1.035.017

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Kinyilatkoztatás: két megközelítés

Bolyki János: A szentírás kettős természetéről/Csanády András: Kijelentés és történelmi lét

Szerző
Szerkesztő

Kiadó: Hermeneutikai Kutatóközpont
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 125 oldal
Sorozatcím: Hermeneutikai füzetek
Kötetszám: 13
Nyelv: Magyar  
Méret: 20 cm x 14 cm
ISBN:
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Az itt következő tanulmányokat két ma élő magyar református szerző írta. Mindketten a „kinyilatkoztatás" (református szóhasználatban: „kijelentés") kérdéskörét járják körül. Bolyki János teológus, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának professzora az Újszövetségi Tanszék vezetője volt a közelmúltban történt nyugállományba vonulásáig. Bolyki professzor a Szentírás kettős természetét kutatja újszerű módon, a XX. századi atomfizika komplementaritás-fogalma és a kalcedoni dogma összevetése segítségével.
A teológus egy filozófus barátját, Csanády Andrást hívta meg társszerzőnek. Csanády András a kinyilatkoztatás-kijelentés kérdését nagyívű filozófiai perspektívába helyezi, és Hegel rendszerére építve a történelmi létről, a fejlődés kérdéséről fejti ki világosan és szabatosan saját elképzeléseit.
Noha e két írás inkább „kettős szólam", mint szakmai dialógus, kérésünkre a filozófus ugyanúgy hozzászólt a teológus mondanivalójához, mint ahogy a teológus is elmondja... Tovább

Fülszöveg

Az itt következő tanulmányokat két ma élő magyar református szerző írta. Mindketten a „kinyilatkoztatás" (református szóhasználatban: „kijelentés") kérdéskörét járják körül. Bolyki János teológus, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának professzora az Újszövetségi Tanszék vezetője volt a közelmúltban történt nyugállományba vonulásáig. Bolyki professzor a Szentírás kettős természetét kutatja újszerű módon, a XX. századi atomfizika komplementaritás-fogalma és a kalcedoni dogma összevetése segítségével.
A teológus egy filozófus barátját, Csanády Andrást hívta meg társszerzőnek. Csanády András a kinyilatkoztatás-kijelentés kérdését nagyívű filozófiai perspektívába helyezi, és Hegel rendszerére építve a történelmi létről, a fejlődés kérdéséről fejti ki világosan és szabatosan saját elképzeléseit.
Noha e két írás inkább „kettős szólam", mint szakmai dialógus, kérésünkre a filozófus ugyanúgy hozzászólt a teológus mondanivalójához, mint ahogy a teológus is elmondja véleményét a filozófus írásáról. Saját nézőpontjából Csanády András sokszor élesen bírálja a posztmodern gondolkodást, vagy az általa - nézetünk szerint - túlságosan homogénként kezelt „bibliai hermeneutikát". Eddigi füzeteinkben azt próbáltuk felvillantani, hogy belülről az ügynek elkötelezett egyes irányzatok sokszínűek és differenciáltak, vagyis nem lehet őket egy modell alapján leírni vagy bírálni. Csanády András külső megközelítése, sokszor ismerős frazeológiája a teológiailag elkötelezett olvasók számára talán néha megütközést kelt (például a „folyamatos kinyilatkoztatás" gondolata), ugyanakkor tárgyismerete, egyes eredeti meglátásai sokszor meg is szégyenítenek. Csanády Andrásnak az evolúcióra építő logikájával szemben mi hiszünk abban, hogy a Szentírás értelmezésével való foglalkozás nem „ókori problémák" tudományos köntösbe való öltöztetése. Sőt, mi abból élünk, hogy ennek az „ókori könyvnek" mindnyájunkhoz szóló hangja, és ennek a hangnak mindnyájunkat újrateremtő ereje van. Sorozatunknak egyszerre célja a kritikai nyitottság és az elkötelezett segítségnyújtás: a tudományos gondolkodásra jellemző igazságkeresés és a már megtalált igazság átadása, ami a hitvallásos gondolkodás velejárója. Csanády András a filozófus kérdéseit-kételyeit veti fel. Sorozatunk nyitott, ezért e kérdésfelvetéseknek is helyt adunk. Várjuk a válaszokat vagy az újabb, még jobb kérdéseket. Vissza

Tartalom

Ajánlás (Fabiny Tibor) 3
Bolyki János:
A Szentírás kettős természetéről 5
Bevezető 6
Komplementaritás és kalcedoni dogma 7
1. Komplementaritás a fizikában és a humán tudományokban.
Kísérletek a teológiai alkalmazásra 7
A komplementaritás-elv kutatástörténeti előzményei 7
Niels Bohr bevezeti az új fogalmat 7
C. F. von Weizsäcker komplementáris logikája 8
A komplementaritás elemei néhány humán tudományban 10
Kísérletek a komplementaritás-elv teológiai alkalmazására 12
2. Komplementaritás és kalcedoni dogma 15
Bevezető gondolatok 15
A kalcedoni dogma előzményei 16
A kalcedoni hitvallás 17
A kalcedoni dogma komplementaritása 18
3. Krisztus kettős természete és a Biblia kettős természete analógiájának hermeneutikai jelentősége 22
A hermeneutika krisztológiai megalapozása
a görög egyházatyáknál 22
Hermeneutika és krisztológia összefüggései Kálvinnál 27
A kalcedoni dogma formai és tartalmi hatása Kálvin gondolkodására 28
A kalcedoni dogmából levezetett hermeneutikai alapelvek Kálvinnál 29
Krisztológiai analógiák mai szerzők hermeneutikai megnyilatkozásaiban 31
Kritikai hangok Krisztus és a Szentírás kettős természete analógiájával szemben 34
Felelet a bírálatokra 38
összegző következtetések 42
Bibliográfia 44
Csanády András: Hozzászólás Bolyki János tanulmányához 46

Csanády András:
Kijelentés és történelmi lét.
A bibliai hermeneutika filozófiai bírálata 53
I. Fejlődés a mitológia tagadásán túl 54
1. Az öntörvényű, önértékű individuum 54
2. A kijelentés és a hermeneutika „világa" 57
3. A bibliai igazság hermeneutikai szemmel 61
4. A teremtés folyamatának és értelmezésnek közös módja 63
5. Az emberi lény mint egyetemes kijelentés 67
6. A világegyetem fejlődő rendszere és az egyén sorsa 70
II. Az emberi tudat létbeli alapzata 73
1. Az élet és a közlés univerzális előfeltételei 73
2. Isten megjelenésének együtt fejlődése az emberrel 76
3. A Biblia első istenképei 79
4. A legyőzhetetlen hatalmak szellemi elsajátítása 84
5. Az egyedüli igaz Isten 87
6.Mitologikus és racionális hatalom - tudomány és polgáriság 89
III. A teremtő kijelentés „szövegének" értelmezése 94
1. Isten fejlődése az emberben; önmeghatározása az univerzumban 94
2. A polgári öntudat negativitása Isten iránt 96
3. Az alany és a tárgy viszonylagos különbsége 98
4. A tárgyi tudat jelvilága 99
5. A szubjektum általánosságának egyedi megjelenítése 102
6. Múlt és jövő a reflexióban 105
7. Egzisztenciánk egyedazonosságának és egyetemességének ellentmondása 108
8. A hármasságban ábrázolt istenképzet történetisége 110
9. Az isteni igazság dilemmája : 113
10. A kijelentés értelmezése önmagunkban és sorsunkban 116
11. Együttműködés a fejlődő valóság egyetemes szubjektumával 119
Bolyki János: Hozzászólás Csanády András tanulmányához 121
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv