésekre | 265 |
| A normálegyenletek megoldása | 283 |
| Kétismeretlenes normálegyenlet-rendszer megoldása GAUSS módszerével | 283 |
| Több ismeretlenes normálegyenlet-rendszer megoldása GAUSS módszerével | 297 |
| A normálegyenletek megoldása Cholesky-Rubin-féle eljárással | 310 |
| A normálegyenlet-rendszer néhány más megoldásáról, csoportos megoldások | 321 |
| A kiegyenlítési eljárásnak és a kiegyenlített értékek középhiba-számítási módjának megválasztásáról | 322 |
| A kiegyenlítési eljárás megválasztásának fontosabb szempontjai | 322 |
| Áttekintő a kiegyenlített mennyiségek középhiba-számításáról | 323 |
| A középhibák értékeléséről | 324 |
| Állomáskiegyenlítések | |
| Az állomáskiegyenlítés célja | 331 |
| A sorozat és a forduló értelmezése | 331 |
| Az iránymérések kiegyenlítése | 332 |
| A teljes- és csonkasorozatok | 332 |
| A teljessorozatok kiegyenlítése | 332 |
| A Schreiber-féle fiktív egyenletek | 341 |
| A csonkasorozatok kiegyenlítése | 343 |
| A szögmérések kiegyenlítése | 349 |
| A tulajdonképpeni (egyszerű) szögmérés kiegyenlítése | 349 |
| A minden kombinációban végzett szögmérés kiegyenlítése | 350 |
| Állomáskiegyenlítés végleges értékű irányok között | 358 |
| Iránysorozatok tájékozása | 358 |
| Szektorok összegezése végleges értékű kezdő- és záróiránnyal | 359 |
| Háromszögelési hálózatok és pontok kiegyenlítése | |
| Szögméréses háromszögelési hálózatok kiegyenlítése a közvetlen mérések kiegyenlítési módszerével | 363 |
| A hálózati kiegyenlítés geometriai feltételei és a feltételi egyenletek száma | 363 |
| Az állomásfeltételi egyenletek | 365 |
| A szögfeltételi egyenletek | 367 |
| Az oldalifeltételi egyenletek | 367 |
| A rendkívüli állomásfeltételi egyenletek | 378 |
| A bázisfeltételi egyenletek | 379 |
| A hosszfeltételi egyenletek | 381 |
| Példák a szögméréses hálózatok kiegyenlítésére | 382 |
| A tiszta hosszméréses háromszögelési hálózatok kiegyenlítése a közvetlen mérések kiegyenlítése módszerével | 410 |
| A feltételi egyenletek száma és a biztosított feltételek | 410 |
| A hosszméréses hálózat szögfeltételének számításra alkalmas alakja | 412 |
| Példák a hosszméréses hálózatok kiegyenlítésére | 413 |
| Háromszögelési pontok koordinátáinak számítása a közvetett mérések kiegyenlítésével | 421 |
| A kiegyenlítés alapegyenletei iránymérési eredményekkel | 421 |
| Az előmetszés kiegyenlítése | 428 |
| Álláspontok koordinátáinak meghatározása | 445 |
| Több pont együttes kiegyenlítése iránymérésekkel | 452 |
| Koordinátakiegyenlítés szögmérési eredményekkel | 459 |
| Koordinátakiegyenlítés kényszerfeltétellel | 472 |
| A ponthiba és a hibaellipszis | 475 |
| Különféle kiegyenlítési feladatok | |
| Sokszögelési vonalak kiegyenlítése | 483 |
| A kettősen csatlakozó, kettősen tájékozott sokszögelési vonal kiegyenlítése | 483 |
| A mindkét végén csatlakozó, de csak egyszeresen tájékozott sokszögelési vonal kiegyenlítése | 487 |
| A beillesztett sokszögelési vonal kiegyenlítése | 488 |
| Csomópontban találkozó sokszögelési vonalak kiegyenlítése | 492 |
| Sokszögelési csomópont meghatározása fiktív iránymérési eredményekkel | 493 |
| Magasságmérések kiegyenlítése | 502 |
| A szintezési vonalak és hálózatok kiegyenlítése | 502 |
| A trigonometriai magasságmérések kiegyenlítése | 503 |
| A legkisebb négyzetek módszerének alkalmazása egyéb feladatok megoldására | 503 |
| Polinom együtthatóinak meghatározása | 503 |
| A kiegyenlítés eljárásának alkalmazása nem mérési eredményekkel | 505 |
| A mátrixszámítás felhasználhatósága a kiegyenlítő számításokban | |
| A mátrixszámítás felhasználhatóságáról | 509 |
| A közvetett mérések kiegyenlítésének alapegyenletei | 510 |
| A közvetlen mérések feltételekkel kiegyenlítési csoport alapegyenletei | 511 |
| A kiegyenlítés mechanikai elvei | |
| A mechanikai kiegyenlítésről általában | 515 |
| A kiegyenlítés mechanikai elvei a Hazay-féle eljárás szerint. Az erők értelmezése | 516 |
| A különböző kiegyenlítési csoportok megoldása a mechanikai elvek alapján | 516 |
| Az I. kiegyenlítési csoport: egy ismeretlenre végzett közvetlen mérések kiegyenlítése | 516 |
| A II. kiegyenlítési csoport: közvetett mérések kiegyenlítése egymástól független ismeretlenekkel | 517 |
| A IV. kiegyenlítési csoport: közvetett mérések kiegyenlítése az ismeretlenek között fennálló feltételekkel | 526 |
| A III. kiegyenlítési csoport: közvetlen mérések kiegyenlítése feltételekkel | 534 |
| Az V. kiegyenlítési csoport: közvetlen mérések kiegyenlítése feltételekkel és nem mért ismeretlenekkel | 538 |
| Statikai koordinátakiegyenlítés | 539 |
| A statikai koordinátakiegyenlítés alapelve | 539 |
| Kiegyenlítés iránymérési eredményekkel | 540 |
| Kiegyenlítés hosszmérési eredményekkel | 552 |
| Kiegyenlítés irány-, és hosszmérési eredményekkel | 554 |
| Kiegyenlítés kényszerfeltételekkel | 556 |
| A középhiba-számítás | 556 |
| Példák a statikai koordinátakiegyenlítésekre | 558 |
| Hibaelméleti kérdések | |
| A legkedvezőbb súlyelosztás alapfeladatai | 577 |
| A legkedvezőbb súlyelosztás adott mérésszámmal | 577 |
| Az összes mérések számának megállapítása adott középhiba eléréséhez, a legkedvezőbb súlyelosztás feltételezésével | 579 |
| Különböző valószínűségeloszlási függvények | 580 |
| A matematikai statisztika néhány alapfogalma | 580 |
| A normális eloszlásról | 581 |
| A Student-féle eloszlásról | 582 |
| A középhiba középhibája | 583 |
| Összetett középhiba | 584 |
| Függelék | 587 |
Folytatás Microsoft-tal