Kina küzd

Előszó

Részlet a könyvből:

Ku-szen-hung halála

A Naigai Vata textilgyárban tizenkétórás munka után elalszik egy kislány. A japán munkafelügyelő durván megveri és amikor az üzem kínai munkásai tiltakoznak, kizárják azokat. A kizárásból sztrájk lesz, a munkások a gyárkapu előtt gyülekeznek és közibük lövetnek. A tizenhárom sebesültön kívül Ku-szen-hung textilmunkás a halálos áldozat, akinek temetésére társain kívül a diákság is felvonul. A halottas menet tüntetésül az idegennegyed mellett vonul el, de egyszerre közéjük ropog a sortűz és halottak, sebesültek borítják az uccát. Tiltakozásul másnap újból tüntetnek a japánok és az idegenek ellen, újabb sortűz és újból tizenöt halott.
Ez Sanghájban történik, 1925 május 25-én.
Tizenkét esztendeje ennek és ma Kínának ez a legnagyobb városa romhalmaz, sokezer katona és többezer polgár pusztult a hajóágyúk és repülőbombák tűzében. Pedig a kínaiak büszkén nevezik e hárommilliós várost Ázsia San-Franciskójának és sehogysem értik, hogy emberésszel és kézzel borzalmasabban pusztítsák, mint annakidején a földrengés a Csendes óceán túlsó partján a nevezett kikötővárost. Joggal büszkélkedtek erre a nemzetközi városra, ahol az amerikai, angol, francia és olasz autók ezrei fényes felhőkarcolók és színes bordélyházak árnyékában suhannak el az éjszakába, kompradorokkal és bankárokkal, kémekkel és kéjnőkkel, bennszülöttekkel éppenúgy, mint a világ minden nációjával. Vissza