Kincses Bodrogköz

Fülszöveg

A Bodrogköz három folyó által közrefogott történeti táj: a Tisza, a Bodrog és a Latorca vize határolja. Az első világháborút követő határmegvonás ezt a vidéket két ország - IVIagyaror-szág és Csehszlovákia - részévé tette, a két évtizede történt kettéválást követően Északkelet-Magyarország és Délkelet-Szlovákia osztozik a Bodrogköz területén. A Felső-Bodrogközbe 30, az Alsó-Bodrogközbe 22 település került a határmegvonással. Ez a kötet a holtággá vált Karcsa medrétől délre eső, magyarországi (Alsó-) Bodrogköz kincseivel, a bodrogközi nép kulturális örökségével ismerteti meg az érdeklődő olvasót.




p
I.I. 'V-
¦ h' ¦¦ !' Fm
Nji; ül



A Bodrogközt a néprajzi kutatás leginkább az archaikus eljárásmódok, „ősinek" vélt eszközök és technikák reliktum területeként tartotta számon. Erősítette ezt, hogy a trianoni határmegvonás (1920) után a néprajzi vizsgálatok a történeti táj déli, magyarországi területére (Alsó-Bodrogköz), a mély fekvésű, egykor vízállásos Hosszúrét... Tovább

Fülszöveg

A Bodrogköz három folyó által közrefogott történeti táj: a Tisza, a Bodrog és a Latorca vize határolja. Az első világháborút követő határmegvonás ezt a vidéket két ország - IVIagyaror-szág és Csehszlovákia - részévé tette, a két évtizede történt kettéválást követően Északkelet-Magyarország és Délkelet-Szlovákia osztozik a Bodrogköz területén. A Felső-Bodrogközbe 30, az Alsó-Bodrogközbe 22 település került a határmegvonással. Ez a kötet a holtággá vált Karcsa medrétől délre eső, magyarországi (Alsó-) Bodrogköz kincseivel, a bodrogközi nép kulturális örökségével ismerteti meg az érdeklődő olvasót.




p
I.I. 'V-
¦ h' ¦¦ !' Fm
Nji; ül



A Bodrogközt a néprajzi kutatás leginkább az archaikus eljárásmódok, „ősinek" vélt eszközök és technikák reliktum területeként tartotta számon. Erősítette ezt, hogy a trianoni határmegvonás (1920) után a néprajzi vizsgálatok a történeti táj déli, magyarországi területére (Alsó-Bodrogköz), a mély fekvésű, egykor vízállásos Hosszúrét területére szorítkoztak, jószerével el is fedve ezzel a vidék táji tagoltságát. Az elmúlt két-három évtized alatt sok tudományos eredmény árnyalta a korábbi felfogást, s ma már megfogalmazható, hogy a Bodrogköz az egyik legjobban kutatott történeti tájunk. A településtörténet, az agrártörténet, a természeti- és társadalomföldrajz, valamint a néprajz tényei mellett, más, hasonló adottságú vidékek (Rétköz, Kis- és Nagy-Sárrét, Sárköz stb.) kutatási eredményei is a rendszerelvij értelmezést szolgálták. Az alábbiakban elsősorban az érdeklődő nagyközönség számára adunk rövid áttekintést a bodrogközi táj hasznosításának évszázadairól, az itt élő emberek hagyományos létformáiról, és az általuk létrehozott kincsekről, kulturális értékekről.

VWIM,


Vissza