| I. KÖTET | |
| Előszó helyett: Ady Endre moziverse | 3 |
| I. RÉSZ | |
| A kommunikáció formái: Fiktív és nemfiktív | 5 |
| A jelek és a dolgok (Szemiotikai bevezetés az esztétikába) | 5 |
| Az angyalok létmódja (A képzeletelmélet jelontológiai alapjai) | 7 |
| - Fikció és fantázia | 16 |
| - Vita a fiktívvilág létéről | 20 |
| - A fikcióelmélet tárgyelméleti alapjai | 23 |
| A társadalmi imaginárius szféra fenomenológiai ontológiája | 36 |
| - Képelmélet | 36 |
| - A fiktívtárgy létmódja | 42 |
| - A képzelet struktúrája | 51 |
| - A képzelet funkciója. Az imaginárius széfra társadalomontológiai (filozófiai antropológiai) problémái | 59 |
| - "Csak ami nincs, annak van bokra..." (Stanley Kubrick: Shining - film a fantáziáról) | 66 |
| II. RÉSZ | |
| A fikció formái: Ábrázolás és mesélés | 87 |
| Esztétika aszkétika (A kvázireferenciális fiktívkommunikáció és az "ábrázolás" fogalma) | 89 |
| Az esztétikumok sajátosságai (A "mesélés" fogalma) | 97 |
| Egy "nem-euklideszi" esztétika alapjai | 112 |
| - A "valószínű 1": életszerűség | 112 |
| - A "valószínű 2": műfajszerűség | 113 |
| - A "valószínű 3": közhelyszerűség | 115 |
| - A "valószínű 4": anagnorisis | 120 |
| Az esztétikai kultúra strukturális-szemiotikai antropológiája | 121 |
| - A dichotomizáció szemiotikája | 121 |
| - Az esztétikai érzékenység és a művészi világkép típusai | 141 |
| - A "komoly" fenomenológiája | 155 |
| - A "könnyű" fenomenológiája | 160 |
| Az ellenvilág fogalma | 173 |
| - A fikció mint kora korrekciója | 173 |
| - Az ellenvilág mito-logikája (mesélés és ábrázolás: Sirk és Fassbinder) | 199 |
| - "Álomidő" és szabadság | 214 |
| - Utópia, nosztalgia és édeni mindennapiság | 214 |
| - Fenn az égben az angyalok vigyáztak ránk (Gaál Béla Meseautója és az álomidők archeológiája) | 234 |
| A trivalitás bölcsessége | 244 |
| - A populáris mitológiák episztemológiája | 244 |
| - A mesevilág ontológiája | 246 |
| - Kommentárok Kertész Mihály: Casablanca című filmjének repülőtéri képsorához | 254 |
| Lehetőségesztétika | 295 |
| - Lehetőségélmény, lehetőségtudat, lehetőségember | 295 |
| - Arisztotelész és a klasszikus logika lehetőségelmélete | 299 |
| - A lehetőséggondolat kritikája: Hegel | 300 |
| - Kierkegaard válasza | 303 |
| - Az anyag mint lehetőségekkel terhes anya-anyag (Ernst Bloch) | 308 |
| - A szcientista lehetőséggondolkodás termékeny lehetőségei (Lukács György) | 310 |
| - Sartre. A lehetőség mint "speciálisan az enyém" | 312 |
| - A lehetőség formatana | 314 |
| - A lehetetlen karaktertana és tipológiája | 318 |
| III. RÉSZ | |
| A mesélő fikció formái: Kaland és fantasztikum | 325 |
| A kaland poétikája | 327 |
| - A kaland fogalma | 327 |
| - A kaland esztétikája | 331 |
| - Hőstett és kaland | 335 |
| - Búcsúzások | 338 |
| - Kaland, pánik és perverzió | 342 |
| - Kaland és közöny | 344 |
| - Amiről a kalandor a tábortűznél sem beszél | 348 |
| - Kaland és humor | 352 |
| - Rendkívüli utazások és veszedelmes gyönyörök | 354 |
| - A kaland differenciálódása (A kaland formatana és a kaland nagyformája) | 363 |
| - A bűn kalandja 1.: Vad álmok, A klasszikus gengszterfilm világképe | 367 |
| - A bűn kalandja 2.: Kezdetben volt a (gonosz) tett. A bűnügyi film alakváltozásai | 381 |
| "Álomrealizmus" | 389 |
| - A mesélő kvázi-ábrázolás formája és műfogásai | 389 |
| - A kis kaland üzenete és a köznapok szenzációja | 396 |
| A fantasztikum fogalma | 405 |
| Csoda és kultúra | 419 |
| - A tudattalan fantasztikum | 419 |
| - A kulturális realitáskép elméletéhez | 423 |
| - A csoda fogalma | 439 |
| - A csoda kritikája | 454 |
| - A fantasztikum erdete | 464 |
| Van-e a jövőnek jövője? A kvázi-fantasztikus kaland problémái | 479 |
| - A kvázi-fantasztikum elmélete | 479 |
| - Tudományos-technikai prognózisok az antiutópia vonzásában | 487 |
| - Hány év a világ Antiutópiáig? (Mad Max I.: A hős születése) | 489 |
| - Mad Max II.: Apokalipszis üreg ég alatt | 500 |
| II. KÖTET | |
| IV. RÉSZ | |
| A fantasztikum poétikája | 515 |
| A fantasztikus fantázia szorongásai (legitimációszükséglete) és a motivált fantasztikum problémái | 517 |
| A teológiai motiváció és a legendás fantasztikum | 519 |
| - Hír és költészet - szent és profán szenzációk | 519 |
| Az író fantasztikuma | 520 |
| - A világtörténelem esztétikája | 529 |
| - Bevezetés a történelem-fantasztikus film mitológiájából | 529 |
| - A hősi rajongás és az epedő szerelem mitológiája (A lovagfilm) | 532 |
| A tér fantasztikuma | 537 |
| - A tér esztétikája és az egzotikus kaland fantasztikus tendenciái | 537 |
| - Kelet és Nyugat | 540 |
| A téridő fantasztikuma | 541 |
| - Elsüllyedt világok | 541 |
| - Arab éjszakák | 542 |
| - Fellebben a fátyol | 546 |
| - A szerető teste mint elsüllyedt világ | 549 |
| Az SF-nagyforma vázlata | 551 |
| - A science-fiction-nagyforma helye a fikcióspektrumban | 551 |
| - Világok harca | 555 |
| - Titkos invázió | 558 |
| A science fantasy világa | 563 |
| - A science fantasy lényege és forrásai | 563 |
| - Eksztatikus utazások. Emelkedés | 566 |
| - Eksztatikus utazások. Alászállás | 570 |
| - Eksztatikus utazások. Az idő forrásai felé | 572 |
| - Az eksztatikus utazás szimbolikus proletarizálódása | 577 |
| "Több dolgok vannak földön és egen..." | 579 |
| - Okkultizmus, ezoterika, parapszichológia | 579 |
| - A "szív böjtje" és a "hajnali fény" | 582 |
| A sejtelmes | 584 |
| - A baljós, az ígéretes és a titokzatos | 584 |
| - A magyar film állócsillaga (Hamza D. Ákos: Szíriusz) | 585 |
| - A kvázi-sejtelmes fogalma és fajtái | 601 |
| - A félig megtagadott fantasztikum és a félig rehabilitált baljós hős | 602 |
| A fantasy | 604 |
| - A fehér fantasztikum | 604 |
| - Az infantilis libertinizmus paradicsoma és a felnőtt mint rendőrfelügyelő | 607 |
| V. RÉSZ | |
| A romlás vad- és művirágai (A fekete fantasztikum világa) | 611 |
| A horror fogalma | 611 |
| A borzalom esztétikája | 613 |
| - A szorongás kéje | 619 |
| - A gonosz szimbolikája | 619 |
| Teratológia (A monstrum problémája) | 633 |
| - Monstrumontológia | 636 |
| - Monstrumszociológia | 636 |
| - Monstrumpszichológia | 637 |
| A kettősség esztétikája (bevezetés a klasszikus horrorfilm mitológiájába) | |
| - From Monte Carlo with love | 650 |
| - Victor Fleming: Dr. Jekyll és Mr. Hyde | 650 |
| - A férfi miért szül monstrumot? | 663 |
| - A gonosz örök visszatérése | 670 |
| - A vaksors tragédiájától az elfojtott gyász komédiájáig | 674 |
| - A virágzó nő titka: a rém | 680 |
| VI. RÉSZ | |
| Aesthetica in nuce (A nagyesztétikum kis esztétikája) | 687 |
| Az ábrázolás formarendszere és a dokumentarizmus kérdései | 689 |
| A köznapi élet költészete (A naturalizmus problémái) | 691 |
| Mi marad meg a realizmusesztétikából? | 695 |
| Az avantgarde elmélete | 699 |
| VII. RÉSZ | |
| A kezdet rettenetessége (A művészettörténet elméletéhez) | 709 |
| A firvol kód: Az alapstruktúrák mélypoétikája | 711 |
| - A fikcióspektrum szinronikus vizsgálata | 711 |
| - "A sötétség mélyén" (A "kettőség" és "hármasság" esztétikája) | 714 |
| - Az esztétikai tárgy élményrétegei | 723 |
| A szubsztitúciók szubsztitúciója és az esztétikai evolúció | 727 |
| - Az esztétikai evolúció alaptörvénye | 727 |
| - Az esztétikai evolúció mozgatóerői | 736 |
| - A lefokozás | 736 |
| - Az alternatív szubsztitúciós rendszerek alapjai a mindennapi életben | 753 |
| - Az esztétikai evolúció mozgatóerői | 756 |
| - A felfokozás | 756 |
| - A mítosz lázadása és szövetségesei: A romantika mint populáris kultúra laboratóriuma | 759 |
| - A paradigmaváltás mint menekülés az ellentéteshez | 763 |
| - Epikai természet és epikai fejlődés | 765 |
| - Az esztétikum kibontakozása a történelemben | 769 |
| - A film második gyermekkora (A mai tömegfilm fejlődéstendenciái) | 772 |
| VIII. RÉSZ | |
| Szexuálesztétika | 787 |
| Erósz és szexus | 789 |
| - A meztelen ember | 789 |
| - A fajfenntartástól az erotikáig | 794 |
| - Az erotika hermeneutikája felé | 796 |
| Szellem és szerelem | 802 |
| - Szerelem és "esszencia" | 802 |
| - A szerelmi feltételek freudi pszichológiája | 813 |
| - Szerelem és "egzisztencia" | 817 |
| Szex-szemiotika | 823 |
| - Erogén zónák: a vizsgált rendszer jellemzése | 823 |
| - A folyamat jellemzése: tevékenység és írásmód | 832 |
| A pornográfia poétikája | 837 |
| - Az erotika korlátozott és kidolgozott kódja | 837 |
| - A "valósítsd meg!" imperatívusza | 838 |
| - A lineáris progresszivitás obszcén kritikája | 841 |
| - A "végtelen szex" | 845 |
| - A kiegyensúlyozott ingereloszlás és a tilalom tilama | 848 |
| - A kölcsönösség szabálya | 854 |
| - A párkapcsolat monopoliumának felszámolása és a kulturális interakció határai | 860 |
| - Az ellenkorlátozott kód | 864 |
| Erósz és tömegkultúra | 866 |
| - A pornográfia valóságellenessége | 866 |
| - A művészet vége mint pornográfia | 871 |
| - A kommunikatív spektrum megkettőződése | 876 |
| Szerelem és halál | 879 |
| - Az én és a kéj | 879 |
| - Kéj és iszonyat | 890 |
| - A regresszió hermeneutikája | 896 |
| Az undor problémája (esztétikai kategória vagy ontológiai egzisztenciálé?) | 903 |
| - A rút anyag | 903 |
| - Az inkarnáció fenomenológiája | 906 |
| Összehasonlító szexuálesztétika | 909 |
| Amerikai liberalizmus (Tracy Lords a Hollywood Heartbreakers című filmben) | 909 |
| Erotikus totalitarizmus (Cicciolina a Banane al cioccolato című filmben | 917 |
| Szelíd eretnek (Olinka Hardimann filmjei) | 925 |
| IX. RÉSZ | |
| A lét sötét éjszakája (összefoglalás és kitekintés) | 933 |
| Az istenek eredete | 935 |
| - Az iszonyat mint az esztétikum alapkategóriája | 935 |
| - A homoly lelke | 938 |
| - Leskelődő dzsungelistenek | 941 |
| - Az istenek társadalmi rétegeződése és mobilitása | 942 |
| - A mély torok | 943 |
| A tudat eredete | 953 |
| - A fiatal Ember | 953 |
| - A földi paradicsom datálásának problémái | 953 |
| - Az Ádám előtti világ | 956 |
| - Az őslidércnyomás | 958 |
| - Az Ádám előtti lélek | 961 |
| - A gonosz története | 964 |
| - A gonosz és az érzékenység alapjai | 965 |
| - A jelek és a gonosz | 968 |
| - A gonosz és a realitáskép | 970 |
| - A gonosz és az öntudat | 972 |
| A szépség eredete | 975 |
| - A szépség mint legyőzött borzalom | 975 |
| - A forma és a fikció mint átszellemítő szelídítő erők | 984 |
| - Az elfojtott borzalom visszatérése | 988 |
| A műalkotás eredete | 990 |
| - A sírástól a dallamig | 990 |
| - A gyász mint a múlt feldolgozása és az esztétikum mint a gyász feldolgozása | 992 |
| - A szeretet mint preventív gyász | 1002 |
| - A mágikus varázslattól a művészi varázsig | 1006 |
| - A művészet léttörténeti státusza | 1010 |
| A műélvezet eredete | 1018 |
| - Interpretáció és immortalizáció | 1018 |
| - Az interpretáció sorsa | 1020 |
| - A gyönyör mint prereflexív interpretáció | 1022 |
| A szellem eredete, a kultúra eredete, a feltámadás fogalma | 1023 |
| - Az orfeuszi ambivalencia | 1026 |
| - A nagy felszabadulás | 1028 |
| Jegyzetek | 1031 |
| Filmográfia | 1109 |
Folytatás Microsoft-tal