Egység és sokféleség

Tartalom

I. FEJEZET
Európai integráció és kultúra 17
1. A könyv céljáról 17
2. A témaválasztás indokairól 17
3. A vizsgálódás szemléletéről és forrásairól 18
4. A könyv tagolása 20
5. Rokon területek és töredékesség 21
6. A belső piac és a kultúra fogalma 22
7. Kultúra, hagyomány, jog 24
8. A kultúra körei 26
9. A kultúra intézményesülése 28
10. Kultúra, hagyomány és közösségi jog 28
II. FEJEZET
Az Európai Közösség jogának hatása a nyelvekre 31
1. § Bevezetés 31
11. Nyelv és kultúra 31
12. A nyelv és az államok 32
13. Az európai integráció és a nyelvek 34
2. § Az Európai Unió intézményei és a nyelvek 35
14. Hiteles nyelvek 35
15. Hivatalos és munkanyelvek 35
16. További nyelvek hivatalos használata az uniós intézményekben és szervekben 37
17. Közép-európai sajátosságok 38
18. Alkotmányosság és nyelv 38
19. Szokásosan használt nyelvek 39
20. A nemzeti jogi nyelvekre gyakorolt hatás 41
21. Még egyszer az alkotmányosság és a nyelvek viszonyáról: a közösségi jog megismerhetősége a 2004-ben csatlakozott országok nyelvein 42
22. A Kik I-II. ügyek, azaz hivatalos és még hivatalosabb nyelvek 44
23. A nyelvek egyenlőségének korlátai 46
24. Iratok határon átlépő kézbesítése és a nyelvek 47
3. § Az Európai Közösség nyelvi politikája 48
25. Az Európa Tanács szerepe 48
26. Az Európai Közösség nyelvi politikája 49
4. §. Nyelvek és az európai belső piac 49
27. A migráns munkavállalók gyermekeinek oktatása 50
28. Groener ügy, az ír nyelv védelme az oktatásban 51
29. Az Európai Bíróság újabb joggyakorlata 53
30. Nyelvhasználat a büntetőeljárás során 54
31. Más tagállamból érkezett munkavállaló jogai a büntetőeljárás során 54
32. A szolgáltatások szabad áramlása és a büntetőeljárás 55
33. A nemzeti kisebbségek védelme és az Európai Bíróság 55
34. Az áruk szabad mozgása és a nyelvek 57
35. További döntések az áruk címkézéséről 59
36. Új irányelv az élelmiszerek címkézéséről 66
37. Közösségi jogszabály a nyelvi sokszínűség védelméről és annak értelmezése 61
38. Összefoglaló megjegyzések 62
III. FEJEZET
A család és az európai belső piac joga. 65
1. § Bevezetés 65
39. A nemzetközi szabályozási környezet 65
40. A közösségi jog forrásai 67
2. § Az Európai Bíróság joggyakorlata 70
41. A családi élet védelme 70
42. A harmadik országból érkezett házastárs tartózkodási joga 70
43. A méltányos értelmezés ára 71
44. Bevándorlási politika és családegyesítés 73
45. Igények, túl az eredeti célokon - az élettársi viszony és a közösségi jog 75
46. Azonos neműek párkapcsolata és a közösségi jog 79
47. A transzszexuálisok kapcsolata 80
48. Európai Bíróság és Emberi Jogok Európai Bírósága 84
49. Kultúrák találkozása a családban: vezetéknevek adása és a közösségi jog 85
3. § Tagállami jogok versengése és a házasság felbontása 88
50. A német és olasz jog eltérő szemlélete 88
51. Európai polgári eljárásjog és a család 89
52. További elképzelések a jogharmonizációra 91
53. Összefoglaló megjegyzések 92
IV. FEJEZET
A nemzeti kisebbségek és az Európai Unió joga 93
1. § Bevezetés 93
54. A fejezetben vizsgált kérdések 93
55. Az Európai Közösség jogának évtizedes hallgatása 94
2. § A töredékes szabályozás okai 95
56. Gazdasági integráció 95
57. A nemzetközi jog álláspontja 95
3. § Az Európai Unió hatályos joga által biztosított lehetőségek, eszközök a kisebbségek jogainak védelmére 97
58. Egységes európai piac és a magyarság 97
59. Az Unió polgársága és a magyar kisebbség 98
60. Etnikai származáson és nemzeti kisebbséghez tartozáson alapuló megkülönböztetés tilalma 99
61. Az Unió alapjául szolgáló értékek védelme 101
62. A magyar kisebbség múltbeli sérelmei és az Unió joga 102
63. Az Unió kettős mércéjének megszüntetése 103
4. § Miért fontos az Unió számára a nemzeti kisebbségek jogainak átfogóbb szabályozása? 104
64. Közép-Európa sajátosságai 104
5. § Kettős állampolgárság és Magyarország EU csatlakozása 107
65. Az állampolgárság tartalma 107
66. A XX. századi békeszerződések 108
67. A Maastrichti Szerződés 109
68. Magyarország EU csatlakozásának feltételei 109
69. Az Európai Bíróság joggyakorlata 110
70. Jövőbeni jogfejlődés 112
71. Az 1997-es Állampolgársági Egyezmény 112
72. A Velencei Bizottság jelentése 113
6. § A státustörvényről - az Európai Unió jogának tükrében 114
73. Hivatkozás az Európai Unió jogára 114
74. A csatlakozási szerződés 115
75. Az állampolgárságon alapuló megkülönböztetés vádja 115
76. A kisebbségvédelem új iránya 116
77. Összefoglaló megjegyzések 117
V. FEJEZET
Az Európai Unió és a keresztény egyházak 118
1. § Európa lelkét keresve 118
78. Kereszténység és egységes Európa 118
79. Gazdasági egységesítés 120
80. Egyház és állam kapcsolata az Európai Unió tagállamaiban 121
81. Nemzetközi jogi források 122
82. A szubszidiaritás elve és az elsődleges jogforrások 122
83. Az Európai Unió Alapjogi Chartája és a keresztény hagyomány 123
84. Szerződés az Európai Alkotmány létrehozásáról 124
85. Másodlagos jogforrások 127
2. § Az Európai Bíróság szerepe 128
86. Vallási előírások és felvételi vizsga 128
87. Egységes európai piac és az egyházak 129
88. A scientológiai közösség és az egységes európai piac 129
3. § Az Európai Unió gazdasági, társadalmi célkitűzései 131
89. A keresztény egyházak társadalmi tanítása és az Európai Unió 131
90. Gazdaság-központúság 132
91. Összefoglalás 134
VI. FEJEZET
Az Európai Közösség jogának hatása a felsőoktatásra: szubszidiaritás vagy szupranacionalitás? 136
1. § Egység és sokféleség az egyetemi oktatásban 136
92. Az universitás hagyománya 136
93. Lokalitás és nemzeti hatások 137
2. § A Római Szerződés oktatási fejezete 138
94. Szerény hatáskörök 138
95. Egyhangú döntéshozatal 138
3. § Az Európai Közösség tényleges hatása 139
96. A befolyás tényezői 139
97. Európai támogatások és programok 139
98. Interferencia az Európa Tanács és az Európai Unió célkitűzései között 141
99. Az Európai Bíróság joggyakorlatának hatása 142
100. A felvételitől a diplomák elismeréséig 146
VII. FEJEZET
A jogi diplomák elismerése és az ügyvédi hivatás gyakorlása az Európai Unióban 147
1. § Az integráció fejlődése és az ügyvédi tevékenység 147
101. Ügyvédi hivatás és kultúra 147
2. § A szolgáltatások szabad mozgása és az ügyvédi hivatás gyakorlása 148
102. Az ügyvédi szolgáltatásokra vonatkozó irányelv 148
103. Szakmai címek és etikai szabályok 149
104. A tagállami igazságszolgáltatás érdekei 150
105. A szakmai előélet értékelése 152
106. A külföldi ügyvéd díjazásának mértéke 153
3. § Az ügyvédek letelepedésének szabadsága 153
107. A Római Szerződés rendelkezései 153
108. A közhatalom gyakorlásának kérdése 154
109. A jogi diplomák egyenértékűsége 154
110. Letelepedés vagy szolgáltatás? 156
111. A jogi diplomák elismerése 157
112. Irányelv az ügyvédek letelepedéséről 158
113. Hazai szakmai cím használata 159
114. A fogadó ország szakmai címének használata 161
115. Tagállami ellenérzések 162
116. Az ügyvédjelöltek helyzete 164
4. §. Az ügyvédi kamarák és a közösségi versenyjog 165
117. A kamarák szabályozó tevékenysége 165
118. Ügyvédek és más hivatáshoz tartozók együttműködése 166
119. Összefoglaló megjegyzések 168
VIII. FEJEZET
A szerződési jog harmonizálásának határai az Európai Közösségben 169
1. § A vizsgálat módszeréről és céljáról 169
120. Az összehasonlító magánjog szerepe 169
121. A közösségi jogi megközelítés 170
2. § A jogharmonizáció szükségessége - érvek és ellenérvek 170
122. A belső piac igényei 170
123. Fogyasztóvédelem 173
124. Üzleti költségek csökkentése 173
125. Jogrendszerek közeledése 175
126. Történeti érvek 175
3. § A jogharmonizáció alapjai a Római Szerződésben 177
127. Korlátozott hatáskörök 177
128. Fogyasztói szerződések 179
129. Tartalék hatáskör 179
4. § A jogharmonizáció eszközei 180
130. Nemzetközi szerződések vagy magán-kodifikáció? 180
131. A rendelet 182
132. Az irányelv 182
5. § Az irányelvek átültetése a tagállamok jogába 183
133. Jellemző nehézségek 183
134. Előzetes döntés iránti kérelem 184
135. Közvetlen hatály 186
136. Közvetett hatály 187
137. Tagállamok kártérítési felelőssége 188
6. § A jogharmonizáció korlátai 189
138. A jogalapoktól az előzetes döntésig 189
139. Arány és mérték keresése 191
7. § Az Európai Bizottság javaslatai 192
140. Az első közlemény 192
141. Közös Referenciakeret 192
IX. FEJEZET
A Daily Mailtől az Inspire Artig - az Európai Bíróság ítéleteinek hatása a társasági jog értékválasztásaira 195
1. § Alapvető kérdések 195
142. Magánjog és kultúra 195
143. Közösségi jog és magánjog 196
144. A társasági jogok eltérései 196
145. Az elsődleges és másodlagos letelepedés 197
2. § Az Európai Bíróság joggyakorlata 198
146. Az elsődleges letelepedés eredeti értelmezése - a Daily Mail ügy 198
147. Külföldi társaságok jogi személyiségének elismerése - az Überseering ügy 199
148. Új értelmezés 201
149. Újabb esetek 203
150. Másodlagos letelepedés - a Centros ügy 204
151. Az Inspire Art ügy következményei 205
3. § Az Európai Bíróság ítéleteinek hatása 206
152. A társasági jogok értékválasztásának korlátai 206
153. Jogi modellek vándorlása és versenye 207
154. A társaságok kölcsönös elismerése és a kultúra 208
155. Magyar vonatkozások 209
X. FEJEZET 211
Könyvkereskedelem és belső piac 211
1. § Könyv és kultúra 211
156. A könyvekről 212
2. § Versenyjog és könyvkereskedelem 212
157. A Római Szerződés rendelkezései 213
158. Holland-flamand könyvkereskedelem 213
159. A brit megállapodás sorsa 214
3. § Az áruk szabad mozgása és a könyvkereskedelem 217
160. A Leclerc ügy 217
161. További döntések 220
162. A Német-osztrák megállapodás 222
4. § Az Unió intézményeinek eltérő álláspontja 223
163. Az Európai Parlament erőfeszítései 223
164. A többi intézmény 225
XI. FEJEZET
Belső piac, versenypolitika és kultúra 227
1. § Átfogó beavatkozási mező 227
165. Túl a korábbi fejezeteken 227
166. Határon átlépő televíziózás 227
167. A szerencsejátékoktól a műkincs kereskedelemig 229
168. Élelmiszerek és italok 231
2. § Gazdasági jog és kultúra 233
169. Versengő értékek 233
170. Kölcsönös elismerés és kényszerítő követelmények 234
171. A nemzeti kincsek fogalma 234
172. A kultúra támogatása 236
173. Az Európai Bizottság határozatai 237
174. A kultúra fogalma 238
175. Jogközelítés 239
XII. FEJEZET
Az Európai Közösség kulturális politikája 242
1. § Előzmények 242
176. Nem csak tagállami hatáskör 242
177. Regionális kezdeményezések 243
178. Az Európa Tanács szerepe 243
179. Európa Tanács és Európai Közösség 244
180. Az első lépések 244
2. § Alapvető rendelkezések 246
181. A Római Szerződés a kulturális politikáról 246
182. Összetett célok 247
183. Európai kulturális örökség 248
184. Hatáskör-teremtés -és korlátozás 249
185. Kulturális szempontok figyelembevétele 250
186. UNESCO Egyezmény a kulturális sokszínűségről 252
187. Gazdasági megközelítés 253
188. Szerződés az Európai Alkotmányról 254
3. § Akcióprogramok és egyéb források 255
189. Az első generáció 255
190. A kultúra európai fővárosa 257
191. A Kultúra 2000 program 258
4. § A közös kulturális politika jellemzői 260
192. Az integráció eszköze 260
193. Európai hozzáadott érték 261
194. „Ever closer Union" 262
195. Mellékszólamok 263
XIII. FEJEZET
Összefoglalás 264
196. A tágabb látóhatár 264
197. Összetett hatás 264
198. Az Európai Bíróság joggyakorlata 265
199. Kölcsönös elismerés és „home state controll" 266
200. Gazdasági megközelítés 266
201. Az Emberi Jogok Európai Bírósága 267
202. Schuman és Monnet 267
203. Ellenáramlatok 268
204. Lehetőségek a tagállamok számára 269
205. Nyitott jövő 270
Hivatkozott ítéletek mutatója 272
I. Európai Bíróság 272
II. Emberi Jogok Európai Bírósága 278
Irodalom 279
Rövidítések 295
Summary 297

Témakörök